Kövér László mindenkitől fél, megmondjuk, miért

  • narancsblog
  • 2015. július 15.

Narancsblog

A parlament elnöke interjút adott a pestisracok.hu nevű, finoman szólva is elkötelezetten Fidesz-barát orgánumnak. Kövér hazai pályán játszik, mégis fél. Mindenkitől.

Mint a Stefka Istvánnak és Huth Gergelynek elmondott szavaiból kiderül, a házelnök fél. Mindentől és mindenkitől. Szegény Kövér László.

Fél a bevándorlóktól:Általuk nem ismert indítékú, hátterű emberek tömegei lepik el a mindennapjaikat, s bár Isten adja, hogy okkal ne kelljen félni tőlük, de a debreceni zavargás is bebizonyította, hogy egy ilyen extrém helyzetben bármi megtörténhet.”

Kövér László nem fél a bevándorlóktól, egyenesen retteg tőlük: „…e migráció fedésében olyan terroristák jöhetnek be – szinte szabadon – Európába, akik a következő évtizedeket a rettegés korszakává tehetik.”

Kövér fél a parlamenti képviselőtársaitól (nyilván ezért is szerelte fel sokkolóval az országházi őrseregét): „Képzelje el, mi lenne, ha a 199 parlamenti képviselő egyszerre lobogtatna molinókat, üvöltene a megafonba, és hol az egyik, hol a másik frakció rohamcsapata próbálná meg letaszítani a szónokot a pulpitusról.”

Kövér fél a Jobbiktól: „A Jobbik szerintem elérte a határait, a magyar emberek józansága és realitásérzéke elegendő korlátot szab a további terjeszkedésüknek. Persze ne feledjük, szinte bármi megtörténhet, hiszen ami két éve még elképzelhetetlen volt Európában, az ma sokszor a mindennapok része.”

Kövér László még Gyurcsány Ferenctől is fél: „Nagyon oda kell figyelni, senkit nem szabad leírni. Az MSZP-t vagy Gyurcsány Ferencet sem.”

Kövér László a sötét lovaktól is fél: „Pláne azokat a ma még nem is ismert embereket, akiket esetleg éppen egy másik országban próbálnak felkészíteni, hogy majd sokat látott, nyelveket beszélő príma jelöltekként egy pipettával idecsöppentsenek a magyar politika bibéjére.” (Bár lehet, hogy Fodor Gábortól fél, hisz az ő fedőneve volt a Mozgalomban a Pipetta.)

Kövér László fél a hatalom elvesztésétől: „De ebben a pillanatban nem további négy, hanem többször négy évre van szükségünk, hogy a polgári berendezkedés megszilárduljon Magyarországon.”

Kövér László legjobban a románoktól (=szekusok) fél:Erdélyben túlzás nélkül ismét önvédelemre kell berendezkedni, s ehhez a legszorosabb – de megegyezésen alapuló – nemzeti egység kell.”

Kövér László a határon túli magyaroktól (=szekusok) még annál is jobban fél: „Nincsenek illúzióim a határon túli politikai élet fertőzöttségével kapcsolatban, afelől pedig végképp nem, hogy az utódállamok titkosszolgálatai milyen módon készítették elő a magyar érdek-képviseleti szervezetek megalakulását.

De miért fél mindenkitől Kövér László? Kit érdekel? Az fél mindenkitől, akinek nem tiszta a lelkiismerete. Hogy Kövér így van-e vele, vagy csupán beleőrült a negyedszázados gyűlölködésbe, az szinte másodlagos. Magyarország igazán egy dologtól félhet, hogy ilyen csávók viselik az ország főhivatalait.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.