Nincs ok bizakodásra: Mátyás királyhoz hasonlította magát Orbán – és nem viccelt

  • narancs.hu
  • 2016.11.30 15:11

Narancsblog

De azért a telefonos mesét sem hagyta ki.

Mindnyájunknak van (volt vagy lesz) legalább egy olyan nagypapája, aki mindig ugyanazokkal a katonatörténetekkel üldözi a családját. Nos, akinek még sincs, most szerezhet egyet, mert Magyarország miniszterelnöke pont ebbe a stádiumba lépett. Most éppen a Diaszpóra Tanácsnak adta le újból az új, legkedvesebb önmagáról szóló hőskölteményét, melyben Donald Trumppal csacsognak telón; lazán, ahogy csak az egyívásúak tudnak. Két, gomolyaggal játszó Fekete Bárányfelhő egymást közt…

false

 

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

„Ma már senki sem vitatja, hogy a magyar gazdaság érdekében tett kísérletek sikeresek voltak. Egy éve túlzóan magabiztos mondat, ma már nem, mert az amerikai elnökkel is lehet arról beszélni, hogy a Fehér Házban fekete bárányként egyikünket sem látták szívesen. Fekete bárányok voltunk, éppen ezért sikertörténet a mienk” – vágod, kedves Diaszpóra barátom, ilyen volt ám, amikor rácsörögtem a Donaldra.

Vajon hányszor halljuk ezt még?

Szerencsére van új is: figyelj, Diaszpóra, szólíthatlak Spórának? Na, az megvan, hogy én vagyok Mátyás király. Figyelj, tanulj, s tudd meg, hogy „soha nem volt Közép-Európának ekkora befolyása európai ügyekre, Mátyás óta biztosan nem”.

Ezek után az következett, hogy Magyarország miniszterelnöke felolvasta tavalyi beszédét, s reagált rá, ezt is megoldottuk, azt is megoldottuk. Mi vagyunk a legnagyobb királyok, s „ha a következő öt évben nem csinálunk irtózatos butaságot – magyarok vagyunk, szóval ez is előfordulhat –, ha a vezetőink nem veszítik el a józan eszüket, akkor a pályán maradunk”.

Hát, ilyen itt elő nem fordulhat, az hétszentség!

De a legnagyobb szerencse, ami minket, magyarokat mégiscsak érhetett, hogy kifújt a PC! Hála a jó istennek, a világ szemétre vetette a politikai korrektséget, úgyhogy megint lehet nyugodtan bármit beszélni. Ahogy Orbán mondja, „A balosok szerint a politikai korrektség nem más, mint egy önként választott korlátozás. Mi, akik benne vagyunk a politikában, egyáltalán nem így éreztük, korlátozva voltunk. Ha az emberi létezésről beszéltünk, akkor középkoriak, klerikálisok voltunk, ha családról, akkor szexisták és homofóbok.” De ennek vége, „visszatérhetünk a szabad diskurzus korszakába, ahol nem kell félnie az embernek, hogy konzervatív gondolatai miatt kirekesztik. A liberal non democracyből visszatérünk a szabadsághoz.”

Ja, akkor jó, beszéljünk szabadon.

Napóleont meg várják a 2-es vizsgálóban.

Neked ajánljuk