Folyik a verbális patakvér a kürtőskalácsfronton!

  • narancsblog
  • 2015. január 31.

Narancsblog

Verbális tettlegesség, a sajtószabadság eltiprása, az erdélyi–székely–magyar–hun kontinuum megszakasztása és a meggyalázott ártatlanság. Nemzeti horror, vérben forgó szemekkel, halál komolyan egy tébolyodott országban.

llyen nincs, ezt nem hisszük el, pedig láttunk már ezt-azt. Kitört a nagy hunvédő háború, a ’fölművelési minisztérium’ durván betámadta a Magyar Nemzetet. A sajtószabadság smafu, a kürtőskalács vesszőfutásra kényszerül. Tényleg csak erős idegzetűeknek!

false

Az ördög tudja, hogy ki ütött először (s oda vagy vissza, mert az sem lenne mellékes), de tény: folyik a verbális patakvér a kürtőskalácsos fronton! Tegnapi közleményében a Földművelésügyi Minisztérium – ezt figyeljék! – környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkársága (államtitkár: V. Németh Zsolt) szokatlanul erős hangú, vihargyors reakcióidejű közleményben kelt ki a közismerten a kormányzat segge végeként egzisztáló (saját terminológiája szerint: keresztény konzervatív) Magyar Nemzet c. napilap egyik január 29-i cikke miatt. Bár a megtámadott írás első látásra kétségkívül alarmistának tűnik valamelyest: „Mikor érhet véget a kürtőskalács kálváriája”, de ekkora baráti ellentűzre még mi sem számítottunk, s azt végképp nem értjük, hogy miért kell mindjárt a magyar Luca Brasival (vagyis a Magyar Pékek Fejedelmi Rendjével – ettől tényleg eldobtuk a hajunkat) betámadni. De így történt, az már szent igaz: „a kürtőskalács körül kialakult helyzetet ismertetve, vélhetően az egyoldalú tájékozódásnak betudhatóan, valótlan és a Hungarikum Bizottságra nézve sértő megállapításokat tett”, mármint a cikkíró, hogy a holló vájná ki a szemit. Na jó, de hol vannak itt a Fejedelmi Pékek? Ők a rákövetkező jó hírben jönnek: „Jó hír azonban, hogy a Hungarikum Bizottság január 29-i ülésén megtárgyalta és elfogadta a Magyar Pékek Fejedelmi Rendjének azon javaslatát, hogy a kürtőskalács, mint székely, magyar és erdélyi közkedvelt és közismert sütemény kerüljön be a hungarikummá válás előszobájának tekinthető Magyar Értéktárba. A neves hazai és határon túli (többek között székely) szakemberekből és szaktekintélyekből álló testület egyhangúlag támogatta a javaslatot.” És így tovább még vagy ötven-hatvan soron keresztül ebben a tébolyodott tenorban.

A Magyar Nemzet, vagyis gyilkos tollú szerzője, Köpöncei Csilla egyébként azzal riogatott, hogy a román ráteszi a szőrös talpát az áldott kürtőskalácsunkra is: „Román termékként jegyezheti be az Európai Unió az egyik legismertebb magyar édességet.” Már értjük is a minisztériumot, tényleg milyen lenne már az, hogy a pomázi HÉV-állomáson lévő lakókocsira az lenne kiírva, hogy kürtőskalácsot vegyenek, hamisítatlan romanikum, és mondjuk csak lejért árulnák. Még belegondolni is rossz.

Csakhogy ezzel a történetnek nincs vége, mert két dolgot nem szeretnek nagyon a sajtószabadság e zászlóshajójánál, a Magyar Nemzetnél. Ha bántják a nőket vagy bántják a kürtőskalácsot. Ezért még a rettenetes minisztériumi közlemény estéjén visszapofázott egyet a Nemzet, mikor is Nánási Tamás kelt Kürtősi Csilla, bocsánat Köpöncei Csilla védelmére. E rettenetesen haragos szavakkal: Az a fajta minisztériumi közlemény, amelyik nem a témával és a tárggyal foglalkozik, nem a tájékoztatás a célja, hanem egy ellenségnek tekintett lap – jelen esetben a Magyar Nemzet – lejáratása.

Méghozzá olyan eszközökkel, amelyek egy magára valamit is adó kormányzati szervezetnél nem megengedhetők: csúsztatásokkal, valótlanságok állításával, a cikk szerzője és az írásának helyet adó kiadvány rágalmazásával. A közlemény azt bizonyítja, hogy az abban foglaltakat jóváhagyó minisztériumi munkatársak, és különösen a szaktárca sajtóirodája azzal sincsenek tisztában, hogy mi a feladata egy sajtóterméknek, és hogyan zajlik egy cikk megírása.

Mondtuk ugye, hogy itt a sajtószabadság a tét!

Mindez történt egy nap, a tegnap leforgása alatt, ma még nem mertük felütni a Magyar Nemzetet, nem mertünk felmenni a vérmes minisztérium honlapjára: biztos már csépelik egymást a magas felek. Inkább csak a magyarázatot keressük megrendülten. Négy megfejtésünk van, el sem merjük mondani őket.

  1. 1. Tényleg volt Orbán–Simicska-háború, és most az Orbán-birodalom egy kürtőskaláccsal mér döntő csapást a Simicska-birodalom süllyedő zászlóshajójára, a Magyar Nemzetre, adván meg ekképp – ugyancsak egy nemzeti pántlikás kürtőskaláccsal – a kegyelemdöfést a gonosz Siminek.

  2. 2. Lám, ilyen totál zakkant, mindközönségesen ilyen síkhülye lesz mindenki, ha a kelleténél jobban odaköti magát Orbán Viktorhoz, és csak a futballmeccseken szerzi kulturális ismereteit, illetve Nyirő József könyveinek tartalomjegyzékéből.

  3. 3. Egyszerűen ilyen dolog a nacionalizmus. Ez a történet épp az esszenciáját adja.

  4. 4. Ha minket megkérdeznek, simán megmondjuk, hova tegyék maguknak a kürtőskalácsot. (Nem oda, a szájukba.)

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.