Te szép civil élet! – Fricz alulról vizsgálja be Orbánt

  • narancsblog
  • 2014. január 22.

Narancsblog

Lapunk halálosan megbízható forrásból értesült tegnap (kedden) délután, hogy a Civil Összefogás Fórum honlapján nemzeti színekbe foglalt jelszó, miszerint „Nem leszünk gyarmat – We will not be a colony!” a sajátos, ám közismert történelmi és államférfiúi okokból „lecserélésre kerül” (szó szerinti idézet, elnézést). Mégpedig a következővel, amit ugyancsak a nemzeti lobogóról olvashat le a számos érdeklődő: „A pénztártól való távozás után reklamációnak helye nincs – Complaints after payment cannot be accepted!”

Elhűlten figyeljük, hogy pezseg Magyarországon a civil létforma! Elhűlten és kicsit értetlenül, mert azt még csak vágjuk, hogy miért kell ezt a gyarmatos dumát leszedni, jön Putyi’, kitömi Orbán és a Simicska-cégek zsebét egy tonna kis címletű, használt bankjeggyel, oszt’ drasztvujtye, csak nem gyarmatosítózhatjuk le.

De mit jelent az, hogy a pénztártól való távozás után reklamációnak nincs helye? Szerencsére ennek megértéséhez már halálbiztos forrásainkhoz sem szükséges fáradni, hiszen kedden délután a CÖF két arca, Csizmadia László és Fricz Tamás sajtótájékoztatót tartottak – mint afféle javíthatatlan civilek, a Gellért Szállóban, ahol Csizmadia gyakorlatilag száz százalékig értelmetlen bohócügyi expozéja után a piszkos anyagiakra terelődött a szó. S kiderült, dől a lé a CÖF-höz, vagyis hát a közhasznú alapítványához (CÖF-CÖKA), szó szerint hatalmas összegek landolnak a számlájukon, hogy éppenséggel mennyi, az viszont üzleti titok. Ennél a szóképnél azért belecsíptünk a karunkba, hogy milyen alapon beszél üzleti titokról istennek ez a mélycivil, közhasznú barmocskája, de ne akadjunk fönn kicsiségeken, inkább örüljünk: a fene tudja, honnan, a fene tudja, mennyi, de saját bevallásuk szerint is szemérmetlenül sok pénzük van, amiből játszi könnyedséggel folytatnak választási kampányt a Fideszért. Országos szinten. Utóbb például az értelmezési kísérletbe holt bohócos óriásplakát tömegeinek a kihelyezésével.

Igen, ők

Igen, ők

Fotó: MTI

De jobb, ha az örömöt is letudjuk gyorsan, mert ez még semmi. A bohócfelelős Csizmadia (a jelmondat alatt közvetlenül olvasható elnézéskérése, amiért összekeverte Eötvös Gábort Zoli bohóccal), szóval Csizmadia után jött Fricz, és a maga tökös módján tudatta a magyar sajtóval, hogy az a legjobb, hogy Orbán Viktor és Simicska Lajos bőre alatt is pénz van. Ja, gyarló az ember, örül, ha pénze van. Csizmadia repes, hogy a CÖF-CÖKA pénzzel fűt, Fricz látja, hogy a főnököknek sincs okuk panaszra, hát ő sem reklamál.

Mielőtt mindebből levonnánk az egyetlen lehetséges tanulságot, idézzük a maestrót, mert jelen közleménye egyenest aranybetűkkel íratik majd fel a Talpnyalók Nagy Könyvébe. „Ha egy politikus (…) kiemelkedő, államférfiúi magasságú pályafutás közepére viszonylagos jómódban él népes gyermekáldású családjával, akkor ez az MSZP sugallata szerint nagyon-nagyon csúnya dolog.” Továbbá: „Az ország vezetői megérdemlik a tiszteletet, és azt is megérdemlik, hogy valóban fáradságos munkájuk mellett ne egy lakótelepi panellakásban szorongjanak, hanem kényelmes körülmények között éljenek…” satöbbi, satöbbi.

Egyfelől: anyád!

Másfelől, szegény Fricz csak a Fidesz – Lázár János által fényesre csiszolt – világképét igyekszik itt felbüfögni, amikor azt mondja, hogy aki panelban szorong, az meg is érdemli, a jó vezető meg többet érdemel. Így a tanulság tehát az, hogy azért piszok jó, hogy Simicska és Orbán cefet gazdagok a panelban szorongók pénzén, mert így tudnak nekünk is lökni valami apanázst, hogy roskadozzon a bankszámlánk.

Hát nem szép a civil élet a mi hazánkban?

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."