Semmi gond, a lélegeztető gépek ott állnak már a nappaliban

  • Artner Szilvia
  • 2020. március 28.

Narancsblog

Magára hagyva, fegyvertelenül küzd az ország népe, hej!

Elegem van az újságíró hibáztatásból. Rosszul érint, ha egy helyi vezető, aki kötelezően kiteszi a közösségi oldalára az operatív törzs napiparancsait, még önszorgalomból odabiggyeszti, hogy a „baloldali álmédia” információival ellentétben. Persze lehet, hogy központi utasítást kapott rá, mint a kormánylapok szerkesztői is, hogy például hétfőn tessék szíves komcsizni egy kicsit, különben azzal foglalkozik majd a lakosság, hogy azt állítottuk, nem kell maszk, pedig csak azért mondtuk, mert nincs maszk. Ez félrevezetés és veszélyeztetés.

Közben megőrülök az értelmes magyar lakosság legyünk önkéntesek és dobjunk össze mániájától is.

A legújabb ötlet, hogy hagyjuk a politizálást, fogjunk össze a bajban,

menjünk önkéntesnek a kórházakba, mert nem bírja az egészségügyi személyzet a terhelést. Mi van? Dobjunk össze lakásra a kilakoltatott anyukának, műtétre a beteg fiúnak, támogassuk a független médiát, hogy az igazat olvashassuk, vigyünk budi papírt a Jánosba, miközben dübörög a magyar gazdaság, s most vészhelyzetben, koronavírus járvánnyal a nyakunkon meg menjünk és kapjuk el a járványt. Ingyen és bérmentve, mert megszűnt a munkahelyünk, az ápolóink meg Angliában vannak, hisz nem akartak, tudtak éhbérért dolgozni már öt évvel ezelőtt sem itt. Arról viszont nem értesültünk az operatív törzstől, hogy ha még egyszer azt üzeni a kórház, hogy baj van, akkor a kormány megemeli az egészségügyi dolgozók fizetését, javítja a körülményeiket és fizetett munkát ad a lakosság munkanélkülivé vált részének az egészségügyben.

Itt tartunk most. Az állami „igazmédia” nem kérdezi az orvosokat, az egyedüli autentikus adatszolgáltatókat arról, hogy mi a helyzet, mire volna szükségük. Így az egészségügyesek közvetlenül tájékoztatják a hozzátartozókat arról, hogy nem érkezett meg múlt hétfőre a beígért védőruházat,

nem esznek rendesen sem ők, sem a betegek,

kimerültek és munka után hazamennek a családjukhoz, akiket veszélyeztetnek. A lakosság meg, amelyik félti a hozzátartozóját, a beteget, az orvost, az ápolót, kétségbeesetten terjeszti a hírt és indul is a harcba a vírussal fegyvertelenül. Nem olyan ez, mintha lenne egy ország magára hagyva és lenne egy másik, amelyikben semmi gond, a lélegeztető gépek és a személyzet ott állnak már a nappaliban? Sötétben tapogatózunk és a kijárási tilalom is csak korlátozás, mely szerint a 65 év felettiek, akiknek eddig javasolt volt az otthonmaradás, most elmehetnek boltba délelőtt.

Ezeket az anomáliákat kellene megmagyaráznia a lakosság számára ma egy újságírónak. Ember legyen a talpán, aki itt és most tájékoztatni tud. Ha pedig tényleg utánajár, odamegy a kórházba, megkérdezi az orvost, a hozzátartozót és megírja, hogy mi van, akkor ő az, aki a pánikot kelt a lakosság körében.

Az újságírás egy szakma, ugyanakkor hivatás is, mint az orvosé.

Normális esetben nem párthűségből osztogatják sem a kórházigazgatói, sem a főszerkesztői posztokat.

Nem az újságírók veszélyesek a lakosságra, hanem a rossz szervezés és béna kommunikáció. Hogy készek elindulni az emberek önkéntesnek a kórházakba, az körülbelül a tájékoztatás hiánya miatt van, meg azért, mert nem látják, hogy a 133 bátor ember elindult volna segíteni.

