Kósa Lajos azért zavarná haza gyorsított eljárásban a bevándorlókat, nehogy itt valami bajuk essen...

  • narancsblog
  • 2015. január 25.

Narancsblog

A Fidesz ügyeletes igyekvő embere úgy csinál, mintha féltené az országot a menekültektől, holott csak ő fél a Jobbiktól, de egy füst alatt mosdatja is kicsit a főnökét.

Az idegenbe szakadt magyarokat még Rolling Stones-koncertek idején is önfeláldozóan pátyolgató pártfunkcionárius, Kósa Lajos sokallja az időt, amit a magyar állam a számára nem kívánatos menedékkérők hazazsuppolására fordít. Mielőtt bárki hetekre, urambocsá’ hónapokra gondolna, hogy addig pusztítják magyar emberek verejtékkel megtermelt kenyerét a menekülttáborok lakói, gyorsan jelezzük: a jelenlegi praxis szerint 4-5 nap alatt simán ki lehet akolbólítani bárkit, akinek nem tetszik a pedigréje. De Kósának még ez is sok, 2-3 napot emleget, amikor pártja nevében tovább szigorítaná a magyar menekültpolitikát.

Most akkor ne is rugózzunk azon, hogy mennyivel árthat többet 4-5 nap alatt egy szerencsétlen, adott esetben fél világon át menekülő bevándorló, mint amit 2-3 nap alatt bírhat itt rombolni. Figyeljünk inkább a Kósa összes szavát átjáró képmutatásra. „A kormánypárti politikus felhívta a figyelmet, hogy ha nem kezelik a problémát, akkor egy idegenellenes hullám söpörhet végig Európán” – idézi a párt honlapja a vendégszerető magyarság e felkent képviselőjét.

false

 

Fotó: MTI

Tehát egyfelől, ha rövidebb idő alatt vágjuk ki a hóra a betolakodókat, akkor megvédjük őket az idegenellenes hullámtól. Másfelől viszont újra mi leszünk Európa védőbástyája, mint 56-ban vagy Dobó István várkapitánysága idején. Na persze, Orbán várkapitány és az ő kis Bornemisszája…

Ezeket nyilván nem veszi be senki, de szerencsére hátravan még egy rész ebből a csodálatos mondatból, ami a maga teljes gyönyörűségében így hangzott: „A kormánypárti politikus felhívta a figyelmet, hogy ha nem kezelik a problémát, akkor egy idegenellenes hullám söpörhet végig Európán, amiből a szélsőséges pártok húzhatnak hasznot.”

Ah so, így már sokkal érthetőbb: fosni tetszünk a Jobbiktól, de nagyon. Ez mindennek az alapja. Kósa Lajos belesír a köztérbe: félek, nagyon félek! Jaj, dehogy a bevándorlóktól, teszek én magasról rájuk. Jön a Jobbik, amivel nem az a baj, hogy rossz lesz ennek az országnak, sokkal inkább az, hogy velem mi lesz? Tán még egy-két távolabbi Rolling Stones-koncertet is ki kell hagynom!

És innen indult az egész, a Charlie Hebdo-emlékmenet előtt a főnökhöz befújta a szél a legfrissebb közvélemény-kutatási adatokat, hogy tudniillik előz a Jobbik. Mire az ugyancsak páni rémületében odanyilatkozott valami eszméletlenül aljasat a bevándorlókról, amitől Európa – immár szokása szerint – eldobta a haját. Idióta fullajtárjai meg azóta futnak a pénzük után, és próbálnak Hunyadi Jánost faragni a szotyolák barátjából. Ráadásul az egymást követő kis felszólalóknak folyamatosan túl kell licitálniuk egymáson. Így hát, mire Kósa sorra került, nagyon magasra rakták a lécet.

Ezért aztán ez a kis hadvezérke harcba trombitálja fél Európát, hátha akad olyan idióta, aki felül még Orbán Viktor vonatára. Hiszen ugyanez az álláspontja Görögországnak, Olaszországnak, Máltának, Spanyolországnak és Portugáliának is, ezért az Országgyűlés illetékes bizottságának elnökeként a fideszes politikus (ti. Kósa – a szerk.) kezdeményezi, hogy ebben a kérdésben az említett országok közösen lépjenek fel. Oh, yeah, rohanni fognak Orbán szárnyai alá. El sem engedik a kezét…

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.