Ami azt illeti, ifjabb Václav Klaus is nagyot ment, amiből az is tisztán látszik, hogy a pénteken és szombaton lebonyolított alsóházi választások ugyancsak érdekesek, egyszersmind szerfelett tanulságosak voltak.
Ami nyilván a legszembeötlőbb, hogy nyert egy gátlástalanul populista szerencselovag, akitől sok jó ugyan nem várható, de ne siessük el a kárörömöt: a szomszéd kutyája ettől még nem döglött meg. Hogy mást ne mondjunk, a győzelem utáni örömittas sajtótájékoztatóján Andrej Babiš leszögezte:
az ANO Európa-párti mozgalom, és nem jelent veszélyt a demokráciára.
Magyarországon elmondhatjuk ezt a kormánypártról? Persze ettől még hazudhatott is akár Csehország immár minden tekintetben első számú oligarchája, hiszen elemi érdeke, hogy megnyugtassa a nemzetközi közvéleményt. S nem is csak azt, mert ugyan a 29,64 százalékkal szerzett győzelme tekintélyt parancsoló, hiszen a második helyezett csak 11,32 százalékot ért el (a rendszerváltó Polgári Demokrata Párt, az ODS). Csakhogy Prágában például szó sincs ekkora fölényről,
a fővárosban
a maguk 20,35 százalékával, pusztán 1 mandátummal szereztek többet, mint a második helyen végző – és most tessék jól megkapaszkodni! – Kalózpárt (Pirati; 17,59 százalék). S bár a kalózok országosan is elég jól szerepeltek (a maguk 10,72 percentjével elhozták a szélsőjobber SPD elől a bronzérmet), de a kiugró fővárosi teljesítmény egyszerre két dolgot is bizonyít.
Az első az, hogy Prága piszkosul nem egyenlő Csehországgal, másik pedig az, hogy a tisztelt cseh polgárok egy igen markáns hányadának tele van a hócipője a rendszerváltás után kialakult politikai praxissal. Lehetne már más a politika, vallották meg voksaikkal. Milyen kár, hogy nekünk ez sem jött be az elmúlt nyolc év alatt… S ne hagyjuk szó nélkül ezt a főváros-vidék dolgot sem: ahogy nő ugyanis információmennyiség, úgy csökken a populizmus hatékonysága is.
Andrej Babiš számos médiafelület tulajdonosa, ha nem is egészen annyié, mint „Andy Vajna” és „Mészáros Lőrinc”, de Prágában ezzel nem lehetett világot váltani, csak a szűk győzelemhez volt elég, vidéken viszont lehetett vele aratni.
Sok jót ígér nekünk ez a recept?
Aligha.
Csehország nem néz könnyű időszak elé, Andrej Babišnak már a kormányalakítás sem lesz fáklyásmenet, hiszen minden parlamentbe jutott párt (összesen 9 párt jutott be) vezetője kijelentette, hogy vele ugyan koalícióra nem lép… persze, várjuk ki a végét.
Más ugyanis nem tud kormányt alakítani, ha megfeszül sem.
Nyert tehát a cseh Trump (még inkább cseh Berlusconi, de bármennyire is szeretnék sokan, nem a cseh Orbán), történelmi sikert arattak a kalózok, egy japán csávó vezetésével belehúzott megint a sötét szélsőjobb – ők örülnek. Történelmi vereséget szenvedtek a szocdemek, és az européer TOP9, a kishalak meg elvannak valahogy. Már csak egy kérdés maradt tisztázatlan.
De ki az a Feri?
Dominik Feri a békanyálon (értsd: alighogy) parlamentbe kerül TOP9 listájának 36. helyén tanyázó 21 éves színes bőrű tanuló, aki hallatlan népszerűségének köszönhetően a párt 7 (azaz hét) képviselőjének egyike lehet. Csehországban ugyanis tisztán listás szavazás van, preferencia szavazatokkal, a pártok listát állítanak, a szavazó meg bekarikázza a kedvenceit azon a listán, amelyikre a szavazatát adja. Dominik Ferit pedig szénné karikázták. S ez elég szép dolog.
Apropó szénné karikázni valakit! Az újból felfelé kapaszkodó polgári demokraták új és fénylő csillagát hogy hívják? Igen, eltalálták, ifjabb Václav Klausnak… Ő annyi karikát kapott, hogy immár bizonyítottan Csehország második legnépszerűbb politikusa, rögtön Babiš barátocskánk után.
Ahogy mondani szokták, a java csak most jön!
