Olvasói levél

Megrengette

Magyar Narancs, 2012. március 22.

  • 2012. május 5.

Olvasói levelek

Tisztelt Szerkesztőség! A fenti című cikkhez van néhány észrevételem. 1) Nem igaz, hogy cunami hatására nem méretezték az atomerőművet: 8-10 m-es magasságúra igen, de ez 15 m-es volt. Minden, műszakilag és gazdaságilag megvalósítható védelmi méretezés alapja valamilyen valószínűséggel bekövetkező esemény lehet csak.

Lehetne például Magyarországon 50 m-es gátakat építeni a folyók mellett, ami már "biztosan" megvédene akármekkora árvíztől... 2) Az előzőekkel összefüggésben az sem igaz, hogy "nem állt rendelkezésre olyan pótlólagos energiaforrás, amely a reaktorok hűtőrendszerét működésben tarthatta volna". Ez olyan alapfeltétel, ami nélkül reaktorokat soha, sehol nem lehetett építeni. A dízelgenerátorok itt is megvoltak, a földrengést és a vészleállást követően - miután a villamos hálózat is összeomlott - működésbe is léptek, azonban a cunami (lásd 1. pont) ezeket is tönkretette. 3) A "sugárfertőzés" szó szakmailag teljesen helytelen, a sugárzás ugyanis nem fertőz, mint például az influenza. A szövegben helyette a sugárszennyeződés vagy sugárszennyezettség szakmailag is tökéletesen megfelelő lett volna. Tudom, hogy lapjuk nem (sugárvédelmi) szakmai folyóirat, azonban a téma érzékenységére, a közgondolkodásra gyakorolt hatásra tekintettel jó lett volna pontosabban fogalmazni.

Üdvözlettel,

dr. Kerekes Andor

fizikus, független sugárvédelmi szakértő

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.