Biztos, hogy fülhallgató okozta a lány balesetét? – 75 éve jelent halálos fenyegetést a gödöllői HÉV

  • narancs.hu
  • 2017. október 22.

Narancsblog

Az összes többi HÉV-vonalon nincs ennyi baleset együttvéve!

A hivatalos közlemények szűkszavúan, a bulvársajtó részletesen emlékezett meg a gödöllői HÉV vonalán történt múlt heti balesetről: egy 15 éves lányt gázolt el egy szerelvény Kistarcsa Zsófialiget megállójánál. Az áldozatot a tűzoltóknak sikerült kiszabadítaniuk a jármű alól, és súlyos, életveszélyes sérülésekkel szállították kórházba. A Blikk helyszíni tudósítása szerint „fütyült a HÉV, többen próbálták kézzel-lábbal, kiabálással jelezni a veszélyt, de hiába: a lány nem hallotta a zenétől, és csak lépett tovább”, azt

sugallva, hogy a balesetet figyelmetlenség okozta.

Bár a cikkben arról is szó esik, hogy az állomáson építési munkálatok zajlottak, egy vágányon közlekedtek a HÉV-ek, csakhogy az ezt jelző tábla „oldalra volt fordítva”. Az ügyben nem zárult még le a vizsgálat, de minden jel arra utal, hogy a járművezető – aki azóta vért is felajánlott a sérültnek – nem követett el szabálytalanságot.

Még csak pár nappal vagyunk a baleset után, de az esetet az érintetteken kívül valószínűleg már mindenki elfelejtette. Mint ahogy azokat a baleseteket is, amelyek szintén a gödöllői HÉV vonalán történtek az elmúlt években.

Ám ha csak az idei és tavalyi év bulvártalálatait szemlézzük (más statisztikát kapásból nem találtunk), tragikus lista áll össze:

2017. február 9. A HÉV elé gyalogolt Gödöllőn egy idős asszony

2016. november 28. Halálra gázolt egy embert a gödöllői HÉV

2016. október 20. Gázolt a gödöllői HÉV

2016. július 7. Gázolt a HÉV Cinkotánál

2016. május 13. Halálos HÉV-baleset Mátyásföldnél

2016. április 6. Rokkantkocsival hajtott a HÉV elé egy nő – Eset a gödöllői HÉV vonalán

 

A lista nem teljes

és nem is hivatalos, az viszont így is szembetűnő, hogy ugyanennyi időn belül a másik három HÉV-vonalon összesen volt három hasonló eset.

Az „egyéb” körülmények és pontos adatok ismeretének hiányában természetesen nem jelenthetjük ki, hogy a gödöllői HÉV vonala veszélyesebb lenne a többinél, azt pedig különösen sem gondoljuk, hogy az itt közlekedő járművek, illetve az itt szolgálatot teljesítő dolgozók „rosszabbak” lennének, mint a közlekedési vállalat egyéb helyein. Az viszont mindenképpen elgondolkodtató, hogy a

gödöllői HÉV-vonal az egyetlen, ahol a mai napig nem álltak át a jobboldali közlekedésre,

noha 1942 óta ez a hivatalos. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valaki például a síneken akar átmenni, akkor először nem balra kell néznie (ahogy mindenütt az országban), hanem jobbra, mivel onnan érkezhet szerelvény. Noha a környékén élők már valószínűleg jól ismerik ezt a „koreográfiát”, egy idegen számára ez egyáltalán nem annyira evidens, még akkor sem, ha erre táblák figyelmeztetik.

Azt nem tudjuk, mi lehet az oka annak, hogy a gödöllői HÉV-vonalán még ma is ez az „angol minta” van érvényben, minden bizonnyal van is rá valamiféle (vélhetően anyagi jellegű) magyarázat, ám 75 év elteltével talán mégis érdemes lenne elgondolkodni, hogy változtatni kellene ezen a „hagyományon”.  Ha csak egyetlen balesetet is sikerült ezáltal elkerülni, már megérte, kerüljön bármennyibe is az átalakítás.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.