Kinyílott a bicska a zsebünkben. Megírjuk

  • narancsblog
  • 2014. január 6.

Narancsblog

Mindenki röhög Orbán Viktor új folyóiratán. Pedig nem más ez a tervezet, mint nyílt fenyegetés – és egy új korszak hírnöke.

A Magyar Krónika című kormányzati periodika tervezete, vagyis az Orbán Viktor ötletétől megihletett Kerényi Imre levele a kádárizmus legyőzhetetlenségének ércnél maradandóbb emlékműve lesz. És természetesen, ahogy Kerényi is írja: kordokumentum.

Mindenki felismeri ezt a gondolkodást, ezt a nyelvet, ezt a hangulatot. Az is, aki soha nem élt a szocializmusban, se más elnyomó rendszerben. „A Magyar Krónika a centrális politikai erőtér építő embereiről szól. Fizikai és szellemi értelemben. Hőseit e folyóirat tisztelettel és szeretettel mutatja be.” „A Magyar Krónika ékes kivitelű számait a meghitt személyesség tudatosan vállalt mozzanata miatt szívesen helyezzük majd polcainkra az Alaptörvény díszkiadása és a Nemzeti Könyvtár kötetei mellé.” Nem idézünk többet, úgyis ezen pörög egész nap mindenki.

A lap állandó munkatársai

A lap állandó munkatársai

Fotó: MTI

Mert igen, persze, roppant vicces, hogy a mondatainak nincs értelme, hogy seggnyalásból épít katedrálist, vagy ahogy a szerkesztőbizottsággal bénázik. Amely „szerkesztő bizottság” ugyebár háromtagú lenne: „Balogh Zoltán, Kerényi Imre és Vizi E. Szilveszter” szerepel Kerényi levelében. Balog miniszter nevét nem sikerült leírnia, Vizi E. Szilveszter meg azonnal elhatárolta magát, hiszen nem szólt neki senki. Nagyjából ennyire komoly a dolog – legyinthetnénk. De ne legyintsünk.

Nem is attól ijesztő és visszataszító igazán ez az új ötlet, hogy megint a semmire megy el egy halom pénz (a honoráriumok bizonnyal rekordot döntenek a magyar lappiacon), és a Fidesz már megint állami forrásból finanszírozza a pártpropagandát. Még csak nem is azért, mert félbolondok, félnácik és félanalfabéták is meghívást kaptak, hogy a miniszterelnök szerzőtársaként az új nemzeti elit részei legyenek. Ezeket megszoktuk már.

Az viszont még soha nem látszott ilyen tisztán, hogy a Fidesz új nyelvet alkot: a béketábor nyelvét. „A Magyar Krónika nem harcol, hanem örömet mond. A Magyar Krónika jelszava: keresd a jót. Legjobbjaink a gondolkodás négyzethálóját rávetítik a jelenségekre, s ha jót lelnek, megírják. Ha egymásban találják meg a jót, azt is megírják. Itt ne legyen bozótharc. Baráti tűz sem. Kell a jó, a szép, az igaz, az érvényes gondolat, a tanítás, a pozitív energia és a szövetség. Kell az igen. Igen, keresd a jót.” Az új világ új nyelvében így nevezik a hősöket: „…a tejcsináló Cserpes úr, a dalcsináló Ákos úr, a kiállításokat varázsló Baán úr, a színházcsináló és öt gyermeket nevelő Vidnyánszky úr, a borkészítő Bock úr, a lótenyésztő Lázár testvérek meg a többi eredményes ember mesélje el e folyóiratban gyermekkorát is, képzését is és a nagymama krémesét is.” Az új úri világ hősei boroznak, dalolnak, lovagolnak, nagy családjuk van és együtt építik a jövőt.

Nehéz komolyan venni a sok urat, ugye? No igen, az elvtársakon is röhögött mindenki, aztán Magyarország pillanatok alatt megtanulta és megszokta a kommunizmus nyelvét. Erről szól ez a történet. Egy a tábor, egy a nyelv. Orbán folyóirata arra szolgál, hogy elváljék a szar a májtól. Aki hajlandó csatlakozni a táborhoz, hajlandó beszélni a nyelvét, az velünk van, kerítésen belül. És ne higgyük, hogy csak százan lesznek ilyenek.

Eddig mintha mindenki elsiklott volna az első szám megjelenési időpontja fölött: május 1. Vagyis a választások után. Nem kampánylap lesz tehát a Magyar Krónika, hanem egy megszilárdult autoriter rendszer veszélyes játékszere.

Fent a kádárizmus emlékművéről beszéltünk, de nem akarunk igazságtalanok lenni. Nem emlékszünk olyanra, és elképzelni sem tudjuk, hogy Kádár János maga vezetett volna egy szerkesztőségi ülést. Orbán Viktornak ez belefér. És akkor már tényleg nincs más hátra: várjuk Orbán Viktor nyelvészeti tárgyú tanulmányait és a Magyar Krónika másik állandó szerzője, Lévai Anikó legújabb eredményeit a polimerkutatás terén.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.