Nem lesz túl nagy dilemma a Fidesznek, hogy mit tegyen a kormány, ha az Európai Unió tényleg bekeményít.

Van némi bája a véletlen egybeesés mellett annak, hogy egy napon látott napvilágot a hír, miszerint a Fidesz az újabb országgyűlési kétharmaddal kész bedarálni a hazai igazságszolgáltatás még meglévő függetlenségét, és hogy megszellőztették: az Európai Unió a jövőben a kifizetések feltételéül szabná, hogy a tagállamok bírósága független legyen a kormánytól.

A 444.hu pénteken azt írta, információik szerint az igazságszolgáltatás átszervezésére készülhet a magyar kormány. Egy lehetséges forgatókönyv szerint a Handó Tünde által vezetett Országos Bírósági Hivatal (OBH) megszűnhet, és az Igazságügyi Minisztérium irányítása alá kerülhetnek a bíróságok. Mivel az OBH dönt egyebek közt a bírói kinevezésekről, vagy például a bíróságok ügyelosztási rendjéről is, a minisztérium alá szervezés nyilvánvalóan növekedő kormánybefolyást jelentene az igazságszolgáltatásban.

Orbán magyaráz, Trócsányi (balra) sasol Fotó: MTI

Éppen ez az, ami ellen harcolni szeretne az Európai Unió. Vélhetően nem a magyar tervek, hanem a lengyel átalakítás miatt, de ez számunkra teljesen mindegy, ha az EU tényleg politikai feltételekhez köti a 2020 utáni uniós források folyósítását. A Bruxinfo szerint az Európai Bizottság már dolgozik egy olyan javaslaton, amelynek lényege: a jogállami elvek tiszteletben tartása az uniós költségvetési források felhasználásának elengedhetetlen feltétele lesz. Ennek fontos eleme a független igazságszolgáltatás, hiszen az EU-nak egyre fontosabb, hogy az uniós pénzek felhasználásának szabálytalanságait az adott tagállam igazságszolgáltatási rendszere képes legyen kezelni.

A még erősen kérdőjeles szigorítás tehát az Orbán-kormányt is kellemetlenül érintheti, elég csak arra gondolni, hogy Magyarország nem volt hajlandó csatlakozni azokhoz az EU-tagállamokhoz, amelyek támogatták az Európai Ügyészség létrehozását. Trócsányi László igazságügyi miniszter ezt akkor azzal magyarázta: szerinte elegendőek a jelenlegi uniós bűnüldözési intézmények, így az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF is megfelelő és eredményes munkát tud végezni. Az nem meglepetés, hogy az OLAF tevékenysége a Fidesz-kormány számára éppen elegendő, hiszen a hivatal csak ajánlásokat tehet, nem indíthat büntetőeljárást a vizsgálataik végén, így gyakorlatilag alig van következménye a munkájuknak Magyarországra nézve.

Ha az EU történetében először politikai feltételeket is szabnának a kifizetéseknek, abban biztosak lehetünk, hogy Orbán Viktor és csatlósai hörögni kezdenének: ez megint egy aljas támadás a csodás és becsületes magyar kormány ellen, amelynek csak egy bűne van, hogy Soros arcátlan hadjáratai ellenére sem hajlandó bevándorlóországgá változtatni Magxyarországot. Pedig komoly dilemma elé állhatna: egy független igazságszolgáltatásban, netán Polt Péter legfőbb ügyész nélkül aligha lehetne eltussolni az Elios-ügyhöz hasonló eseteket, de még talán azt sem, hogy az Orbán család nagyon jól jár az uniós beruházásokon. Ha a miniszterelnöknek választania kellene, előbb mondana le a gazdaság bővüléséhez elengedhetetlen EU-s forrásokról, mint hogy beismerje, nálunk nem független az igazságszolgáltatás.

De legalább ott lesz az újabb orosz vagy kínai hitel, és elmondhatjuk magunkról, hogy továbbra is utáljuk Brüsszelt, Sorost és a határkerítést nem is „ostromló” menekülteket.

Polt Péter szerint annyira sötétek a magyar emberek, hogy akkor is korrupciót képzelnek, amikor az nincs

A legfőbb ügyész a friss országgyűlési beszámolójában ír egészen hajmeresztő dolgokat a korrupcióról. A parlament.hu-n már olvasható Polt Péter hivatalos beszámolója saját és a Legfőbb Ügyészség 2016-os tevékenységéről, a dokumentumban sok más mellett egy egészen hosszú rész szól a magyarországi korrupcióról.