Megjött hazai halszagú: így próbál betörni a Magyarságkutató Intézet a slágerlistára

  • narancs.hu
  • 2020. december 20.

Narancsblog

Azért persze ez is törni egy kicsit a magyart.

Úgy tűnik, hogy a 2020-as év a karácsonyi slágerek témakörét is jócskán átírta. Míg máskor egymásba érnek a mindenféle népszerű előadók zenés szeretetrohamai, most olyan dal került az érdeklődés középpontjába (egyúttal vált is menten közröhej tárgyává), ami csillagszórók helyett lángszórókat, csendes éj helyett a csatazajt idézi fel. Noha címe alapján – Egy az Isten  – karácsonyi ének is lehetne, szó sincs erről szó,

 

a dal nem a kisjézusnak, hanem 907-es pozsonyi csatának állít emléket.

 

Egészen pontosan a Magyarságkutató Intézet A pozsonyi csata című animációs filmjét előlegezi meg, amelyet december 21-én, hétfőn fog a köztévé sugározni.

Nos, ennek a produkciónak a beharangozója az említett „karácsonyi dal”, amelyet Tóth Gabi énekesnő és a kormányhű rapperként számon tartott FankaDeli (Kőházy Ferenc) vezet elő hatalmas elánnal, miközben a bemutatásra váró film részleteit tekinthetjük meg.

 

A hangzás körülbelül olyan, mintha az István, a királyt rázták volna össze a NOX együttessel,

 

ráadásul a film részletei egy 15-20 évvel ezelőtti számítógépes játék animációját idézik, annak az összes bumfordi esetlenségével, ám láthatóan halálos komolyan gondolva. Ha ehhez hozzátesszük azt, hogy a dalszövegben oly sokszor megénekelt „egy az isten” ugyancsak maga az anakronizmus, hisz a pozsonyi csata magyar seregének katonái pogányok voltak. S ezzel majdnem minden lényegeset elmondtuk a szerzeményről, ami egyébként ugyannak a Bársony Bálintnak a műve, akinek a nevéhez – ha még emlékszünk rá – a hét évvel ezelőtt nagyot égő „Nemzeti Összetartozás Dala”, a Barackfa is fűződik. De ne feledkezzünk meg a műalkotás magyar nyelv elleni vissza-visszatérő merényletkísérleteiről sem, kedvencünk a simo-Gattya (a különösen nehéz „simogatja” szó helyett dalolja Tóth művésznő).

Persze nem lehetne egy rossz szavunk erre az egészre, ha mindezt Tóth vagy FankDeli szólólemezén hallanánk, a saját vagy kiadójuk befektetéseként. Az ő pénzük, az ő kockázatuk.

Csakhogy szó sincs erről,

 

az egyelőre ismeretlen, ám vélhetően jelentős cechet – más szóval: közpénzt – ugyanis nem a lemezvásárlók állják,

 

hanem a sok-sok százmillió forinttal kitömött Magyarságkutató Intézet, amely Kásler Miklós kezdeményezésére azért kezdte meg tavaly a működését, „hogy olyan kutatásokat végezzen a magyarság múltjának, nyelvének, eredetének feltárására, amikre eddig a tudományos belterjesség ellenállása miatt nem volt lehetőség”.

A látottak, hallottak alapján nincsenek kétségeink afelől, hogy miért nem.

 

Figyelmébe ajánljuk

Köszönjük meg a Fidesznek a sok-sok leleplezést!

A Fidesz számára úgy kell a titkos terveket szövő ellenség leleplezése, mint a levegő: egyszerre mutat rá az ellenség vélt szándékaira, és tereli el a figyelmet önmaga alkalmatlanságáról. De hogyan lehet leleplezni hetente valamit, amit már mindenki tud? Hányféle leleplezés van? És hogy jön ide a konyhában ügyködő Magyar Péter? Ezt fejtettük meg.

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.