A magyarok próbáltak minél ravaszabb döntést hozni, de az eredmény egyértelmű: megbukott Szlovákia kormánya

  • narancs.hu
  • 2018. március 13.

Narancsblog

Tegnap maratoni ülésen győzött a Híd jobbik esze, a Most.

Tegnap délután kettőre hirdette meg országos tanácsának ülését a szlovákiai vegyes párt, a Híd-Most. A terv az volt, hogy délután 5-ig eldöntik, hogy maradnak-e Rober Fico – az ismert társadalmi sokk: Ján Kuciak meggyilkolása után teljességgel ellehetetlenült helyzetű – harmadik kormányában. Ehhez képest még este tíz után is vidáman abriktolták egymást a párt reprezentánsai – méghozzá magyar–szlovák alapon. Ahogy a magyarellenességgel a büdös életben nem vádolható Rudolf Chmel nemes keresetlenséggel megfogalmazta,

a magyarok csatornázást akarnak, a szlovákok jogállamot.

A vitát jócskán megalapozta egy délelőtti esemény, tudniillik, lemondott Robert Kaliňák belügyminiszter, Fico mindhárom kormányának elmaradhatatlan tagja, a miniszterelnök másik arca – ami két okból is döntő fontosságú lépésnek bizonyult. Egyfelől jelentette a vég tuti biztos kezdetét, másfelől viszont teljesült vele a Híd kormányban maradásának deklaráltan legfontosabb feltétele. A Kiska elnöktől távozóban elkapott Bugár Béla, a Híd elnöke csak annyit mondott e kétségtelen vezéráldozatról, hogy majd meglátjuk, hogy elég lesz-e. Megláttuk, nem lett.

false

A maratoni belcsata végén a Híd-Most (elsősorban nyilván kommunikációs okokból) kacifántos döntést hozott, ők ugyan ki nem lépnek a koalícióból, de ragaszkodnak az előre hozott választásokhoz. „A Híd OT megbízta a pártvezetést, hogy tárgyaljon a koalíciós partnerekkel az előre hozott választásokról. Ha ezek a tárgyalások nem járnak sikerrel, a Híd kilép a kormányból” – mondotta az ülés után kicsit meglepő módon egyedül sajtótájékoztatót tartó Bugár.

Mi következik mindebből?

Fico ugyan még éppenséggel beemelhetné a kormányába a Kotlebáék néven közismert nettó náci pártot, de egy valamivel szoftosabb náci párt már van benne, Szlovákia Nemzeti Pártja, úgyhogy ezzel csak mélyebbre ásná a sírját. Vagy ha jóindulatúak akarunk lenni (noha sok okunk nincs rá), ez már neki is sok lenne (dehogy lenne sok, simán összeállt ő anno Mečiarral és Slotával is).

Az előre hozott választásokhoz alkotmánytörvényt kell hozni, a százötvenből 90 szavazat kell hozzá, az ellenzék nélkül ez nem lehetséges, s így sem lehet túl hamar tető alá hozni. A Híd-Most végső soron bölcs döntésének hála Szlovákia elkerülni látszik a hosszan elnyúló politikai és társadalmi válságot, helyette megnyert magának egy hosszan elnyúló választási kampányt. Nagy bajukban a szerencse fiai.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.