„A próbaüzem gépházzaja” – Orbán a logikát hívja segítségül

  • narancs.hu
  • 2015. január 12.

Narancsblog

Mi próbálkozunk, mi kúrjuk el, de ti fizettek. Ez Orbán logikája. Erre kéne most már egy szókép, de nagyon.

Azt mondja a főnök, de nevezhetjük az öregnek is, vagy akkor legyen inkább az Öreg („a magam korabeli öreg mókusok”, Kossuth rádió, 2014. január 9.), hogy amit most hallunk az útdíj kiterjesztése elleni tiltakozások címén, az „a próbaüzem gépházzaja” (uo.).

Próbaüzem, érted?

Próbaüzem, érted?

Fotó: MTI


Bár nem teljesen világos, hogy ebben a metaforában mi mire vonatkozik, tegyük fel, hogy a „próbaüzem” a január elseje óta tartó időszak, a kiterjesztett útdíj pedig a „gépház”. A gépezet. A kormányrendelet-tervrajz alapján létrehozott mechanika, amelynek alkatrészei az új árak, az új, fizetőssé váló elkerülő és kivezető szakaszok, a fizetés, az ellenőrzés és a bírságok beszedésének módja és a többi. Ez a szókép azt sugallaná, hogy mérnöki tervezésű, precíz munka folyik, melynek természetes részei a hibák is – és ezek kijavítása éppen folyik.

Ám két megjegyzésünk azért csak akadna.

Az egyik: a gépezet maga az első csavartól az utolsó hajtókarig el van kúrva.

Ott kezdődik, hogy a kitalálói még most sem tudják, hogy mire szolgál. Szecskát vág? Vagy féltengelyt köszörül? Vajon azért hozták létre, hogy extra bevételhez juttassa a költségvetést? De mennyihez? És mi lesz, ha kevesebb bevételt hoz majd, mint az eddigi autópályamatrica-rendszer? Például azért, mert az az autós, aki eddig megvette 42 500 forintért az éves matricát – ő naponta használta a Budapest környéki autópályák valamelyik eddig is fizetős szakaszát, és csak azt használta –, most egy megyei matricát vesz ötezerért, és máris ugrik a költségvetésből 37 500 ficcs. Az új rendszer egyéb költségeiről, a részben a központi, részben a települési költségvetéseket terhelő, ismeretlen és ismeretlen mértékű externáliákról most szó se essék – például a kivezető szakaszok melletti nagyáruházak csökkenő forgalma miatt elmaradó adóbevételekről.

Kiszámolták, hogy hány és – forintban mérve – mekkora ilyen kieső bevétel lesz? Nem számolták ki. Lehet, hogy sok? Hogy többe kerül a leves, mint a hús? Lehet. Vajon akkor majd azt fogják mondani, hogy az autópálya-használat terheinek igazságosabb elosztása volt a cél? A jövedelemtranszfer? Jó, mondják ezt. De milyen alapon transzferálnak? Gödöllői Etelka spórol 37 500-at, amiből 5000-t Budaörsi Béla, még 5000-t Pomázi Sándor fizet meg neki, a többit meg az isten tudja, ki: szopjál, Bélus, szopjál, Sanyi, örvendj, Etelka, eljött az igazság! Mi lesz, ha a tisztázatlan rendeltetésű masina végül nem szecskát vág vagy féltengelyt köszörül, hanem szecskát köszörül, vagy féltengelyt aprít? Az is jó lesz? Annak is örülni, tapsikolni kell majd, mert az is „logikus” lesz? („Ez egy logikus rendszer”. Uő, uo.)

A másik meg: mi a „próba” a próbaüzemben? Ki próbálkozik és mivel? A próbaüzem biztos nem az, hogy amíg rendbe nem teszik, adott esetben végleg el nem takarítják ezt a trágyadombot, amit hozzá nem értésből, hanyagságból, ostobaságból a küszöbünk elé tettek, azaz amíg ki nem javítják, addig nem is működik élesben a rendszer. Hisz akkor nem kéne fizetni sem.

De kell fizetni. Sőt. Azoknak is fizetni kell, akik a rendszer hibájából január első napjaiban nem tudtak megyei matricát vásárolni. Sőt. A „próbaüzem” eme tesztelőinek nem csak az útdíjat kell kifizetniük, de még vagy 1470 forint bírságot is. Még egyszer: ezt a bírságot azért fizetik, mert más nem végezte el a munkáját.

Mi próbálkozunk, mi kúrjuk el, de ti fizettek. Ez Orbán logikája. Erre kéne most már egy szókép, de nagyon.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.