Orbán ún. drogellenes harcában is megjelenhet a putyini minta

  • narancs.hu
  • 2025. március 19.

Narancsblog

A drogmentes Magyarország hiú ábránd, viszont a miniszterelnöknek akár valami mögöttes célja is lehet a kábítószerek alkotmányos betiltásával.

Több mint két hete tart az a hajtóvadászat, amit maga Orbán Viktor indított a drogmentes Magyarország megteremtése érdekében. „A kábítószer-kereskedőknek kampó!” – mondta a miniszterelnök arra utalva, hogy a rendőrségen belül létrehoztak egy kábítószerellenes egységet. Orbán kinevezett egy kormánybiztost is, azzal a feladattal, hogy vessen véget Magyarországon a kábítószer-kereskedelemnek. A választás Gyöngyös fideszes országgyűlési képviselőjére, Horváth Lászlóra esett, aki az elmúlt tizenöt évben számos alkalommal bizonyította rátermettségét miniszteri biztosként, miniszterelnöki biztosként, pártigazgatóként, amire éppen szükség volt. Nem tévedünk nagyot azzal, hogy Horváth tehetségét inkább a párthűségben, mint a szaktudásban véljük felfedezni.

Ami új pozíciójában cseppet sem hátrány. Ha Orbán Viktor hajtóvadászatot akar, feleslegessé válnak a prevenciós szakmai szempontok, hiszen elég a bilincs meg a rabomobil. „Sokfajta kábítószer van, de minden kábítószer méreg. Nem tehetünk különbséget, mert nincs olyan, hogy jó vagy rossz kábítószer, csakis a kábítószer van” – fogalmazta meg a kormánybiztos a pofonegyszerű üzenetet, de az ebből fakadó tennivalók sem tűnnek túl bonyolultnak, bár sok pénz kell hozzá. „Nap mint nap vannak beavatkozások, bevetések, rajtaütések, lefoglalások és őrizetbe vételek. A bevetési egység bárhol és bármikor képes rajtaütni a drogkereskedőkön és lecsapni a drogtanyákra” – jelentette büszkén Horváth László. Ezt alátámasztja az is, hogy márciusban nem volt egyetlen olyan nap sem, hogy ne került volna elő egy témába vágó rendőrségi akció. Csakhogy ezekből az derül ki, hogy a költséges razziák során még véletlenül sem a nagymenők kerülnek horogra, sőt az akciók gyakran csak fiatalkorú járókelők vegzálásában, illetve hétvégi diszkók lerohanásában öltenek testet, és többnyire fogyasztók buknak le. Ami persze nem baj, ha a velük szembeni eljárást is eredményes felderítésként lehet elkönyvelni. A hajtóvadászat hatékonyságának jelképe lehetne az az akció, amelyet a Baon.hu, a Bács-Kiskun megyei portál Négy helyszínen csaptak le a tinédzser drogbárókra címmel tálalt. Ebben egy kiskunfélegyházi akcióról olvashatunk, amelynek során a kommandósok egy olyan „bűnbandát” lepleztek le, amelynek négy tagja közül csak egy volt felnőttkorú. A tudósítás szerint „a razziák során kábítószergyanús anyagokat is találtak”, de hogy mennyit vagy hogy mekkora értékben, arról nem esik szó.

Nos, e kevés tapasztalat alapján is bátran kijelenthetjük, hogy a drogmentes Magyarország hiú, vagy inkább cinikus ábránd, amelynek a politikai haszonszerzésen kívül nincs egyéb célja, ugyanis a drogok elleni keresztesháborút a lakosság jelentős része is támogatja. De az efféle olcsó népszerűségszerzés önmagában még nem indokolja a miniszterelnöknek azt a mindet betetőző eszement ötletét, hogy a drogmentes Magyarország ideája az alaptörvénybe is bekerüljön. Pláne úgy, hogy Orbán Viktor, aki a szolidaritást eddig hírből sem ismerte, az elesettek iránt pedig teljes érzéketlenséget mutatott, mostani háborúját kifejezetten a filléres dizájnerdrogok elterjedése okán hirdette meg, ha úgy tetszik, a szegény emberek védelmében. Azt viszont teljességgel kizárhatjuk, hogy e szegény honfitársaink miatt kellett az alaptörvényig érő feneket keríteni a témának. Viszont az elmúlt tizenöt év tapasztalatai alapján okkal feltételezhető, hogy Orbánnak valamiféle céljai mégis lehetnek a kábítószerek alkotmányos betiltásával. Például az, hogy

az alkotmánymódosítással a drogkereskedés mellett mindjárt a droghasználatot is a legsúlyosabb bűnök közé sorolja abban a jogos reményben, hogy ezáltal a társadalom ugyanolyan megvetése kíséri majd a fogyasztókat – mennyiségtől és típustól függetlenül – mint a közönséges bűnözőket.

Mindez persze csak spekuláció, amely Orbán számára legfeljebb annyi hasznot hajt, hogy egy újabb csoport ellen szíthat gyűlöletet.

Ám sokkal ennél sokkal súlyosabb is lehet a helyzet, ha figyelembe vesszük azt, amire Sárosi Péter drogpolitikai szakértő hívta fel a figyelmet. Arra, hogy a magyar tervekhez hasonlóan kegyetlen drogpolitikát folytató Oroszországban a hatóságok bevett gyakorlata, hogy egy razzia során „véletlenül” drogot találnak ellenzéki politikusoknál, független újságíróknál, civilieknél, amit aztán a propagandagépezet támogatásával „lepleznek le” ország-világ előtt. Ne feledjük. Orbán Viktor március 15-én arról beszélt, hogy a húsvéti nagytakarítás során felszámolják a brüsszeli kegyencek árnyékhadseregét. „Rajtuk a skarlátbetű, sorsuk a szégyen és a megvetés” – fenyegetőzött a miniszterelnök, bár valószínűleg  tisztában van vele, hogy kormányellenes jelszavakért, leleplező újságcikkekért nem zárhat börtönbe senkit. De kábítószer birtoklásáért annál inkább.

(Címlapképünkön: Bátyi Péter rendőr alezredes, a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi igazgatóság bűnügyi főosztályvezetője beszél a Pest megyei nyomozók kábítószer-ellenes akciójáról tartott sajtótájékoztatón a budapesti Rendőrségi Igazgatási Központban 2025. március 6-án. Fotó: MTI/Kocsis Zoltán)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.