Az erdélyi lovas megfelel

  • narancsblog
  • 2013. június 8.

Narancsblog

Semjén Zsolt a buzizás felette egészséges voltáról.

Ha azt nézzük, hogy a KDNP népszerűsége – önálló pártként – kimutathatatlan, akkor tényleg döbbenetes teljesítmény, amit e látszatpárt véghezvitt az elmúlt három évben. Felsorolni is nehéz, hogy mi mindent köszönhetünk nekik az oktatás szétverésétől a nagy egyházak végletes elpimaszodásáig; a szóvivőjük drogháborút hirdet, az általuk delegált szociális ügyekért felelős államtitkár a hajléktalanokat cseszteti, míg képviselőik abortuszbizottságot és férfiúi felsőbbrendűséget vizionálnak…

Ráadásul ott van még a főnök is, Semjén Zsolt, aki persze csak afféle kisfőnök. A határon túli magyarok és a védett madarak nagy barátja, az erdélyi lovas, akin az egész ország röhögött március 15-én, s aki tegnap ismét kimutatta a foga sárgáját – ezúttal Lendvai Ildikó felé. Mert az megkérdezte Orbán Viktortól, amit bármelyik jó érzésű ember is megkérdezne: hogyan maradhat Kerényi Imre a buzizás után is miniszterelnöki megbízott?

Semjén önként és sietve válaszolt a nagy ember helyett. „Az ön által az országgyűlési politikai térbe beemelt kérdés gyökerei alapvetően egy, a művészeti szereplők közötti, az értékválasztások eltérőségén és a személyes valóságképek különbözőségén alapuló vitához visznek bennünket. (…) A kormány – szemben önnel – nem kíván a művészeti élet belső vitáiba belefolyni, azokat az államigazgatás és a politika mezőjébe vinni. Csodálkozom azon, hogy – szemben korábbi hallgatásával – most fel kívánja emelni szavát egy a közéletben szerepet vállaló személy megnyilvánulásai miatt” – írja, ám mielőtt lenne időnk eltűnődni azon, hogy épp a kereszténydemokraták azok, akik „az értékválasztások eltérőségén és a személyes valóságképek különbözőségén alapuló vitától” rettegnek a legjobban, Semjén rátesz még egy lapáttal. „Ön nem tiltakozott frakcióvezetőként, amikor Gyurcsány Ferenc elmondta az őszödi beszédet. Sőt azt nyilatkozta később, hogy »az őszödi beszédben nem az volt a hiba, ami elhangzott, hanem az, hogy nem nyilvánosan hangzott el«. Ön azon sajnálkozott, hogy az olykor nyomdafestéket sem tűrő sorokat nem hallotta mindenki.”

Ah, hát erről lenne szó? Hogy Kerényi csak csúnyán beszélt? Ha azt mondja, „Vidnyánszky színháza nem a homoszexuálisokról fog szólni”, akkor nem is kellett volna feltenni a kérdést? Tehát Magyarország miniszterelnök-helyettese szerint lehet minálunk vígan buzizni, csak találjuk meg hozzá a szalonképes kifejezéseket. Úgy, ahogy Kósa Lajos például?

Nos, ha már Lendvai Ildikót sikerült így eligazítania, Semjén úr segíthetne nekünk is. Tessék mondani, hogy kell azt finoman, keresztényi alázattal mondani, hogy „menjél te a büdös francba”?

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.