Orbán Viktor karácsonyra elajándékozta a Nemzeti Múzeum egyik legbecsesebb kincsét

  • narancs.hu
  • 2020. december 27.

Narancsblog

Erre mondják, hogy gyerekkorában az asztal körül kergették, ha…

A december 24-i Magyar Közlönyben olvashatunk arról a nemes gesztusról, amellyel a kormányunk úgy határoz, hogy „a Magyar Nemzeti Múzeum alapleltárában 55.3269 leltári számon nyilvántartott »II. Zsigmond Ágost gyermekpáncélja« megnevezésű műtárgy tulajdonjoga a Lengyel Köztársaság részére ingyenesen átruházásra kerüljön”.

A nyúlfarknyi határozatot Orbán Viktor szignálta,

és nemcsak a lengyelek, de a szójátékok kedvelői elégedetten csettinthetnek a „gyermekpáncél átruházása” fordulaton, ám azt már nem kötik az orrunkra, hogy ez az 1533-ban készült páncél, amelyet a későbbi lengyel király I. Ferdinánd osztrák császártól kapott… nos, egy öt évvel ezelőtti összeállítás alapján a Magyar Nemzeti Múzeum TOP 50 műtárgya közé tartozik, olyanok társaságában, mint a szkíta aranyszarvas, a koronázási palást vagy a Seuso-ezüstök; amint az összeállítás szerzője is megemlíti,

„a múzeum legféltettebb kincsei közé tartozik”.

Nahát akkor e legféltettebb kincset idén karácsonytól ki lehet húzni a listáról, hiszen ahogy Magyar Közlöny is megírta, Orbán Viktor jóvoltából „ingyenesen átruházásra került”, bár arra nem vennénk mérget, hogy a miniszterelnök úr megvitatta-e e lépését történészekkel, múzeumi szakemberekkel. Sőt azon sem lepődnénk meg, ha kiderülne, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum illetékesei is a közlönyből értesültek arról, hogy kezdődhet a csomagolás.

Persze fedősztori is akad: Orbánék „a Magyar Köztársaság Kormánya és a Lengyel Köztársaság Kormánya közötti kulturális és tudományos együttműködésről szóló, Budapesten, 1992. október 13-án aláírt Egyezmény” 9. cikkére hivatkozva passzolták át a szajrét. Csakhogy abban az egyezményben azt rögzítették, hogy a felek „különösen erőfeszítéseket tesznek mindkét Fél nemzeti kulturális öröksége sérthetetlenségének védelme, valamint a saját területükön található, a másik Fél kulturális értékeit és emlékeit képező tárgyak megőrzése érdekében”,

tehát szó sincs átruházásról, ajándékozásról...

Azt nem vitatja senki, hogy a páncél lengyel vonatkozásai számosabbak, mint a hazaiak, ráadásul a műtárgy egy félreértésnek köszönhetően került Magyarországra, mégis meglehetősen aggályos, hogy a kormány a szakma kihagyásával osztogat felbecsülhetetlen értékű műkincseket. Ilyen erővel a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzeum műtárgyait is szétosztogathatnák a „keleti nyitás jegyében”, vagy például

az olasz jóbarát, Salvini is megkaphatná valamelyik Raffaellót

a Szépművészeti Múzeumból, ahogy Putyinnak, Lukasenkának, vagy Trumpnak biztosan találna valamit a hazai múzeumokban.

Mindenesetre kíváncsiak várjuk, hogy a Lengyel Köztársaság miként hálálja meg a felbecsülhetetlen értékű ajándékot, mert azt még ezek után sem feltételezhetjük, hogy a páncél valóban Orbán hálájának a jele, hogy egy darabig kitartottak mellette a vétófenyegetésben.

 

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.