Nincs ok bizakodásra: Mátyás királyhoz hasonlította magát Orbán – és nem viccelt

  • narancs.hu
  • 2016. november 30.

Narancsblog

De azért a telefonos mesét sem hagyta ki.

Mindnyájunknak van (volt vagy lesz) legalább egy olyan nagypapája, aki mindig ugyanazokkal a katonatörténetekkel üldözi a családját. Nos, akinek még sincs, most szerezhet egyet, mert Magyarország miniszterelnöke pont ebbe a stádiumba lépett. Most éppen a Diaszpóra Tanácsnak adta le újból az új, legkedvesebb önmagáról szóló hőskölteményét, melyben Donald Trumppal csacsognak telón; lazán, ahogy csak az egyívásúak tudnak. Két, gomolyaggal játszó Fekete Bárányfelhő egymást közt…

false

 

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

„Ma már senki sem vitatja, hogy a magyar gazdaság érdekében tett kísérletek sikeresek voltak. Egy éve túlzóan magabiztos mondat, ma már nem, mert az amerikai elnökkel is lehet arról beszélni, hogy a Fehér Házban fekete bárányként egyikünket sem látták szívesen. Fekete bárányok voltunk, éppen ezért sikertörténet a mienk” – vágod, kedves Diaszpóra barátom, ilyen volt ám, amikor rácsörögtem a Donaldra.

Vajon hányszor halljuk ezt még?

Szerencsére van új is: figyelj, Diaszpóra, szólíthatlak Spórának? Na, az megvan, hogy én vagyok Mátyás király. Figyelj, tanulj, s tudd meg, hogy „soha nem volt Közép-Európának ekkora befolyása európai ügyekre, Mátyás óta biztosan nem”.

Ezek után az következett, hogy Magyarország miniszterelnöke felolvasta tavalyi beszédét, s reagált rá, ezt is megoldottuk, azt is megoldottuk. Mi vagyunk a legnagyobb királyok, s „ha a következő öt évben nem csinálunk irtózatos butaságot – magyarok vagyunk, szóval ez is előfordulhat –, ha a vezetőink nem veszítik el a józan eszüket, akkor a pályán maradunk”.

Hát, ilyen itt elő nem fordulhat, az hétszentség!

De a legnagyobb szerencse, ami minket, magyarokat mégiscsak érhetett, hogy kifújt a PC! Hála a jó istennek, a világ szemétre vetette a politikai korrektséget, úgyhogy megint lehet nyugodtan bármit beszélni. Ahogy Orbán mondja, „A balosok szerint a politikai korrektség nem más, mint egy önként választott korlátozás. Mi, akik benne vagyunk a politikában, egyáltalán nem így éreztük, korlátozva voltunk. Ha az emberi létezésről beszéltünk, akkor középkoriak, klerikálisok voltunk, ha családról, akkor szexisták és homofóbok.” De ennek vége, „visszatérhetünk a szabad diskurzus korszakába, ahol nem kell félnie az embernek, hogy konzervatív gondolatai miatt kirekesztik. A liberal non democracyből visszatérünk a szabadsághoz.”

Ja, akkor jó, beszéljünk szabadon.

Napóleont meg várják a 2-es vizsgálóban.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.