Szóval káosz van és nem a lapok szerkesztőségében. A koronavírus mindeközben nem részrehajló, igazi demokrata, azt kapja el, aki szembejön. De minimum közömbös, ahogy a természet is az, amely ezzel az emberiségnek nevezett púppal a hátán igyekszik épp helyrebillenteni magát. Mi, újságírók is és mindenki más annyit tehetünk érte, hogy segítünk neki, a legjobb tudásunk szerint. Minden más esetben gondoljunk arra, hogy a természet törvényeinek oltárán feláldozni magunkat lehet hősies, az inkompetenciába belehalni viszont értelmetlen.

Figyelmébe ajánljuk

Ének az előcsarnokból

  • - turcsányi -

Quentin Tarantino nem filmrendező, jó, nem elsősorban filmrendező, hanem valami szekta, de híveinek számossága miatt sokkal inkább valamiféle egyház érinthetetlen Jézuskája, aki történetesen filmrendező (is).

Nyomasztó naplemente

  • Kiss Annamária

Az izraeli Hanoch Levin 1975-ben bemutatott méltán híres tragikomédiájának új interpretációjából pont az nem jön át, amitől izgalmas lenne a darabot épp most elővenni: az élni akarás ereje.

 

A múlt titkai

Nem sokon múlt, hogy Brückner Jánosból (1984) festőművész lett; az egyébként kémia–biológia tagozaton eltöltött középiskolai évek alatt fordult a rajzolás felé, majd a kétezres évek elején, amikor az ELTE BTK magyar irodalom és filozófia szakán tanult, kezdett el hobbi szinten festegetni.

Focipálya, lovarda, Dubaj - Rákosrendezőn

Lázár János szerint a volt teherpályaudvar helyére építendő városközpont születése egyenesen Orbán Viktor kívánsága volt, aki a minisztert nemcsak azzal bízta meg, hogy találjon helyet az új szenzációnak, de azt is kikötötte, hogy a területen középszerű projekt nem valósulhat meg.

Kartávolság

Amikor időről időre kísérletet tesznek arra okos, mérsékelten okos és kifejezetten hülye ún. elemzők („megfigyelők”), hogy meghatározzák a 2010 utáni magyarországi berendezkedés mibenlétét, a hülyék általában arra jutnak, hogy minden problémája ellenére ez még mindig demokrácia.

A 2023-as kormányprogram

Sok ronda disznóság megtörtént már Magyarország parlamentjében a rendszerváltás óta eltelt évtizedekben, de ennél a múlt csütörtöki esetnél szégyenteljesebb aligha.

Mítosz és világrend

A diplomácia zsenije, vagy háborús bűnös? Eredeti gondolkodó, vagy közhelyes frázisok ismételgetője? A világpolitika sztárja, vagy a kapcsolati tőke legprofesszionálisabb kiaknázója? A százéves korában elhunyt Henry Kissinger ellentmondásos örökségét még évtizedekig fogják elemezni – pályája mindenesetre összefonódott az amerikai külpolitikai dominancia évtizedeivel.

Magánbankok viszik a prímet

Az Orbán-rezsim térfoglalása egyedülálló helyzetet hozott létre a magyar bankszektorban. Míg másutt a politikai vezetés elsősorban állami pénzintézeteket használ föl céljai megvalósítására, addig nálunk magántulajdonú bankok bekebelezésével erősíti és tartósítja a hatalmát.

Szájzárrendelet és székbírság

Jogkorlátozó, a szólásszabadságot szűkítő intézkedésnek tartják az ellenzékiek, míg a fideszesek a testületi munka hatékonyságát biztosító rendelkezésnek azt az új szankciós lehetőséget, amelyet a polgármester kezdeményezésére a testület kormánypárti többsége szabhat ki a renitens képviselőre.