Áder János nem tett újévi fogadalmat, inkább azt erőltette, hogy legyünk hálásak

  • narancs.hu
  • 2021.01.01 13:52

Narancsblog

Ha már ők nem azok…

 

Kapásból egyetlen olyan jelentős megnyilvánulást sem tudnánk említeni, amely Áder János nevéhez fűződött volna 2020-ban. Lógással mégsem vádolhatjuk, hiszen a munkaköri leírásában szereplő legfontosabb tevékenységet – bárminek a szignálását, amit elé tesznek – szorgalmasan végrehajtotta, sőt azzal, hogy a hulladékgazdálkodási törvényt visszadobta, mintha azt is jelezné, ügyel a részletekre; konkrétan arra, hogy továbbra is nagy környezetvédőnek, a vizek nagy barátjának lássék. (Persze annyira azért nem a barátja, hogy a gyalázatos szigetszentmiklósi vízszennyezéshez is hozzászóljon.)

A járványhoz végképp nem volt hozzáfűznivalója, azon túl, hogy tavasszal simán aláírta a felhatalmazási törvényt.

Aki ilyen előzmények után arra számított, hogy Áder – aki eddig is részvétlen, közömbös és cinikusan ostoba újévi köszöntőkkel próbálta meg nem zavarni a szilveszterező NER-világot – valamiféle katartikus beszéddel fog előállni az újévi kijárási tilalom éjfelén, az valószínűleg karácsony óta nem józanodott ki, vagy nem ebben az országban él.

Ám épp emiatt volt váratlan felütés Himnusz után az, hogy a még szokásosnál is citromba harapott pofával felbukkanó köztársasági elnök mesemondásba kezdett. A szegény emberről, aki gyermekét eladta az ördögnek (anélkül, hogy tudta volna!), de mivel „az égiek tanácsára” kirakott egy beszélő kenyeret az ablakba, az szóval tartotta patást. „És amíg a kenyér mesél, egyszer csak megszólal a kakas, hajnal lesz. Ekkor a gonosz léleknek már nincs hatalma. Az ördög eliszkol, a gyermek pedig megmenekül.

Jó lenne manapság is egy ilyen hajnal, amely varázsütésre elűzi a gondot, a bajt!” – mondotta a nagy mesemondó, s ennek más értelme nem nagyon lehet azon kívül, hogy rajtunk csak a csoda segíthet.

A szerény tanulsággal bíró mese után úgy tűnt, hogy Áder mindent kiad magából, amiről az elmúlt évben szinte végig hallgatott, de kizárólag a járványról beszélt, vagyis inkább a járvány előtti világba való süket visszavágyásról. „A hagyományos újévi fogadkozások helyett most tegyünk egyetlen komoly elhatározást! Elhatározást, hogy 2021-ben hálásak leszünk. Hálásak az életekért, amiket megmenthetünk” – szólított fel mindenkit, majd hosszas felsorolásba kezdett, hogy ki mindenkit illet hála az egészségügyi dolgozóktól kezdve, a tudósokon és tanárokon át „a földeken és a gyárakban dolgozóknak, az eladóknak, a szállítóknak, a rend őrzőinek”.

Mivel papok és politikusok nem voltak a felsoroltak között,

egyesek azt is belemagyarázhatnák az amúgy alig is értelmezhető újévi köszöntőbe, hogy a köztársasági elnök ezzel Orbán Viktor tavaszi járványügyi fontossági sorrendjét (papok, állami vezetők, katonák, rendőrök és csak ezután az orvosok), s ezzel magát a miniszterelnököt tette helyre, de tudjuk jól, hogy egy ilyen gesztus még a beszélő kenyérnél is nagyobb csoda lenne. Ezért, illetve a félreértések elkerülése végett, rögzítsük, Áder legfőbb kívánsága mégis csak ez volt: „Legyen most kevesebb a kérdés és több az elfogadás! Kevesebb a kétely és több a bizalom”. Kiben, szerencsétlen?

