A meleg büszkeség tiltva lesz, a náci nem

Narancsblog

Benyújtotta néhány képviselő a Pride betiltásáról szóló tervezetet. Arcfelismeréssel keresik majd a résztvevőket, a büntetés 200 ezer forint is lehet. Itt az ideje elkezdeni félretenni rá. 

Én nem járok Pride-ra. Nem hiszem, hogy egy fényeslitkei meleg pedagógus munkavállalási esélyeit növeli, ha Budapest belvárosában szivárványos zászlóval felvonul az értelmiség, pedig az fontosabb, mint hogy egy színes csapat jól érezze magát szombat délután. De persze lehet mondani, hogy a Pride jelentősége áttételes. Ez tényleg jó lenne, de szkeptikus vagyok.

Ettől függetlenül nyilván legyen Pride. Mert inkább nézek szivárványos zászlókat, mint mondjuk nácikat.

Csak sajnos az a helyzet, hogy a magyar kormány nincs ezzel így. Néhány képviselő – ne maradjon rejtve a nevük, Selmeczi Gabriella, Juhász Hajnalka, Vejkey Imre, Dunai Mónika, Hegedűs Barbara, Hollik István – benyújtott egy szégyenteljes törvényjavaslatot a Pride kriminalizálásáról. A szöveg szerint „Tilos azt a gyűlést megtartani, amely a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 6/A. §-ában meghatározott tilalmat sérti, vagy a Gyvt. 6/A. § szerinti tilalmazott tartalom lényegi elemét jeleníti meg”.

A gyermekvédelmet érintő szöveget már jól ismerjük a könyvfóliázás idejéből: „tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg”. Érdekes per kerekedhet abból, hogy a szivárványos zászló, a színes virág és például a szívecskés fülbevaló mindezeket miként reprezentálja, de biztosak lehetünk, hogy lesz erre érvkészlet.

Aki mégis gyűlik, vagy ilyet szervez, az szabálysértést követ el, személyazonosságát arcfelismerő programokkal a hatóság megállapíthatja. Tehát azt azért nem kockáztatja meg a kormány, hogy a karhatalom kimenjen és gumibotokkal verjen szét békésen menetelő embereket és családokat, inkább sunyi módon otthon fogják vegzálni őket egyenként. Annak biztos nem marad nyoma, nem lesz akkora visszhangja.

A szabálysértési törvény szerint a kiszabható bírság legfeljebb 200 ezer forint. Ha esetleg belső ellenállást tanúsítana a bírság kiszabója, akár 6500 forinttal is meg lehet úszni. Azért ne legyenek illúzióink, vehetjük fixnek a 200 ezret. Annyira jófejek ezek a derék képviselők, hogy azt is beleírták a tervezetbe, a befolyt bírságot a gyermekvédelemre kell fordítani. Biztos bepárásodott a szemük, amikor ezt kitalálták. Emlékeztetőül: a Pottyondy Edináék által szervezett gyermekvédelmi tüntetés után több mint 100 millió forintot dobtak össze az emberek első felháborodásukban. Nem tudom, Dunai Mónika vagy Hollik István ebből mennyit utalt.

A szigorítás a kihirdetésekor lép hatályba, és a folyamatban lévő engedélyekre is vonatkozni fog. Ha igazán tökös lenne a budapesti rendőrfőkapitány, még ennek a szemét szövegnek az általános vitája alatt kiadná az engedélyt a nyári Pride-ra, csak úgy jelzésképpen. Persze ez pont olyan illúzió, mint a 6500 forintos szabálysértési bírság. De nem az lesz a legnagyobb baj, ha a rendőrség nem feszül neki a kormánynak.

Hanem az, hogy

ha ez a szöveg hatályba lép, akkor egy olyan országban fogunk élni, ahol nem lehet szivárványos zászló alatt felvonulni, ellenben el lehet menni kirándulni a Budai-hegységbe SS-egyenruhában, és közben lehet horogkeresztes zászlót lobogtani.

Mert a Kitörés-túra nem náci rendezvény, hanem hagyományőrzés. Nem lehet majd végigvonulni az Andrássy úton "Love is love" felirat alatt, de el lehet menni a hetedik kerületben meginni egy-két sört egy olyan kocsmában, ahol náci gyűléseket tartanak, ahol karácsonyra hitleres bádogbögrét lehet vásárolni a nyilas nagypapának, hadd legyen már az öregnek egy kis öröme. Mert ezek a dolgok teljesen rendben vannak, és ha ebbe belekötsz, akkor beszűkült libsi vagy, akinek elbuzult az agya.

Én eddig sosem mentem ki a Pride-ra, mert nem éreztem fontosnak. De most elkezdek félretenni, mert úgy néz ki, szükség lesz 200 ezer forintra. Vagy még kicsit többre, mert biztosan vannak olyanok, akiknek ekkora összeg sokkal nehezebben előteremthető. Szívesen meghívok egy embert egy jó kis szabálysértésre.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.