Az erdélyi lovas megfelel

  • narancsblog
  • 2013. június 8.

Narancsblog

Semjén Zsolt a buzizás felette egészséges voltáról.

Ha azt nézzük, hogy a KDNP népszerűsége – önálló pártként – kimutathatatlan, akkor tényleg döbbenetes teljesítmény, amit e látszatpárt véghezvitt az elmúlt három évben. Felsorolni is nehéz, hogy mi mindent köszönhetünk nekik az oktatás szétverésétől a nagy egyházak végletes elpimaszodásáig; a szóvivőjük drogháborút hirdet, az általuk delegált szociális ügyekért felelős államtitkár a hajléktalanokat cseszteti, míg képviselőik abortuszbizottságot és férfiúi felsőbbrendűséget vizionálnak…

Ráadásul ott van még a főnök is, Semjén Zsolt, aki persze csak afféle kisfőnök. A határon túli magyarok és a védett madarak nagy barátja, az erdélyi lovas, akin az egész ország röhögött március 15-én, s aki tegnap ismét kimutatta a foga sárgáját – ezúttal Lendvai Ildikó felé. Mert az megkérdezte Orbán Viktortól, amit bármelyik jó érzésű ember is megkérdezne: hogyan maradhat Kerényi Imre a buzizás után is miniszterelnöki megbízott?

Semjén önként és sietve válaszolt a nagy ember helyett. „Az ön által az országgyűlési politikai térbe beemelt kérdés gyökerei alapvetően egy, a művészeti szereplők közötti, az értékválasztások eltérőségén és a személyes valóságképek különbözőségén alapuló vitához visznek bennünket. (…) A kormány – szemben önnel – nem kíván a művészeti élet belső vitáiba belefolyni, azokat az államigazgatás és a politika mezőjébe vinni. Csodálkozom azon, hogy – szemben korábbi hallgatásával – most fel kívánja emelni szavát egy a közéletben szerepet vállaló személy megnyilvánulásai miatt” – írja, ám mielőtt lenne időnk eltűnődni azon, hogy épp a kereszténydemokraták azok, akik „az értékválasztások eltérőségén és a személyes valóságképek különbözőségén alapuló vitától” rettegnek a legjobban, Semjén rátesz még egy lapáttal. „Ön nem tiltakozott frakcióvezetőként, amikor Gyurcsány Ferenc elmondta az őszödi beszédet. Sőt azt nyilatkozta később, hogy »az őszödi beszédben nem az volt a hiba, ami elhangzott, hanem az, hogy nem nyilvánosan hangzott el«. Ön azon sajnálkozott, hogy az olykor nyomdafestéket sem tűrő sorokat nem hallotta mindenki.”

Ah, hát erről lenne szó? Hogy Kerényi csak csúnyán beszélt? Ha azt mondja, „Vidnyánszky színháza nem a homoszexuálisokról fog szólni”, akkor nem is kellett volna feltenni a kérdést? Tehát Magyarország miniszterelnök-helyettese szerint lehet minálunk vígan buzizni, csak találjuk meg hozzá a szalonképes kifejezéseket. Úgy, ahogy Kósa Lajos például?

Nos, ha már Lendvai Ildikót sikerült így eligazítania, Semjén úr segíthetne nekünk is. Tessék mondani, hogy kell azt finoman, keresztényi alázattal mondani, hogy „menjél te a büdös francba”?

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”