A sorsok házmestere – Schmidt Mária aggodalma a magyar állampolgárokért

  • narancsblog
  • 2014. február 3.

Narancsblog

A lényeg ugyanaz: akinek nem tetszik a kormány emlékezetpolitikája, bekaphatja.

Schmidt Mária feszít a Heti Válasz címlapján, alatta öles betűkkel: „Történelemhamisítás? Ugyan már!” Gondolhatnánk, hogy a „mértékadó” jobboldali hetilap szokásához híven most is csak egy önmagában értelmezhetetlen, ám hatásvadász mondatot ragadott ki a Terror és a Sorsok Háza főigazgatójával készült interjúból, pedig dehogy.

Mert mit is mond Schmidt Mária a készülő Szabadság téri emlékművel kapcsolatban? Azt, hogy „nemcsak zsidó tragédia, ami történt, hanem magyar tragédia is egyben. A magyar nemzet tragédiája volt, hogy magyar állampolgárokkal ez történhetett”. Később pedig ezt: „Március 19-én történt a náci megszállás. (…) Emiatt történt a magyar holokauszt, mert a zsidók szisztematikus, iparszerű, tömeges népirtására nem került volna sor, ha a nácik nem szállják meg Magyarországot. Ez a kiindulópont.”

Schmidt Mária szerint tehát március 19-e a kiindulópont, mégpedig azért, mert magyar állampolgárokkal „ez történhetett”. Ennyi. Arról egy szót sem szól, hogy mi volt a kiindulópont előtt, hogy mi minden történhetett korábban a magyar állampolgárokkal. Nem beszél a három zsidótörvényről, a munkaszolgálatról, nem beszél azokról az ügybuzgó polgármesterekről, fő- és alispánokról, akik 1941–1944 között, a szabad és független Magyarországon, faji alapon hoztak helyi rendeleteket, amivel magyar állampolgárokat aláztak meg, tettek tönkre, és akkor még egy szót sem szóltunk azokról a lelkes honfitársainkról, akik nélkül – amint az a német visszaemlékezésekből egyértelműen kiderül – lehetetlen lett volna a „szisztematikus, iparszerű, tömeges népirtás”. Vagyis Schmidt Mária, a témához kapcsolódó leendő emlékhely, a Sorsok Háza vezetője mindazt, ami 1944. március 19-e előtt történt, nem találja említésre méltónak.

Miért is találná? Az elmúlt hetekben bőséggel hallhattunk talán kevésbé veretes, ám hasonló tartalmú álszent szövegeket fideszes politikusoktól, ezért egyáltalán nem meglepő, hogy ugyanezt mondja a „tudós történészük” is. A lényeg ugyanaz: akinek nem tetszik a kormány emlékezetpolitikája, bekaphatja.

Nap mint nap kapjuk a hasonló stílusú üzeneteket miniszterektől,  szóvivőktől, képviselőktől vagy a Schmidthez hasonló szakelemektől, történészektől, politológusoktól. Tapintatlan, nagyképű, érzéketlen, aljas dumák, vita nincs, csak kinyilatkoztatás.

De az mégiscsak a pofátlanság csúcsa, hogy Schmidt Mária mindehhez még azt is hozzáteszi, hogy „történelemhamisításról pedig kommunista diktatúrákban van értelme beszélni, ahol létezik kötelező történelemszemlélet”.

Nos, pont ő az élő példa meg a főnökei, hogy történelemhamisításról, kötelező történelemszemléletről nemcsak kommunista diktatúrákban van értelme beszélni. Elsőként talán az úgynevezett mértékadó, jobboldali értelmiség véleményét hallgatnánk meg: mit szólnak ehhez a gyalázathoz?

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.