Kövér László mindenkitől fél, megmondjuk, miért

  • narancsblog
  • 2015. július 15.

Narancsblog

A parlament elnöke interjút adott a pestisracok.hu nevű, finoman szólva is elkötelezetten Fidesz-barát orgánumnak. Kövér hazai pályán játszik, mégis fél. Mindenkitől.

Mint a Stefka Istvánnak és Huth Gergelynek elmondott szavaiból kiderül, a házelnök fél. Mindentől és mindenkitől. Szegény Kövér László.

Fél a bevándorlóktól:Általuk nem ismert indítékú, hátterű emberek tömegei lepik el a mindennapjaikat, s bár Isten adja, hogy okkal ne kelljen félni tőlük, de a debreceni zavargás is bebizonyította, hogy egy ilyen extrém helyzetben bármi megtörténhet.”

Kövér László nem fél a bevándorlóktól, egyenesen retteg tőlük: „…e migráció fedésében olyan terroristák jöhetnek be – szinte szabadon – Európába, akik a következő évtizedeket a rettegés korszakává tehetik.”

Kövér fél a parlamenti képviselőtársaitól (nyilván ezért is szerelte fel sokkolóval az országházi őrseregét): „Képzelje el, mi lenne, ha a 199 parlamenti képviselő egyszerre lobogtatna molinókat, üvöltene a megafonba, és hol az egyik, hol a másik frakció rohamcsapata próbálná meg letaszítani a szónokot a pulpitusról.”

Kövér fél a Jobbiktól: „A Jobbik szerintem elérte a határait, a magyar emberek józansága és realitásérzéke elegendő korlátot szab a további terjeszkedésüknek. Persze ne feledjük, szinte bármi megtörténhet, hiszen ami két éve még elképzelhetetlen volt Európában, az ma sokszor a mindennapok része.”

Kövér László még Gyurcsány Ferenctől is fél: „Nagyon oda kell figyelni, senkit nem szabad leírni. Az MSZP-t vagy Gyurcsány Ferencet sem.”

Kövér László a sötét lovaktól is fél: „Pláne azokat a ma még nem is ismert embereket, akiket esetleg éppen egy másik országban próbálnak felkészíteni, hogy majd sokat látott, nyelveket beszélő príma jelöltekként egy pipettával idecsöppentsenek a magyar politika bibéjére.” (Bár lehet, hogy Fodor Gábortól fél, hisz az ő fedőneve volt a Mozgalomban a Pipetta.)

Kövér László fél a hatalom elvesztésétől: „De ebben a pillanatban nem további négy, hanem többször négy évre van szükségünk, hogy a polgári berendezkedés megszilárduljon Magyarországon.”

Kövér László legjobban a románoktól (=szekusok) fél:Erdélyben túlzás nélkül ismét önvédelemre kell berendezkedni, s ehhez a legszorosabb – de megegyezésen alapuló – nemzeti egység kell.”

Kövér László a határon túli magyaroktól (=szekusok) még annál is jobban fél: „Nincsenek illúzióim a határon túli politikai élet fertőzöttségével kapcsolatban, afelől pedig végképp nem, hogy az utódállamok titkosszolgálatai milyen módon készítették elő a magyar érdek-képviseleti szervezetek megalakulását.

De miért fél mindenkitől Kövér László? Kit érdekel? Az fél mindenkitől, akinek nem tiszta a lelkiismerete. Hogy Kövér így van-e vele, vagy csupán beleőrült a negyedszázados gyűlölködésbe, az szinte másodlagos. Magyarország igazán egy dologtól félhet, hogy ilyen csávók viselik az ország főhivatalait.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.