Ha Orbán bosszút akar, nem számítanak neki a saját szavazói sem

  • narancs.hu
  • 2020. december 28.

Narancsblog

Csak annak lökök pulykapénzt, aki kiérdemelte.

Amikor novemberben Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azzal jött, hogy szerinte a hazai vállalkozások megsegítésének leghatékonyabb módja az iparűzési adó eltörlése lenne, illetve az, hogy befagyasszák az önkormányzati hatáskörbe tartozó adónemeket, tudni lehetett, hogy miért mond ilyeneket. Parragh fellépése egyértelműen annak a kisstílű büntetőexpedíciónak volt a soron következő lépése, amelyet Orbán Viktor indított azért, mert

nem bírta elviselni, hogy a 2019-es önkormányzati választásokon elvesztette Budapestet és számos nagyvárost.

Parragh igyekvő áriázását természetesen a szokásos komédia követte az egyre átlátszóbb, mégis olyannyira erőltetett „igazságos Orbán Viktor” image jegyében; a miniszterelnök ugyanis azt jelentette be, hogy az ún. gazdaságvédelmi akcióterv keretében nem veszik el az összes iparűzési adót, csak a felét.

Ami persze így is hatalmas érvágás az önkormányzatoknak, egyáltalán az önkormányzatiságnak, nem is véletlenül írta ennek kapcsán Karácsony Gergely, hogy

Orbán e húzásával bejelentette a magyar önkormányzatiság kivégzését.

De az sem volt véletlen, hogy Szita Károly, aki Kaposvár fideszes polgármestereként még az elnöke is a Megyei Jogú Városok Szövetségének, épp az ellenkezőjét fújta. „A kormány és az önkormányzatok közös felelőssége, hogy erős legyen a gazdaság, erősek legyenek a családok, s hogy minél kevesebben betegedjenek meg a koronavírus-járvány következtében, ezért azonban közösen kell tenni” – írta az MTI-hez eljuttatott közleményében, a szintén fideszes székesfehérvári polgármester Cser-Palkovics András pedig azzal jött, hogy „nem kell kiabálni, megoldásokat kell keresni”.

Persze Cser-Palkovics és Szita vélhetően annak tudatában mondhatta a magáét, és vette tudomásul az intézkedést, hogy

városuknak is csurran-cseppen majd abból, amit Orbán ígért az iparűzési adó miatti kompenzációként,

ahogy ő mondta: „a 25 ezer fő alatti települések a kormánytól támogatást kapnak, a nagyobb önkormányzatok pénzügyi helyzetét egyenként tekintjük át”.

Nos, karácsony óta tudjuk azt is, hogy milyen eredményre jutott ez az áttekintés: a 23 megyei jogú város közül 17-nél talált a kormány olyan „pénzügyi helyzetet”, amely támogatást ér. Mit ad isten, ebből 13-ban fideszes vagy fideszes támogatású a polgármester, és csak négyben ellenzéki. De beszédes adat az is, hogy Budapest 23 kerülete közül is csak a szintén fideszes vezetésű XVI. és XXIII. kerületek kaptak a „pulykapénzből”, és mivel szokás szerint nem kötötték az orrunkra, hogy miért és miért éppen annyit kaptak a támogatásra méltó városok, csupán a számokat rögzíthetjük;

a 13 fideszes város majdnem 22 milliárdot kapott, míg ellenzéki vezetésűek 2 milliárdot sem, de még azt is csak konkrét célokra használhatják fel.

Úgy látszik, Orbán a választások óta tartó kicsinyes bosszúja az ellenzéki vezetésű városok ellen még karácsonykor sem csillapodik, ami egyszerre demokrácia semmibevétele és a pitiánerség csimborasszója. Már csak az a kérdés, hogy mit szólnak ehhez azok a fideszes szavazók, akik azt látják ebből, hogy Orbán Viktor a városuk lerohasztásában leli örömét.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.