A IV. világháborút vizionáló Kövér László nem őrült meg, csak nagyon fél Lázártól

  • narancs.hu
  • 2014. december 28.

Narancsblog

Tegnapi – Magyar Hírlapnak adott – interjúja után okkal aggódhatnánk egyik legfőbb közjogi méltóságunk egészségi állapotáért, de nem kell. Kövér nem bolondult meg, csak majrézik.

Kövér László, a magyar parlament elnöke pártja tényleges vezetőinek példáját követve tegnapi sajtónyilatkozatában jól nekiment Amerikának. Hogy az a cudar Amerika így meg úgy. Nyilvánvalóan azért járt el ekképpen, mert pártjában ezzel mérik a káderek magyarságteljesítményét.

Magyarország vezető ereje valamiért a sajtóban rendezett üzengetéssel tölti a „békés, áldott karácsonyt”. Lázár János a Figyelő karácsonyi számában lengette be Orbán selyemzsinórját Kövérnek (mellesleg Pokorninak is, de ő ma már aligha tényező, még csak nagyvadnak sem mondanánk), Kövér ugyan visszaüzent valamit azonnal is, hogy jobb a békesség vagy valami hasonlót a Magyar Nemzetben, de attól még nem eléggé érezhette biztonságban magát, ezért gyorsan és jó hangosan el is amerikázta magát a Magyar Hírlapban. Nagy önmentési igyekezete persze megbosszulta magát, s Kövér doktor a beszédében komoly ellentmondásba keveredett – no, nem a veszedelmes Lázár Jánossal, hanem saját magával.

A legszembeötlőbb az volt, amikor azt mondta, hogy Amerika teljes elitcserét akar elérni Magyarországon, de két mondattal később már az volt a gonosz imperialisták célja, hogy egy új SZDSZ-t kalapáljanak össze a tüntetőkből, meg hát ugye a tudjuk kikből, ami majd a mérleg nyelve lehet egy a Jobbikkal szemben fölálló koalícióban. Amely koalícióban Kövér szerint akár „a Fidesz is ott lehet a maga túlsúlyával”. Mint régi elit, ugye. Ez így együtt már tipikusan olyan, amire csak azt lehet mondani, hogy „mi vaaaaan?” Képzeljük el a szituációt, Kövér elmondja, újságíró leírja, Kövér visszakapja, ő vagy a kommunikációs stábja átnézi, s nem veszik észre az ellentmondást. Nehogy már ne vegyék, észreveszik, csak legyintenek: vidékre jó lesz ez is. Hisz a szöveg nem az olvasóknak, hanem a Lázár János pórázát rángató Orbán Viktornak szól. Vágod, főnök, megadtam Amerikának, megadtam az eszdéeszeseknek, jól viselkedek.

Kövér László mindezek mellett még azt is mondta az újságnak, hogy ha Amerika ilyen csúnyán viselkedik velünk, itt az ideje új szövetségesek után nézni. Idecsomagolta a bátor veterán szövege politikai üzenetét, a folyamodványt kedves vezetőjéhez: ne a szovjettel haverkodjunk, ne is a posztszovjettel, hagyjuk a -sztánokat, Kelet-Közép-Európában vannak a mi barátaink. Vagy úgy! Róluk speciel mi eddig is azt hittük, hogy a szövetségeseink, hisz együtt vagyunk benne az unióban. Ja, az „alsó fedélközben”, ahogy Kövér látja. Ehhez képest az ugyanitt emlegetett IV. világháború már csak tényleg piskóta, cifrázása a refrénnek.

Ilyenformán két megfejtése van az év vége legőrültebb beszédének.

A jóindulatú úgy fest: Kövér László úgy érezte, hűségesküt várnak tőle, s az összefüggéstelen amerikázásával a maga módján ezt igyekezett is teljesíteni, de a bajsza alatt azért csak elmorogta, hogy ő inkább haverkodna a románnal, szlovákkal, mint a -sztániakkal meg az orosszal, csupán gyáva volt mindezt nyíltan kimondani.

A kevésbé jóindulatú pedig ennél is egyszerűbb: tévedtünk. Mégis megőrült.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.