Szájer két hete még szivárványos zokniban osztotta az észt a jogállamiságról a Bayer Showban...

  • narancs.hu
  • 2020. december 6.

Narancsblog

És micsoda nézeteket vallott!

 

A brüsszeli botrány nyomán került elő, hogy Szájer Józsefnek már november 22-én is volt egy különös húzása. A mára már lemondott EP-képviselő ugyanis a HírTV szuperprodukciójának, a Bayer Shownak volt a vendége, és sasszemű tévénézők rögtön kiszúrhatták, hogy decens szürke öltönyéhez és barna cipőjéhez mókás, szivárványcsíkos zoknit húzott, ami egy konzervatív politikus esetében meglehetősen szokatlan stílustörés. Ez akkor nem tűnt fel senkinek, ám a történtek után egyből szárnyra kapott, hogy Szájer nem véletlenül húzott színes zoknit, mivel az lehetett a célja, hogy e bohókás zoknit is LMBTQ-szimbólumnak tekintve hekkelje meg a melldöngetően homofób műsort, és így coming outoljon.

 
Szájer és szivárványos zokni
YouTube/Bayer Show
 

 De persze nem egyéb puszta spekulációnál, mi több egészen biztosak lehetünk abban, hogy a zokni csupán a napi öltözködési rutinjának a részeként játszott. (Azt kizárt dolognak tartjuk, hogy a HírTV stylistja gondolt egy merészet, vagy ha igen, akkor vélhetően épp munkát keres.) A vagánykodás lehetőségét az is kizárja, amit Szájer József az adásban elmondott, hiszen annak semmiképp sem volt olyan a kicsengése, amiből bármiféle kitárulkozást olvashatnánk ki. Épp ellenkezőleg. A volt képviselő ugyanis egyebek mellett a jogállamról, a jogállamiság fogalmáról elmélkedett, és ennek keretében sikerült egy olyan elképesztő nyilatkozatot tennie, melynek hallatán sokkal inkább megáll a kés levegőben, mint attól, hogy milyen zoknit húzott.

Amikor ugyanis Bayer Zsolt feltette azt a kérdést – pontosabban alákérdezte –, hogy „Ma egy joghallgatónak megtanítják azt, hogy mik a jogállamiság kritériumai? Lehet-e erre egzakt módon válaszolni?”, Szájer így válaszolt:

„Nagyon röviden össze lehet foglalni, hogy mit értünk mi jogállam alatt. Ez pedig a jognak az uralma, a szabályoknak az uralma az emberek felett.”

Majd hozzátette, hogy szerinte a jelenlegi nyugati jogállam-fogalom „minden, csak nem egyértelmű: önkényes, a kettős mércének az eszköze és ideológiai furkósbot”. Nos, mit mondhatnánk erre? Talán azt, hogy az efféle jogállam-definíciót Sztálin vagy Mao sem tudta volna szebben megfogalmazni.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.