Te szép civil élet! – Fricz alulról vizsgálja be Orbánt

  • narancsblog
  • 2014. január 22.

Narancsblog

Lapunk halálosan megbízható forrásból értesült tegnap (kedden) délután, hogy a Civil Összefogás Fórum honlapján nemzeti színekbe foglalt jelszó, miszerint „Nem leszünk gyarmat – We will not be a colony!” a sajátos, ám közismert történelmi és államférfiúi okokból „lecserélésre kerül” (szó szerinti idézet, elnézést). Mégpedig a következővel, amit ugyancsak a nemzeti lobogóról olvashat le a számos érdeklődő: „A pénztártól való távozás után reklamációnak helye nincs – Complaints after payment cannot be accepted!”

Elhűlten figyeljük, hogy pezseg Magyarországon a civil létforma! Elhűlten és kicsit értetlenül, mert azt még csak vágjuk, hogy miért kell ezt a gyarmatos dumát leszedni, jön Putyi’, kitömi Orbán és a Simicska-cégek zsebét egy tonna kis címletű, használt bankjeggyel, oszt’ drasztvujtye, csak nem gyarmatosítózhatjuk le.

De mit jelent az, hogy a pénztártól való távozás után reklamációnak nincs helye? Szerencsére ennek megértéséhez már halálbiztos forrásainkhoz sem szükséges fáradni, hiszen kedden délután a CÖF két arca, Csizmadia László és Fricz Tamás sajtótájékoztatót tartottak – mint afféle javíthatatlan civilek, a Gellért Szállóban, ahol Csizmadia gyakorlatilag száz százalékig értelmetlen bohócügyi expozéja után a piszkos anyagiakra terelődött a szó. S kiderült, dől a lé a CÖF-höz, vagyis hát a közhasznú alapítványához (CÖF-CÖKA), szó szerint hatalmas összegek landolnak a számlájukon, hogy éppenséggel mennyi, az viszont üzleti titok. Ennél a szóképnél azért belecsíptünk a karunkba, hogy milyen alapon beszél üzleti titokról istennek ez a mélycivil, közhasznú barmocskája, de ne akadjunk fönn kicsiségeken, inkább örüljünk: a fene tudja, honnan, a fene tudja, mennyi, de saját bevallásuk szerint is szemérmetlenül sok pénzük van, amiből játszi könnyedséggel folytatnak választási kampányt a Fideszért. Országos szinten. Utóbb például az értelmezési kísérletbe holt bohócos óriásplakát tömegeinek a kihelyezésével.

Igen, ők

Igen, ők

Fotó: MTI

De jobb, ha az örömöt is letudjuk gyorsan, mert ez még semmi. A bohócfelelős Csizmadia (a jelmondat alatt közvetlenül olvasható elnézéskérése, amiért összekeverte Eötvös Gábort Zoli bohóccal), szóval Csizmadia után jött Fricz, és a maga tökös módján tudatta a magyar sajtóval, hogy az a legjobb, hogy Orbán Viktor és Simicska Lajos bőre alatt is pénz van. Ja, gyarló az ember, örül, ha pénze van. Csizmadia repes, hogy a CÖF-CÖKA pénzzel fűt, Fricz látja, hogy a főnököknek sincs okuk panaszra, hát ő sem reklamál.

Mielőtt mindebből levonnánk az egyetlen lehetséges tanulságot, idézzük a maestrót, mert jelen közleménye egyenest aranybetűkkel íratik majd fel a Talpnyalók Nagy Könyvébe. „Ha egy politikus (…) kiemelkedő, államférfiúi magasságú pályafutás közepére viszonylagos jómódban él népes gyermekáldású családjával, akkor ez az MSZP sugallata szerint nagyon-nagyon csúnya dolog.” Továbbá: „Az ország vezetői megérdemlik a tiszteletet, és azt is megérdemlik, hogy valóban fáradságos munkájuk mellett ne egy lakótelepi panellakásban szorongjanak, hanem kényelmes körülmények között éljenek…” satöbbi, satöbbi.

Egyfelől: anyád!

Másfelől, szegény Fricz csak a Fidesz – Lázár János által fényesre csiszolt – világképét igyekszik itt felbüfögni, amikor azt mondja, hogy aki panelban szorong, az meg is érdemli, a jó vezető meg többet érdemel. Így a tanulság tehát az, hogy azért piszok jó, hogy Simicska és Orbán cefet gazdagok a panelban szorongók pénzén, mert így tudnak nekünk is lökni valami apanázst, hogy roskadozzon a bankszámlánk.

Hát nem szép a civil élet a mi hazánkban?

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.