Kedves rosszindulatú szomszédaink, nektek coki – Ájtatos János újfent beköszönt

  • narancs.hu
  • 2015. január 1.

Narancsblog

Áder, ennek a köztársaságtalan országnak a köztársasági elnöke beállt, mint az első prédikációjára készülő – jócskán berezelt – kistérségi református pap, s rázendített.

Nem is akárhogyan. Recegtetett egy kicsit, aztán már a felütésben olyat szólt, hogy megálltak a szilveszteri nagykések a levegőben. „Boldog új évet kívánok minden magyarnak, minden barátunknak és jóakaratú szomszédunknak!”

Mi van? Mi lenne? Felosztható szomszédságunk, hiszen ha vannak jóakaratúak, kellenek rosszakaratúak is, egyfelől a miheztartás végett, másfelől nyelvtanilag.

false

 

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

No, akkor rugaszkodjunk neki a költő szép szavával, hogy kik is lehetnek az egyikek, s kik a másikak! Vagy keressük inkább csak Áder embereit, a jóakaratú szomszédokat.

Nem, az osztrák csak nem lehet az. Az egy galád zsebszerződő, aki elveszi a magyar gazdák földjét, s rabszolgaként dolgoztatja rajta mindet.

Nem, a szlovák csak nem lehet jóakaratú, amikor elveszi az állampolgárságot a 100 éves nénitől, csak azért, mert magyar. Meghurcolja Malina Hedviget, meg bevezeti az eurót.

Jaj, az ukrán csak nem lehet az, amikor nacionalista-fasiszta hőzöngői veszik át a hatalmat, a CIA aknamunkájának gyümölcseit learatva.

Talán akkor a román! Nem, a román sem lehet az! Aki végigkergette az egész édes Erdélyen Kövér Lászlót és Szőcs Gézát – egy-egy táska hamuval a hónuk alatt iszkoltak szegények. Mert a román nem engedte, hogy a dehogyis fasiszta Nyirő József a szent anyaföldben nyugodjék. S amúgy is el a kezekkel Tőkés Lászlótól!

Na de a szerbbel már tényleg semmi baj nincsen. Haverja az Putyinnak, mint mink is vagyunk, kedves testvéreim az úrban. De megállj, megállj, kutya Szerbia! Te sem vagy ám jóakaratú, mikor ah, a Délvidéken naponta tartasz te magyarveréseket, mint valami néphagyományt.

A horvátok? Még hogy a horvátok? Akik fölrakatták a szegény Hernádit a legkeresettebb bűnözők közé az Interpol listáján? Meg az INA-ba van szállva az összes bátorságuk, meg drágul az apartman? Abcúg!

De a szlovénokra aztán már tényleg semmit nem lehet mondani, azok a légynek sem tudnak ártani, legfeljebb nekünk. Ők aztán tényleg rendben vannak. Tehát Áder János szövege helyesen így hangzik: „Boldog új évet kívánok minden magyarnak, minden barátunknak és a szlovénoknak!”

Ennyit a képmutatásról. Hiszen, amit a fentiekben felsoroltunk, azt természetesen nem mi állítjuk szomszédainkról, hanem Áder János köztársasági elnök pártja – folyamatosan, szinte szünet és levegővétel nélkül.

És ez még csak a kezdet volt, Áder ugyanis nem tréfált (feltehetően még soha életében), s ahhoz is volt bőr az arcán, hogy kimondja: „Huszonöt évvel ezelőtti nekigyürkőzésünknek, közös elszánásunknak, kitartásunknak hála, az 1990 után született nemzedékeknek már nem kellett megismerniük, milyen az élet egy olyan országban, ahol vasfüggöny választ el minket Európa nyugati felétől.”

Erre mondják ugyebár, hogy a pofám leszakad, mert a Sándor-palota plafonja úgy látszik, sok mindent elbír. Hiszen, ha az 1990 után született fiatalember kinéz egy kicsit is a fejéből, pontosan egy elszigetelt, Európa megvetésében és Oroszország ölelésében vergődő, mélyen deprimált országot lát. Amit épp Áder és a társai tettek ilyenné. Mindegy is, hogy mekkora volt az elnök tevőleges szerepe az egészben, vagy épp csak tűrte. Tényleg mindegy, így is, úgy is szégyellheti magát.

Ebben a történetben legfeljebb a jeltolmács nem tehet semmiről, sőt neki még jutott egy vidám momentum is, amikor Áder épp annál a marhaságánál tartott, hogy „Ne csak azt nézzük, ki menne jobbra és ki balra, hanem azt is, merre van előre…”. Nos, akkor pont úgy mutogatott, mint a stewardessek, amikor a gép vészhelyzeti elhagyását magyarázzák.
Összegezve Áder János idei teljesítményét, Kányádi Sándor (esetleg Nyirő József vagy Wass Albert) szép szavával csak annyit mondhatunk: New Year, Same Shit.

Neked ajánljuk