Kövér László mindenkitől fél, megmondjuk, miért

  • narancsblog
  • 2015. július 15.

Narancsblog

A parlament elnöke interjút adott a pestisracok.hu nevű, finoman szólva is elkötelezetten Fidesz-barát orgánumnak. Kövér hazai pályán játszik, mégis fél. Mindenkitől.

Mint a Stefka Istvánnak és Huth Gergelynek elmondott szavaiból kiderül, a házelnök fél. Mindentől és mindenkitől. Szegény Kövér László.

Fél a bevándorlóktól:Általuk nem ismert indítékú, hátterű emberek tömegei lepik el a mindennapjaikat, s bár Isten adja, hogy okkal ne kelljen félni tőlük, de a debreceni zavargás is bebizonyította, hogy egy ilyen extrém helyzetben bármi megtörténhet.”

Kövér László nem fél a bevándorlóktól, egyenesen retteg tőlük: „…e migráció fedésében olyan terroristák jöhetnek be – szinte szabadon – Európába, akik a következő évtizedeket a rettegés korszakává tehetik.”

Kövér fél a parlamenti képviselőtársaitól (nyilván ezért is szerelte fel sokkolóval az országházi őrseregét): „Képzelje el, mi lenne, ha a 199 parlamenti képviselő egyszerre lobogtatna molinókat, üvöltene a megafonba, és hol az egyik, hol a másik frakció rohamcsapata próbálná meg letaszítani a szónokot a pulpitusról.”

Kövér fél a Jobbiktól: „A Jobbik szerintem elérte a határait, a magyar emberek józansága és realitásérzéke elegendő korlátot szab a további terjeszkedésüknek. Persze ne feledjük, szinte bármi megtörténhet, hiszen ami két éve még elképzelhetetlen volt Európában, az ma sokszor a mindennapok része.”

Kövér László még Gyurcsány Ferenctől is fél: „Nagyon oda kell figyelni, senkit nem szabad leírni. Az MSZP-t vagy Gyurcsány Ferencet sem.”

Kövér László a sötét lovaktól is fél: „Pláne azokat a ma még nem is ismert embereket, akiket esetleg éppen egy másik országban próbálnak felkészíteni, hogy majd sokat látott, nyelveket beszélő príma jelöltekként egy pipettával idecsöppentsenek a magyar politika bibéjére.” (Bár lehet, hogy Fodor Gábortól fél, hisz az ő fedőneve volt a Mozgalomban a Pipetta.)

Kövér László fél a hatalom elvesztésétől: „De ebben a pillanatban nem további négy, hanem többször négy évre van szükségünk, hogy a polgári berendezkedés megszilárduljon Magyarországon.”

Kövér László legjobban a románoktól (=szekusok) fél:Erdélyben túlzás nélkül ismét önvédelemre kell berendezkedni, s ehhez a legszorosabb – de megegyezésen alapuló – nemzeti egység kell.”

Kövér László a határon túli magyaroktól (=szekusok) még annál is jobban fél: „Nincsenek illúzióim a határon túli politikai élet fertőzöttségével kapcsolatban, afelől pedig végképp nem, hogy az utódállamok titkosszolgálatai milyen módon készítették elő a magyar érdek-képviseleti szervezetek megalakulását.

De miért fél mindenkitől Kövér László? Kit érdekel? Az fél mindenkitől, akinek nem tiszta a lelkiismerete. Hogy Kövér így van-e vele, vagy csupán beleőrült a negyedszázados gyűlölködésbe, az szinte másodlagos. Magyarország igazán egy dologtól félhet, hogy ilyen csávók viselik az ország főhivatalait.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.