Nincs ok bizakodásra: Mátyás királyhoz hasonlította magát Orbán – és nem viccelt

  • narancs.hu
  • 2016. november 30.

Narancsblog

De azért a telefonos mesét sem hagyta ki.

Mindnyájunknak van (volt vagy lesz) legalább egy olyan nagypapája, aki mindig ugyanazokkal a katonatörténetekkel üldözi a családját. Nos, akinek még sincs, most szerezhet egyet, mert Magyarország miniszterelnöke pont ebbe a stádiumba lépett. Most éppen a Diaszpóra Tanácsnak adta le újból az új, legkedvesebb önmagáról szóló hőskölteményét, melyben Donald Trumppal csacsognak telón; lazán, ahogy csak az egyívásúak tudnak. Két, gomolyaggal játszó Fekete Bárányfelhő egymást közt…

false

 

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

„Ma már senki sem vitatja, hogy a magyar gazdaság érdekében tett kísérletek sikeresek voltak. Egy éve túlzóan magabiztos mondat, ma már nem, mert az amerikai elnökkel is lehet arról beszélni, hogy a Fehér Házban fekete bárányként egyikünket sem látták szívesen. Fekete bárányok voltunk, éppen ezért sikertörténet a mienk” – vágod, kedves Diaszpóra barátom, ilyen volt ám, amikor rácsörögtem a Donaldra.

Vajon hányszor halljuk ezt még?

Szerencsére van új is: figyelj, Diaszpóra, szólíthatlak Spórának? Na, az megvan, hogy én vagyok Mátyás király. Figyelj, tanulj, s tudd meg, hogy „soha nem volt Közép-Európának ekkora befolyása európai ügyekre, Mátyás óta biztosan nem”.

Ezek után az következett, hogy Magyarország miniszterelnöke felolvasta tavalyi beszédét, s reagált rá, ezt is megoldottuk, azt is megoldottuk. Mi vagyunk a legnagyobb királyok, s „ha a következő öt évben nem csinálunk irtózatos butaságot – magyarok vagyunk, szóval ez is előfordulhat –, ha a vezetőink nem veszítik el a józan eszüket, akkor a pályán maradunk”.

Hát, ilyen itt elő nem fordulhat, az hétszentség!

De a legnagyobb szerencse, ami minket, magyarokat mégiscsak érhetett, hogy kifújt a PC! Hála a jó istennek, a világ szemétre vetette a politikai korrektséget, úgyhogy megint lehet nyugodtan bármit beszélni. Ahogy Orbán mondja, „A balosok szerint a politikai korrektség nem más, mint egy önként választott korlátozás. Mi, akik benne vagyunk a politikában, egyáltalán nem így éreztük, korlátozva voltunk. Ha az emberi létezésről beszéltünk, akkor középkoriak, klerikálisok voltunk, ha családról, akkor szexisták és homofóbok.” De ennek vége, „visszatérhetünk a szabad diskurzus korszakába, ahol nem kell félnie az embernek, hogy konzervatív gondolatai miatt kirekesztik. A liberal non democracyből visszatérünk a szabadsághoz.”

Ja, akkor jó, beszéljünk szabadon.

Napóleont meg várják a 2-es vizsgálóban.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.