„Lovagkorinak álcázott kémény”: szemérmetlen pazarlás és történelemhamisítás indul a budavári Disneylandben

  • narancs.hu
  • 2020. december 26.

Narancsblog

Minek ide tervpályázat, ha már több mint száz éve készült egy?

Talán karácsonyi ajándéknak szánták azt a bejelentést, amelyet a budai Várnegyed felújítását koordináló Nemzeti Hauszmann Program tett közzé Facebook-oldalán. E szerint tehát „a kormány döntése alapján a Várkapitányság építi vissza a Magyar Nemzeti Levéltár Nándor utcai épületének második világháborúban megsérült tornyát, amelyet a helyreállítása helyett 1945-ben felrobbantottak”.

A beruházás előkészítésére 3 milliárd 723 millió forint fordítható a jövő évi költségvetésből, ami nem valami tapintatos gesztus a mostani katasztrofális gazdasági helyzetben, ráadásul ez még csak az előkészítés,

hogy összesen mennyibe fog fájni, arról fogalmunk sincs,

de már most van egy olyan sejtésünk, hogy a Vár Disneylanddé változtatásának ezen újabb lépése sokkal többet fog kóstálni annál, mint amit majd először közölnek.

A mocskos anyagiakon túl érdemes azt is megjegyeznünk, hogy a szövegből némi kommunistázás is kihallik, mivel azt sugallja – nem törődve az ostrom okozta katasztrofális következményekkel és gazdasági helyzettel – hogy a háború után valamiféle hanyagság, mulasztás, netán szándékos rombolás történt, mintha tényleg csak egyszerű tatarozásról lett volna szó, amit „valakik” nem végeztek el.

Azt persze nem kötik az orrunkra, hogy ez a bizonyos torony – amely eredetileg

a fűtési rendszer kéménye, illetve a tűzoltáshoz szükséges víztartályt magába foglaló építészeti műtárgy

volt, már megépítése előtt is komoly viták tárgyát képezte. 1912-ben az illetékes bizottság tagjai fele-fele arányban voltak megépítése mellett és ellen, de 1945-ben is csak alapos vita után döntöttek arról, hogy nem építik újjá; életveszélyes „művészeti és műszaki problémaként” tekintettek rá, és szakemberek többsége nem javasolta felújítását. De talán az sem véletlen, hogy az elmúlt 75 évben senki nem emelt szót az egyes kritikusok szerint „lovagkorinak álcázott kémény” újbóli felhúzása érdekében.

 
A levéltér épülete
Fotó: Fortepan/Friss Ildikó
 

 

Ráadásul a levéltár felújítása nem áll meg itt. A Nemzeti Hauszmann Program közlése szerint megépítik „azt az épületszárnyat is, amelyet a Levéltár korabeli építésze, Pecz Samu tervezett, de az első világháborút követő pénzhiány miatt végül nem készült el”, ami konkrétan azt jelenti, hogy egy több mint száz éves tervet ásnak elő, amiről

azt sem lehet tudni, hogy a maga korában lett volna-e értelme felépíteni,

nemhogy most. Noha épp a levéltár tornyának példája mutatja, hogy a döntést szakmai vitáknak illene megelőznie, itt szó sincs erről. A Magyar Közlönyben is megjelent, Orbán Viktor szignálta kormányrendelet a levéltári lépéseket a miniszterelnök „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította”. Hozzátéve azt is, hogy „a beruházással összefüggésben településképi véleményezési eljárásnak nincs helye, településképi bejelentési eljárást nem kell lefolytatni, építészeti-műszaki tervpályázati eljárást nem kell lefolytatni közterület alakítási terv készítésének és alkalmazásának nincs helye”.

Vagyis ismét egy lépéssel megint közelebb kerülünk ahhoz, hogy az egyik legértékesebb kincsünk, a budai Várnegyed végleg Orbán Viktor homokozójává váljon.

Figyelmébe ajánljuk

„Amióta a kormánynak központi témája lett a gyermekvédelem, szinte soha nem a lényegről beszélünk”

Az elhanyagolással, fizikai, érzelmi vagy szexuális bántalmazással kapcsolatos esetek száma ijesztő mértékben emelkedett az elmúlt években idehaza, ahogyan az öngyilkossági kísérletek is egyre gyakoribbak a gyerekek körében. A civil szervezetek szerepéről e kritikus időkben Stáhly Katalin pszichológus, a Hintalovon Alapítvány gyerekjogi szakértője beszélt lapunknak.

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.