Megjött hazai halszagú: így próbál betörni a Magyarságkutató Intézet a slágerlistára

  • narancs.hu
  • 2020. december 20.

Narancsblog

Azért persze ez is törni egy kicsit a magyart.

Úgy tűnik, hogy a 2020-as év a karácsonyi slágerek témakörét is jócskán átírta. Míg máskor egymásba érnek a mindenféle népszerű előadók zenés szeretetrohamai, most olyan dal került az érdeklődés középpontjába (egyúttal vált is menten közröhej tárgyává), ami csillagszórók helyett lángszórókat, csendes éj helyett a csatazajt idézi fel. Noha címe alapján – Egy az Isten  – karácsonyi ének is lehetne, szó sincs erről szó,

 

a dal nem a kisjézusnak, hanem 907-es pozsonyi csatának állít emléket.

 

Egészen pontosan a Magyarságkutató Intézet A pozsonyi csata című animációs filmjét előlegezi meg, amelyet december 21-én, hétfőn fog a köztévé sugározni.

Nos, ennek a produkciónak a beharangozója az említett „karácsonyi dal”, amelyet Tóth Gabi énekesnő és a kormányhű rapperként számon tartott FankaDeli (Kőházy Ferenc) vezet elő hatalmas elánnal, miközben a bemutatásra váró film részleteit tekinthetjük meg.

 

A hangzás körülbelül olyan, mintha az István, a királyt rázták volna össze a NOX együttessel,

 

ráadásul a film részletei egy 15-20 évvel ezelőtti számítógépes játék animációját idézik, annak az összes bumfordi esetlenségével, ám láthatóan halálos komolyan gondolva. Ha ehhez hozzátesszük azt, hogy a dalszövegben oly sokszor megénekelt „egy az isten” ugyancsak maga az anakronizmus, hisz a pozsonyi csata magyar seregének katonái pogányok voltak. S ezzel majdnem minden lényegeset elmondtuk a szerzeményről, ami egyébként ugyannak a Bársony Bálintnak a műve, akinek a nevéhez – ha még emlékszünk rá – a hét évvel ezelőtt nagyot égő „Nemzeti Összetartozás Dala”, a Barackfa is fűződik. De ne feledkezzünk meg a műalkotás magyar nyelv elleni vissza-visszatérő merényletkísérleteiről sem, kedvencünk a simo-Gattya (a különösen nehéz „simogatja” szó helyett dalolja Tóth művésznő).

Persze nem lehetne egy rossz szavunk erre az egészre, ha mindezt Tóth vagy FankDeli szólólemezén hallanánk, a saját vagy kiadójuk befektetéseként. Az ő pénzük, az ő kockázatuk.

Csakhogy szó sincs erről,

 

az egyelőre ismeretlen, ám vélhetően jelentős cechet – más szóval: közpénzt – ugyanis nem a lemezvásárlók állják,

 

hanem a sok-sok százmillió forinttal kitömött Magyarságkutató Intézet, amely Kásler Miklós kezdeményezésére azért kezdte meg tavaly a működését, „hogy olyan kutatásokat végezzen a magyarság múltjának, nyelvének, eredetének feltárására, amikre eddig a tudományos belterjesség ellenállása miatt nem volt lehetőség”.

A látottak, hallottak alapján nincsenek kétségeink afelől, hogy miért nem.

 

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.