Megjött hazai halszagú: így próbál betörni a Magyarságkutató Intézet a slágerlistára

  • narancs.hu
  • 2020. december 20.

Narancsblog

Azért persze ez is törni egy kicsit a magyart.

Úgy tűnik, hogy a 2020-as év a karácsonyi slágerek témakörét is jócskán átírta. Míg máskor egymásba érnek a mindenféle népszerű előadók zenés szeretetrohamai, most olyan dal került az érdeklődés középpontjába (egyúttal vált is menten közröhej tárgyává), ami csillagszórók helyett lángszórókat, csendes éj helyett a csatazajt idézi fel. Noha címe alapján – Egy az Isten  – karácsonyi ének is lehetne, szó sincs erről szó,

 

a dal nem a kisjézusnak, hanem 907-es pozsonyi csatának állít emléket.

 

Egészen pontosan a Magyarságkutató Intézet A pozsonyi csata című animációs filmjét előlegezi meg, amelyet december 21-én, hétfőn fog a köztévé sugározni.

Nos, ennek a produkciónak a beharangozója az említett „karácsonyi dal”, amelyet Tóth Gabi énekesnő és a kormányhű rapperként számon tartott FankaDeli (Kőházy Ferenc) vezet elő hatalmas elánnal, miközben a bemutatásra váró film részleteit tekinthetjük meg.

 

A hangzás körülbelül olyan, mintha az István, a királyt rázták volna össze a NOX együttessel,

 

ráadásul a film részletei egy 15-20 évvel ezelőtti számítógépes játék animációját idézik, annak az összes bumfordi esetlenségével, ám láthatóan halálos komolyan gondolva. Ha ehhez hozzátesszük azt, hogy a dalszövegben oly sokszor megénekelt „egy az isten” ugyancsak maga az anakronizmus, hisz a pozsonyi csata magyar seregének katonái pogányok voltak. S ezzel majdnem minden lényegeset elmondtuk a szerzeményről, ami egyébként ugyannak a Bársony Bálintnak a műve, akinek a nevéhez – ha még emlékszünk rá – a hét évvel ezelőtt nagyot égő „Nemzeti Összetartozás Dala”, a Barackfa is fűződik. De ne feledkezzünk meg a műalkotás magyar nyelv elleni vissza-visszatérő merényletkísérleteiről sem, kedvencünk a simo-Gattya (a különösen nehéz „simogatja” szó helyett dalolja Tóth művésznő).

Persze nem lehetne egy rossz szavunk erre az egészre, ha mindezt Tóth vagy FankDeli szólólemezén hallanánk, a saját vagy kiadójuk befektetéseként. Az ő pénzük, az ő kockázatuk.

Csakhogy szó sincs erről,

 

az egyelőre ismeretlen, ám vélhetően jelentős cechet – más szóval: közpénzt – ugyanis nem a lemezvásárlók állják,

 

hanem a sok-sok százmillió forinttal kitömött Magyarságkutató Intézet, amely Kásler Miklós kezdeményezésére azért kezdte meg tavaly a működését, „hogy olyan kutatásokat végezzen a magyarság múltjának, nyelvének, eredetének feltárására, amikre eddig a tudományos belterjesség ellenállása miatt nem volt lehetőség”.

A látottak, hallottak alapján nincsenek kétségeink afelől, hogy miért nem.

 

Figyelmébe ajánljuk

„Amióta a kormánynak központi témája lett a gyermekvédelem, szinte soha nem a lényegről beszélünk”

Az elhanyagolással, fizikai, érzelmi vagy szexuális bántalmazással kapcsolatos esetek száma ijesztő mértékben emelkedett az elmúlt években idehaza, ahogyan az öngyilkossági kísérletek is egyre gyakoribbak a gyerekek körében. A civil szervezetek szerepéről e kritikus időkben Stáhly Katalin pszichológus, a Hintalovon Alapítvány gyerekjogi szakértője beszélt lapunknak.

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.