A IV. világháborút vizionáló Kövér László nem őrült meg, csak nagyon fél Lázártól

  • narancs.hu
  • 2014. december 28.

Narancsblog

Tegnapi – Magyar Hírlapnak adott – interjúja után okkal aggódhatnánk egyik legfőbb közjogi méltóságunk egészségi állapotáért, de nem kell. Kövér nem bolondult meg, csak majrézik.

Kövér László, a magyar parlament elnöke pártja tényleges vezetőinek példáját követve tegnapi sajtónyilatkozatában jól nekiment Amerikának. Hogy az a cudar Amerika így meg úgy. Nyilvánvalóan azért járt el ekképpen, mert pártjában ezzel mérik a káderek magyarságteljesítményét.

Magyarország vezető ereje valamiért a sajtóban rendezett üzengetéssel tölti a „békés, áldott karácsonyt”. Lázár János a Figyelő karácsonyi számában lengette be Orbán selyemzsinórját Kövérnek (mellesleg Pokorninak is, de ő ma már aligha tényező, még csak nagyvadnak sem mondanánk), Kövér ugyan visszaüzent valamit azonnal is, hogy jobb a békesség vagy valami hasonlót a Magyar Nemzetben, de attól még nem eléggé érezhette biztonságban magát, ezért gyorsan és jó hangosan el is amerikázta magát a Magyar Hírlapban. Nagy önmentési igyekezete persze megbosszulta magát, s Kövér doktor a beszédében komoly ellentmondásba keveredett – no, nem a veszedelmes Lázár Jánossal, hanem saját magával.

A legszembeötlőbb az volt, amikor azt mondta, hogy Amerika teljes elitcserét akar elérni Magyarországon, de két mondattal később már az volt a gonosz imperialisták célja, hogy egy új SZDSZ-t kalapáljanak össze a tüntetőkből, meg hát ugye a tudjuk kikből, ami majd a mérleg nyelve lehet egy a Jobbikkal szemben fölálló koalícióban. Amely koalícióban Kövér szerint akár „a Fidesz is ott lehet a maga túlsúlyával”. Mint régi elit, ugye. Ez így együtt már tipikusan olyan, amire csak azt lehet mondani, hogy „mi vaaaaan?” Képzeljük el a szituációt, Kövér elmondja, újságíró leírja, Kövér visszakapja, ő vagy a kommunikációs stábja átnézi, s nem veszik észre az ellentmondást. Nehogy már ne vegyék, észreveszik, csak legyintenek: vidékre jó lesz ez is. Hisz a szöveg nem az olvasóknak, hanem a Lázár János pórázát rángató Orbán Viktornak szól. Vágod, főnök, megadtam Amerikának, megadtam az eszdéeszeseknek, jól viselkedek.

Kövér László mindezek mellett még azt is mondta az újságnak, hogy ha Amerika ilyen csúnyán viselkedik velünk, itt az ideje új szövetségesek után nézni. Idecsomagolta a bátor veterán szövege politikai üzenetét, a folyamodványt kedves vezetőjéhez: ne a szovjettel haverkodjunk, ne is a posztszovjettel, hagyjuk a -sztánokat, Kelet-Közép-Európában vannak a mi barátaink. Vagy úgy! Róluk speciel mi eddig is azt hittük, hogy a szövetségeseink, hisz együtt vagyunk benne az unióban. Ja, az „alsó fedélközben”, ahogy Kövér látja. Ehhez képest az ugyanitt emlegetett IV. világháború már csak tényleg piskóta, cifrázása a refrénnek.

Ilyenformán két megfejtése van az év vége legőrültebb beszédének.

A jóindulatú úgy fest: Kövér László úgy érezte, hűségesküt várnak tőle, s az összefüggéstelen amerikázásával a maga módján ezt igyekezett is teljesíteni, de a bajsza alatt azért csak elmorogta, hogy ő inkább haverkodna a románnal, szlovákkal, mint a -sztániakkal meg az orosszal, csupán gyáva volt mindezt nyíltan kimondani.

A kevésbé jóindulatú pedig ennél is egyszerűbb: tévedtünk. Mégis megőrült.

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.