 

Neked ajánljuk

„Félig-meddig röhögtem”

  • Soós Tamás

Rapben ritkán hallani ennyire zavarba ejtő érzelmességet, amelybe mégis rengeteg ön­irónia vegyül. A Take Me Please című, Friss Hús-nagydíjas kisfilmjéről ismert animátor, Hegyi Olivér nemrég adta ki első, punkosan nyers lemezét Sírunk és nevetünk címen, s a korong generációs látleletnek sem utolsó. Ön­ostorozó szövegekről, a harmincpluszosan kezdett rapkarrier előnyeiről, és arról a politikai szakadékról is beszélgettünk, ami a Fidesz-szavazó szülőktől választja el a korosztályát.

Odalent, a fenéken

  • Bacsadi Zsófia

Jimmy McGovern és a BBC háromrészes drámasorozata nem bíbelődik sokat az expozícióval: egyből behajítja nézőjét az addig büntetlen előéletű Mark Cobden (Sean Bean) börtönfelvételi procedúrájába.

Kebabpizza

A podcast a hangzó újságírás gonzója vagy punkja, s hogy ez felszabadító megújulása, vagy épp válságtünete, hovatovább hattyúdala-e az audiozsurnalizmusnak, az továbbra is a befogadói ízlésen múlik. Az mindenesetre kétségtelen, hogy ami izgalom ma ebben a műfajban vagy műnemben lehet, az leginkább a podcast háza táján keresendő.

Verseny, társakkal

A járványadatok ismeretében fölöttébb abszurd és érzéketlen dolog lenne Beethovent megtenni 2020 nagy vesztesének, de tény, hogy a komponista emlékéve jócskán megsínylette a (kultúr)élet leállását.

Helyzetgyakorlatok

  • TPP

Pályaindító film volt a Rengeteg, eredeti, szokatlan, izgalmas. Hét, egymással közvetlenül össze nem függő etűd, hét, visszatérő kört le­író párbeszéd, hét, ítéletalkotó reflexeinket próbára tevő, nyitott befejezésű, ám önmagukba zárult világok találkozásra való képtelenségét megjelenítő szituáció.

„A pénz nem elég”

Megkerülhetetlen gyűjtő, a magyar kultúra egyik legbefolyásosabb szereplője. Egyebek mellett gyűjteményépítésről, a Centre Pompidou akvizíciós bizottságában vitt szerepéről és a Magyar Nemzeti Bank műtárgyvásárlási tanácsadójának a feladatairól kérdeztük.

Pogromok alulnézetből

Apor Péter legfőbb kutatási területe Kelet-Közép-Európa kultúrtörténetének vizsgálata a 20. század második felében, a térség nemzetközi folyamatokban betöltött szerepének áttekintésével kiegészítve.

Városvarázs

  • Sándor Panka

Pelsőczy Réka rendezése felvillantja a lehetőséget, hogy milyen is lenne, ha friss szemmel, turistaként tekinthetnénk Budapestre.

Komisszárkultúra – I. rész

  • Farkas Zsolt

Kulturális hadviselés hosszú távú politikai program- és stratégiajavaslat a „NER” (Orbán-Fidesz) számára, hogyan kell a magyar közintézményrendszer totális bürokratikus fideszesítését betetőzni a kultúra és az oktatás minden résztvevője, és végső soron mindenki gondolkodásának fideszesítésével.

Géppuskával Bodri ellen

Gyakori, hogy a szomszédban kutyás, macskás, netán kígyót tartó ember lakik, de mi a teendő, ha a lakóközösségből valakit sérelem ér? Milyen írott és íratlan szabályok szerint zajlik a kisállatos együttélés a társasházakban?

Eszi, nem eszi

A világon előállított összes élelmiszer egyharmada hulladékká válik, mielőtt a termelőtől a fogyasztóig jutna. Az élelmiszer-pazarlás Magyarországon is jelentős, de jó néhányan vannak, akik megpróbálnak tenni ellene.