Szájer két hete még szivárványos zokniban osztotta az észt a jogállamiságról a Bayer Showban...

  • narancs.hu
  • 2020. december 6.

Narancsblog

És micsoda nézeteket vallott!

 

A brüsszeli botrány nyomán került elő, hogy Szájer Józsefnek már november 22-én is volt egy különös húzása. A mára már lemondott EP-képviselő ugyanis a HírTV szuperprodukciójának, a Bayer Shownak volt a vendége, és sasszemű tévénézők rögtön kiszúrhatták, hogy decens szürke öltönyéhez és barna cipőjéhez mókás, szivárványcsíkos zoknit húzott, ami egy konzervatív politikus esetében meglehetősen szokatlan stílustörés. Ez akkor nem tűnt fel senkinek, ám a történtek után egyből szárnyra kapott, hogy Szájer nem véletlenül húzott színes zoknit, mivel az lehetett a célja, hogy e bohókás zoknit is LMBTQ-szimbólumnak tekintve hekkelje meg a melldöngetően homofób műsort, és így coming outoljon.

 
Szájer és szivárványos zokni
YouTube/Bayer Show
 

 De persze nem egyéb puszta spekulációnál, mi több egészen biztosak lehetünk abban, hogy a zokni csupán a napi öltözködési rutinjának a részeként játszott. (Azt kizárt dolognak tartjuk, hogy a HírTV stylistja gondolt egy merészet, vagy ha igen, akkor vélhetően épp munkát keres.) A vagánykodás lehetőségét az is kizárja, amit Szájer József az adásban elmondott, hiszen annak semmiképp sem volt olyan a kicsengése, amiből bármiféle kitárulkozást olvashatnánk ki. Épp ellenkezőleg. A volt képviselő ugyanis egyebek mellett a jogállamról, a jogállamiság fogalmáról elmélkedett, és ennek keretében sikerült egy olyan elképesztő nyilatkozatot tennie, melynek hallatán sokkal inkább megáll a kés levegőben, mint attól, hogy milyen zoknit húzott.

Amikor ugyanis Bayer Zsolt feltette azt a kérdést – pontosabban alákérdezte –, hogy „Ma egy joghallgatónak megtanítják azt, hogy mik a jogállamiság kritériumai? Lehet-e erre egzakt módon válaszolni?”, Szájer így válaszolt:

„Nagyon röviden össze lehet foglalni, hogy mit értünk mi jogállam alatt. Ez pedig a jognak az uralma, a szabályoknak az uralma az emberek felett.”

Majd hozzátette, hogy szerinte a jelenlegi nyugati jogállam-fogalom „minden, csak nem egyértelmű: önkényes, a kettős mércének az eszköze és ideológiai furkósbot”. Nos, mit mondhatnánk erre? Talán azt, hogy az efféle jogállam-definíciót Sztálin vagy Mao sem tudta volna szebben megfogalmazni.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.