Így dolgoznak a Mészáros-sajtóbirodalom kihallgatótisztjei

  • narancsblog
  • 2016. december 30.

Narancsblog

Mindenkit kirúgunk! Saját magunkat is.

Újabb embert küldtek el a Fejér Megyei Hírlapban megjelent Orbán-interjú miatt, Kinde Kálmánt, a Pannon Lapok Társaságának (PLT) gazdasági ügyvezető igazgatóját – azonnali hatállyal. Azt nem közölték, hogy Kindének mi köze a hekkhez, és természetesen arról sem tudhatunk semmit, hogy miféle fegyelmi eljárás keretében rúgták ki a gazdasági igazgatót, ellenben megszólalt a két korábban elbocsátott szerkesztő.

Hajnal Csilla, a Fejér Megyei Hírlap felelős szerkesztője és Klecska Ernő lapszerkesztő a Mandinernek adott interjújában idézte fel a rendőrségi kihallgatásra emlékeztető „cégeljárást”, ami leginkább az 1950-es éveket idézheti.

„December 24-én, a karácsonyi asztal terítésekor csörgött a telefon,

és az első kérdés az volt, hogy én követtem-e el a szabotázst... Nem az, hogy figyelmetlen voltam-e vagy ilyesmi: szabotázs. December 27-én a PLT-s megyei lapok összes szerkesztőségébe be kellett mindenkinek mennie reggel 8-ra a gépeikkel, amiket hálózatra csatlakoztatva távolról ellenőriztek az informatikusok. Aznapra Csillát és engem is behívtak Veszprémbe” – mondta Klecska, kolléganője pedig így emlékezett: „Ott déltől este fél tízig tartott a kihallgatás. Betereltek minket egy szobába: a Pannon Lapok Társaságának teljes menedzsmentje, egy háromfős ügyvédi csapat és néhány, számomra ismeretlen ember kérdezgetett minket. Egyszerre

egy ember volt bent a tíz kihallgatóval

szemben. A délután során, amíg a többiek meghallgatása tartott, egy szobában ültünk, két üveg ásványvíz és egy csomag ropi mellett.”

Noha az a kihallgatók előtt is bizonyos lehetett (legalábbis annak kellett volna lennie), hogy a Fejér Megyei Hírlap munkatársai vétlenek, úgy tűnik, ez számított a legkevésbé. Nyilvánvalóan semmi

másról nem volt, nem lehetett szó, mint az alkalmazottak megalázásáról

és a még ott dolgozók megfélemlítéséről.

Úgy látszik, a Mészáros (Habony-, Vajna-, Matolcsy-, Schmidt-)médiabirodalomban ennél fontosabb dolog jelenleg nem akad. Az sem számít, ha a bíróság vélhetően (most még) a kirúgottaknak ad igazat, kifizetik a büntetést, oszt’ jónapot.

De arról mintha megfeledkeznének, hogy az efféle hisztéria és megtorlás fordítva is elsülhet. Kiszolgáltatottan, megalázottan és reménytelenségben az embereknek gyakran megjön a bátorságuk. Mi lesz akkor, ha valaki újra meghekkel egy olyan interjút, amit a lap felelős szerkesztője köteles változtatás nélkül közölni? Talán megverik? Elvitetik? Miért is ne. De még valószínűbb, hogy akkor majd éppen azokat állítják egy hasonló „statárium” elé, akik most még kihallgatóként bizonyították hűségüket.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.