Orbán ún. drogellenes harcában is megjelenhet a putyini minta

  • narancs.hu
  • 2025. március 19.

Narancsblog

A drogmentes Magyarország hiú ábránd, viszont a miniszterelnöknek akár valami mögöttes célja is lehet a kábítószerek alkotmányos betiltásával.

Több mint két hete tart az a hajtóvadászat, amit maga Orbán Viktor indított a drogmentes Magyarország megteremtése érdekében. „A kábítószer-kereskedőknek kampó!” – mondta a miniszterelnök arra utalva, hogy a rendőrségen belül létrehoztak egy kábítószerellenes egységet. Orbán kinevezett egy kormánybiztost is, azzal a feladattal, hogy vessen véget Magyarországon a kábítószer-kereskedelemnek. A választás Gyöngyös fideszes országgyűlési képviselőjére, Horváth Lászlóra esett, aki az elmúlt tizenöt évben számos alkalommal bizonyította rátermettségét miniszteri biztosként, miniszterelnöki biztosként, pártigazgatóként, amire éppen szükség volt. Nem tévedünk nagyot azzal, hogy Horváth tehetségét inkább a párthűségben, mint a szaktudásban véljük felfedezni.

Ami új pozíciójában cseppet sem hátrány. Ha Orbán Viktor hajtóvadászatot akar, feleslegessé válnak a prevenciós szakmai szempontok, hiszen elég a bilincs meg a rabomobil. „Sokfajta kábítószer van, de minden kábítószer méreg. Nem tehetünk különbséget, mert nincs olyan, hogy jó vagy rossz kábítószer, csakis a kábítószer van” – fogalmazta meg a kormánybiztos a pofonegyszerű üzenetet, de az ebből fakadó tennivalók sem tűnnek túl bonyolultnak, bár sok pénz kell hozzá. „Nap mint nap vannak beavatkozások, bevetések, rajtaütések, lefoglalások és őrizetbe vételek. A bevetési egység bárhol és bármikor képes rajtaütni a drogkereskedőkön és lecsapni a drogtanyákra” – jelentette büszkén Horváth László. Ezt alátámasztja az is, hogy márciusban nem volt egyetlen olyan nap sem, hogy ne került volna elő egy témába vágó rendőrségi akció. Csakhogy ezekből az derül ki, hogy a költséges razziák során még véletlenül sem a nagymenők kerülnek horogra, sőt az akciók gyakran csak fiatalkorú járókelők vegzálásában, illetve hétvégi diszkók lerohanásában öltenek testet, és többnyire fogyasztók buknak le. Ami persze nem baj, ha a velük szembeni eljárást is eredményes felderítésként lehet elkönyvelni. A hajtóvadászat hatékonyságának jelképe lehetne az az akció, amelyet a Baon.hu, a Bács-Kiskun megyei portál Négy helyszínen csaptak le a tinédzser drogbárókra címmel tálalt. Ebben egy kiskunfélegyházi akcióról olvashatunk, amelynek során a kommandósok egy olyan „bűnbandát” lepleztek le, amelynek négy tagja közül csak egy volt felnőttkorú. A tudósítás szerint „a razziák során kábítószergyanús anyagokat is találtak”, de hogy mennyit vagy hogy mekkora értékben, arról nem esik szó.

Nos, e kevés tapasztalat alapján is bátran kijelenthetjük, hogy a drogmentes Magyarország hiú, vagy inkább cinikus ábránd, amelynek a politikai haszonszerzésen kívül nincs egyéb célja, ugyanis a drogok elleni keresztesháborút a lakosság jelentős része is támogatja. De az efféle olcsó népszerűségszerzés önmagában még nem indokolja a miniszterelnöknek azt a mindet betetőző eszement ötletét, hogy a drogmentes Magyarország ideája az alaptörvénybe is bekerüljön. Pláne úgy, hogy Orbán Viktor, aki a szolidaritást eddig hírből sem ismerte, az elesettek iránt pedig teljes érzéketlenséget mutatott, mostani háborúját kifejezetten a filléres dizájnerdrogok elterjedése okán hirdette meg, ha úgy tetszik, a szegény emberek védelmében. Azt viszont teljességgel kizárhatjuk, hogy e szegény honfitársaink miatt kellett az alaptörvényig érő feneket keríteni a témának. Viszont az elmúlt tizenöt év tapasztalatai alapján okkal feltételezhető, hogy Orbánnak valamiféle céljai mégis lehetnek a kábítószerek alkotmányos betiltásával. Például az, hogy

az alkotmánymódosítással a drogkereskedés mellett mindjárt a droghasználatot is a legsúlyosabb bűnök közé sorolja abban a jogos reményben, hogy ezáltal a társadalom ugyanolyan megvetése kíséri majd a fogyasztókat – mennyiségtől és típustól függetlenül – mint a közönséges bűnözőket.

Mindez persze csak spekuláció, amely Orbán számára legfeljebb annyi hasznot hajt, hogy egy újabb csoport ellen szíthat gyűlöletet.

Ám sokkal ennél sokkal súlyosabb is lehet a helyzet, ha figyelembe vesszük azt, amire Sárosi Péter drogpolitikai szakértő hívta fel a figyelmet. Arra, hogy a magyar tervekhez hasonlóan kegyetlen drogpolitikát folytató Oroszországban a hatóságok bevett gyakorlata, hogy egy razzia során „véletlenül” drogot találnak ellenzéki politikusoknál, független újságíróknál, civilieknél, amit aztán a propagandagépezet támogatásával „lepleznek le” ország-világ előtt. Ne feledjük. Orbán Viktor március 15-én arról beszélt, hogy a húsvéti nagytakarítás során felszámolják a brüsszeli kegyencek árnyékhadseregét. „Rajtuk a skarlátbetű, sorsuk a szégyen és a megvetés” – fenyegetőzött a miniszterelnök, bár valószínűleg  tisztában van vele, hogy kormányellenes jelszavakért, leleplező újságcikkekért nem zárhat börtönbe senkit. De kábítószer birtoklásáért annál inkább.

(Címlapképünkön: Bátyi Péter rendőr alezredes, a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi igazgatóság bűnügyi főosztályvezetője beszél a Pest megyei nyomozók kábítószer-ellenes akciójáról tartott sajtótájékoztatón a budapesti Rendőrségi Igazgatási Központban 2025. március 6-án. Fotó: MTI/Kocsis Zoltán)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.