Bele a lábukat – még egyszer a Nemzetiről

  • narancsblog
  • 2012. december 18.

Narancsblog

Nem Alföldi nyert. Oké, ilyen van, öt évig ő volt, most más jön, jöjjön más. Mi bírtuk a Nemzetit, jobban mondva hol tetszett a színház, hol nem, de mindent összevetve rendben levőnek találtuk.

más – mondják, és higgyük el, miért is ne – még csak nem is rossz minőség, művészileg legalábbis. Hogy mennyit kellett az új állásért pedáloznia, és eközben milyen kétes tisztaságú dolgokat mondott és csinált – hát, fátylat rá.

Még csak nem is az történt, hogy Alföldit 2010-ben, amikor kormányra kerültek, rögtön kirúgták. Pedig közé is lövethettek volna! Nem tették, és ennek biztos örülnünk kéne.

De mielőtt behányunk a saját nagylelkűségünktől.

Az meg már micsoda, és az Emberi Erőforrások Minisztériumának sajtóközleményéből idézünk, hogy „a Vidnyánszkyt támogató bizottsági tagi vélemények szerint a Nemzeti Színház nem pusztán színház, hanem olyan intézmény, amelynek nemzeti értékeket kell képviselnie, közvetítenie. Ennek markáns megjelenése a benyújtott pályázatok alapján egyértelműen Vidnyánszky Attilától várható. A két pályázó közül ő az, aki maradéktalanul megfelel a nemzet első számú színházával szemben támasztott követelményeknek.”

Ki írta ezt? Melyik bizottsági tag? Vagy az Emmi a tettes? Melyik tag vagy melyik Emmi gondolja azt, ennek a mondatnak a valódi tartalmát, hogy az Alföldi vezette színház nem képviselt és közvetített, vagy nem elég „markánsan” képviselt és közvetített „nemzeti értékeket”? Miről beszéltek? Mindenki tudja rólatok, hogy nem dönthettetek másképp, hogy robotok vagytok, egy politikai döntés végrehajtói, hogy nem rátok, hanem a nevetekre és a tekintélyetekre volt szüksége Orbán rezsimjének – és ezt, úgy álljunk tisztán az úristen színe előtt, még el is néztük volna nektek. Nem tudjuk, miért, de elnéztük volna. De miért sértegetitek Alföldit és a Nemzeti Színház minden dolgozóját, szerzőjét, rajongóját, nézőjét? Minket. Mi szükség van erre az aljas beszédre? Mi a kurva anyátok nem volt eddig nemzeti a Nemzetiben? Milyen nemzeti értékeket nem képviselt? És milyeneket fog ezután? Soroljátok már felfele, legyetek szívesek! Vagy inkább mégse. Hisz hogy jöttök ahhoz, hogy ti mondjátok meg, mik a nemzeti értékek, és ki felel meg nekik? Hogy jöttök ahhoz, hogy nem elég nemzetinek mondjatok valamit, hogy valakinek, bárkinek a hazaszeretetét, a jogát a saját nemzetéhez kétségbe vonjátok? Lehetséges-e, hogy csak nektek nem tűnt fel: az a rezsim, amelynek a bábjaiként ehhez a cucchoz a neveteket adtátok, épp felszámolja a magyar nemzeti kultúrát? Hogy ez a rezsim képtelen nemhogy egy igaz, de egy nyelvhelyes magyar mondat megfogalmazására? Szerintetek ők a nemzeti kormány?

Vagy ennyire beszartatok a három minisztériumi smasszertől, akiket biztos, ami biztos, Balog benyomott a „bizottság”-ba?

Hogy színjátékban vettetek részt, tudtuk eddig is, mint ahogy ti is tudtátok, és azt is tudtátok, hogy ezt mindenki tudja. Erre tudunk magyarázatot, sőt felmentést is. De miért nem mondtátok akkor ezt? Azt, hogy legyen Vidnyánszky, mert csak. Mert ez a parancs. Vagy mondunk még jobbat: azért, mert Vidnyánszky szerintünk jobb művész, mert úgy hisszük, jobb, színvonalasabb színházat fog csinálni. Abban lett volna legalább egy állítás, a személyes felelősségvállalás árnyéka.

De nem ezt mondtátok. A saját alávalóságotokat más gyalázásával próbáltátok leplezni. Hogy süllyedhettetek idáig?

Miért Orbán Viktor és a többi polgárháborús uszító nyelvén szólaltok meg?

A bizottság tagjai voltak: Kerényi Imre rendező, Konrád Antal színművész, Nagy Viktor rendező, Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház mb. főigazgatója, Révész Mária miniszteri főtanácsadó, Szigethy Gábor színháztörténész, Törőcsik Mari, a Nemzet Színésze, és két minisztériumi szakreferens.

Alföldi Róbert a Magyar Narancs december 19-én megjelenő, karácsonyi dupla számában beszél a pályázatról, személye és a Nemzeti Színház vegzálásáról.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.