Neveket akarunk! – Hofi Géza csaliszerepben

  • narancsblog
  • 2014. szeptember 1.

Narancsblog

Dúl a kampány! A DK ezúttal Hofi nevét kapta elő Kőbányán. Ócska trükkről vagy méltó tervről van-e szó?

Ellenzéki győzelem esetén Hofi Géza Színház lesz Kőbányán – ígéri szombati közleményében Élő Norbert, a Demokratikus Koalíció kőbányai polgármesterjelöltje. „Azt szeretnénk, ha ott minden hónapban lenne egy-két előadás, amely kifejezetten közéleti témákkal foglalkozna, folyamatosan frissülő tartalommal, a könnyűnek nevezett műfaj ismert színészeivel” – írja a politikus, sőt még az is kiderül a kiáltványból, hogy „a tervek szerint az első előadást már novemberben repertoárjára tűzné a Hofi Géza Színház, erről meg is kezdődtek az egyeztetések szerzőkkel és művészekkel is”.

Arról viszont egy árva kukk sincs sajnos, hogy mégis kik lennének azok a „kifejezetten közéleti témákkal foglalkozó szerzők és művészek”, akikkel már meg is kezdődtek a tárgyalások? Vajon miért nem? Talán óvni akarják őket a jobbról jövő támadásoktól? Mert ha erről van szó, akkor mire egyáltalán ez a közlés? Netán maguk Élőék is szégyellik azokat az ún. szerzőket és művészeket, akikkel tárgyalni kezdtek? Vagy a terv kiókumlálói tényleg azt hiszik, hogy választást lehet nyerni azzal, hogy bedobják Hofi nevét?

Valószínűleg tényleg azt hiszik. Csak hát nem ilyen szép a pite. Hofi Géza, bár a rendszerváltás vagy éppenséggel a halála után mondtak sok mindent róla, nagy művész volt: pódiumképessé tett egy olyan hangot, amiről a fellépéséig – tévesen – úgy gondoltuk, hogy csak szűk körben képes értő fülekre találni. Persze, lehet azt mondani a munkásságára, hogy valamiféle szelepként szolgált, ahol a felgyűlt feszültségek egy pár harsány röhögés kíséretében távoztak, de ez csak az igazság fele. A másik fele viszont az, hogy a szabadság híre akkor is a szabadság híre, ha viccekbe csomagolják. Ám mindez mindegy is, ahogy Hofi teljesítménye és teljesítményének emlékezete levet magáról mindenféle utólagos ráfogást, úgy kampánycélokra is alkalmatlan. Aki kampányidőszakban vele hozakodik elő, aligha moshatja le könnyen azt a gyanút magáról, hogy azért csinálja, amit csinál, hogy Hofi máig tartó népszerűségéből reá is hulljon valamicske. Elő tehát a nevekkel, hogy lássuk, méltó-e a terv, vagy tényleg csak valami kispályás kampánytrükk.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.