Hacsek és Sajó az Echo Tv-n – Bayer Orbánt faggatja

  • narancs.hu
  • 2015. május 2.

Narancsblog

Nagy napja volt tegnap Széles Gábornak, valószínűleg még sohasem voltak kíváncsiak annyian a zsebtévéjére, mint május elsején. Mert hát mennyivel keményebb, ha Bayer és Orbán beszélget, mint amikor Szaniszló Ferencet üldözik űrből érkezett tel-avivi ügynökök.

„Az Echo Tv pénteken sugározza a kormányfővel készített interjút – A tavalyi választásoknak az volt a tétje, hogy ellenforradalom alakul-e ki, vagy megvalósítjuk a 2010 és 2014 között végigvitt sikeres forradalom berendezkedését. Kiderült, hogy ellenforradalom nem lesz, ugyanis három választást is meg tudtunk nyerni. Ebből az következik, hogy egy új, polgári berendezkedést kell megvalósítanunk – erről is beszélt Orbán Viktor miniszterelnök Bayer Zsolt Mélymagyar című műsorának mai felvételén.”

false


Így harangozta be a Magyar Hírlap a tegnapi tévéadást, amiről a naivabbak még azt is gondolhatták, hogy Bayer mégsem akkora mikrofonállvány, hogy felolvasson pár kérdést, ami épeszű embernek az eszébe se jutna, ha már kérdezhet a miniszterelnöktől. Talán akadtak olyanok is (az örök vesztesek), akik úgy ültek le a tévé elé, hogy majd pont az ötös számú párttag fogja megfingatni Orbánt, ám a legtöbben minden bizonnyal – ismerve a feleket – kőkemény (akár nemzetközi felháborodást is kiváltó) beszólásokat vártak. Bicskanyitogató, sötét szövegeket, amit másnap kéjjel lehet idézni rajongónak és kritikusnak egyaránt, utóbbinak merő mazochizmusból.

Nos, kétségtelen, hogy a nagyképűségnek és a cinizmusnak olyan egyvelegét láthattuk, hallhattunk, ami – elvileg – azokból a jó ízlésű emberekből is kihozná a dühöngő fenevadat, akik életükben nem hallottak Bayerről, Orbánról; ráadásul egy sor olyan embertelen és kegyetlen állítás hangzott el forradalomról, menekültkérdésről, halálbüntetésről stb., ami demokráciában, jogállamban még akkor is vállalhatatlan, ha a sarki csehóban tolja valaki, nemhogy egy miniszterelnök. Ennek ellenére kizárt, hogy ez a „baráti párbeszéd” olyan viharokat kavarjon, mint mondjuk Orbán illiberálisozása vagy Bayer némely írása. Elsősorban azért, mert dögunalmas volt. Mintha Hacsek és Sajó belefáradt volna a hangoskodásba, ripacskodásba, s minél hamarabb lezavarná már e szánalmas haknit, hogy mindenki mehessen a maga dolgára.

false

 

Mert mi is történt? Hát az, hogy ezek ketten belültek a stúdióba, és felmondtak egy szöveget. Ezek nem kérdések meg válaszok voltak, hanem párbeszéd egy forgatókönyvből. Elhiszi valaki is, hogy tényleg Bayer kereste meg a miniszterelnököt, mert csinálna egy tökös interjút? Az Echo tévében… Ha így is történt, elképzelhető, hogy azt is megengedik neki, hogy a saját kérdéseit tegye fel? Ha valami kiderült ebből a beszélgetésből, legfeljebb az, hogy Bayer Zsoltnak nincsenek kérdései Orbán Viktorhoz. Nem is lesznek soha.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.