Orbán Viktor karácsonyra elajándékozta a Nemzeti Múzeum egyik legbecsesebb kincsét

  • narancs.hu
  • 2020. december 27.

Narancsblog

Erre mondják, hogy gyerekkorában az asztal körül kergették, ha…

A december 24-i Magyar Közlönyben olvashatunk arról a nemes gesztusról, amellyel a kormányunk úgy határoz, hogy „a Magyar Nemzeti Múzeum alapleltárában 55.3269 leltári számon nyilvántartott »II. Zsigmond Ágost gyermekpáncélja« megnevezésű műtárgy tulajdonjoga a Lengyel Köztársaság részére ingyenesen átruházásra kerüljön”.

A nyúlfarknyi határozatot Orbán Viktor szignálta,

és nemcsak a lengyelek, de a szójátékok kedvelői elégedetten csettinthetnek a „gyermekpáncél átruházása” fordulaton, ám azt már nem kötik az orrunkra, hogy ez az 1533-ban készült páncél, amelyet a későbbi lengyel király I. Ferdinánd osztrák császártól kapott… nos, egy öt évvel ezelőtti összeállítás alapján a Magyar Nemzeti Múzeum TOP 50 műtárgya közé tartozik, olyanok társaságában, mint a szkíta aranyszarvas, a koronázási palást vagy a Seuso-ezüstök; amint az összeállítás szerzője is megemlíti,

„a múzeum legféltettebb kincsei közé tartozik”.

Nahát akkor e legféltettebb kincset idén karácsonytól ki lehet húzni a listáról, hiszen ahogy Magyar Közlöny is megírta, Orbán Viktor jóvoltából „ingyenesen átruházásra került”, bár arra nem vennénk mérget, hogy a miniszterelnök úr megvitatta-e e lépését történészekkel, múzeumi szakemberekkel. Sőt azon sem lepődnénk meg, ha kiderülne, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum illetékesei is a közlönyből értesültek arról, hogy kezdődhet a csomagolás.

Persze fedősztori is akad: Orbánék „a Magyar Köztársaság Kormánya és a Lengyel Köztársaság Kormánya közötti kulturális és tudományos együttműködésről szóló, Budapesten, 1992. október 13-án aláírt Egyezmény” 9. cikkére hivatkozva passzolták át a szajrét. Csakhogy abban az egyezményben azt rögzítették, hogy a felek „különösen erőfeszítéseket tesznek mindkét Fél nemzeti kulturális öröksége sérthetetlenségének védelme, valamint a saját területükön található, a másik Fél kulturális értékeit és emlékeit képező tárgyak megőrzése érdekében”,

tehát szó sincs átruházásról, ajándékozásról...

Azt nem vitatja senki, hogy a páncél lengyel vonatkozásai számosabbak, mint a hazaiak, ráadásul a műtárgy egy félreértésnek köszönhetően került Magyarországra, mégis meglehetősen aggályos, hogy a kormány a szakma kihagyásával osztogat felbecsülhetetlen értékű műkincseket. Ilyen erővel a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzeum műtárgyait is szétosztogathatnák a „keleti nyitás jegyében”, vagy például

az olasz jóbarát, Salvini is megkaphatná valamelyik Raffaellót

a Szépművészeti Múzeumból, ahogy Putyinnak, Lukasenkának, vagy Trumpnak biztosan találna valamit a hazai múzeumokban.

Mindenesetre kíváncsiak várjuk, hogy a Lengyel Köztársaság miként hálálja meg a felbecsülhetetlen értékű ajándékot, mert azt még ezek után sem feltételezhetjük, hogy a páncél valóban Orbán hálájának a jele, hogy egy darabig kitartottak mellette a vétófenyegetésben.

 

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.