Igazságot Kovács Ákosnak! – Világsztárt farag a Nemzeti Kulturális Alap

  • narancsblog
  • 2014. május 24.

Narancsblog

Arany- és platinalemezek sora, telt házas koncertek, Kossuth- és Arany Zsiráf-díj, mindez legalább huszonöt éve, megállás nélkül. Kovács Ákos munkássága olyan megkerülhetetlen fejezete a magyar popzenének, mit a popzene az 1000 (vagy 7000) éves Magyar Kultúrának, amiről utódaink minden bizonnyal kötetek légióját írják majd, konferenciák százait szervezik, Kovács Ákos életművét – nemcsak zenei, hanem irodalmi értéke kapcsán is, hiszen mint a legjelentősebb dalnok, egyúttal költő is – az általános iskolától az egyetemig (beleértve természetesen a Zeneakadémiát) kötelező tananyaggá teszik.

Ám ahogy azt megszokhattuk már, a világ igazságtalan. Élő klasszikusunkra fittyet hány, a kapzsi külföldi impresszáriók évtizedek óta ignorálják ezt a csodálatos lángelmét, a mi fiunkat, aki megfelelő körülmények között nemcsak a Kárpát-medencében lehetne a legnagyobb, de mindenütt, ahol a jó zenére, tartalmas szövegekre és páratlan színpadi egyéniségre kíváncsiak az emberek. Kovács Ákosnak már régen világsztárrá kellett volna válnia – nem vált, aminek csak egyetlen magyarázata lehet: a globális show-biznisz marionettbábokat mozgató, kapzsi menedzserei tartanak attól, hogy Kovács Ákos révén a valós értékeket közvetítő magyar kultúra győzedelmeskedjék, a mostani szemfényvesztés helyett a tartalmas szórakozás diadalmaskodjon.

Mondhatnánk azt, hogy a világ igazságtalan, ám szerencsére ma már nem kell ebbe belenyugodnunk. Olyan kormány áll az ország élén, amelyik mindenek elé helyezi a magyar érdekeket, és a maga eszközeivel igazságot szolgáltat. Ha szükség van rá, beavatkozik, és ahogy azt az elmúlt négy évben láthattuk, a siker garantált. Valami hasonló történik most is azzal, hogy a Nemzeti Kulturális Alap 10 millió forint vissza nem térítendő támogatást adott, hogy Kovács Ákos Karcolatok című jubileumi műsorát Párizsban, Rómában és Moszkvában is bemutassa.

Persze most is vannak – nem is kevesen –, akiknek semmi sem jó, de ne is törödjünk velük! Mert igaz, hogy a tízmillió forint az üres adathordozók (CD-k, DVD-k, pendrive-ok, merevlemezek) után befizetett jogdíjakból származik, vagyis abból a pénzből, amit korábban az Artisjus osztott szét a hazai zenészek között, de azok mit csináltak a pénzzel? Jól zsebrevágták. Az jobb volt?

10 millió persze szerény összeg, így csupán a helyi magyar intézetekben lesz látható-hallható e remekmű, de így is megvan az esély, hogy Ákos elinduljon a fények útján. Elég, ha akad a nézők közt egy oligarcha vagy egy keresztapa, aki elalélva a látottaktól-hallottaktól, meghívja őt valami családi rendezvényre, mondjuk Rihanna vagy Robbie Williams helyett, onnantól kezdve pedig bármi lehet.

Leginkább az, hogy az NKA további tízmilliókkal segíti Kovács Ákost.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?