Olvasói levél

Megrengette

Magyar Narancs, 2012. március 22.

  • 2012. május 5.

Olvasói levelek

Tisztelt Szerkesztőség! A fenti című cikkhez van néhány észrevételem. 1) Nem igaz, hogy cunami hatására nem méretezték az atomerőművet: 8-10 m-es magasságúra igen, de ez 15 m-es volt. Minden, műszakilag és gazdaságilag megvalósítható védelmi méretezés alapja valamilyen valószínűséggel bekövetkező esemény lehet csak.

Lehetne például Magyarországon 50 m-es gátakat építeni a folyók mellett, ami már "biztosan" megvédene akármekkora árvíztől... 2) Az előzőekkel összefüggésben az sem igaz, hogy "nem állt rendelkezésre olyan pótlólagos energiaforrás, amely a reaktorok hűtőrendszerét működésben tarthatta volna". Ez olyan alapfeltétel, ami nélkül reaktorokat soha, sehol nem lehetett építeni. A dízelgenerátorok itt is megvoltak, a földrengést és a vészleállást követően - miután a villamos hálózat is összeomlott - működésbe is léptek, azonban a cunami (lásd 1. pont) ezeket is tönkretette. 3) A "sugárfertőzés" szó szakmailag teljesen helytelen, a sugárzás ugyanis nem fertőz, mint például az influenza. A szövegben helyette a sugárszennyeződés vagy sugárszennyezettség szakmailag is tökéletesen megfelelő lett volna. Tudom, hogy lapjuk nem (sugárvédelmi) szakmai folyóirat, azonban a téma érzékenységére, a közgondolkodásra gyakorolt hatásra tekintettel jó lett volna pontosabban fogalmazni.

Üdvözlettel,

dr. Kerekes Andor

fizikus, független sugárvédelmi szakértő

Figyelmébe ajánljuk

Cserna-Szabó András: „Csinálnék egy kocsmát”

Megjelent új novelláskötete, az ösztöndíjakat és a kitüntetéseket elfogadja, ha adnak neki, és nem kérnek cserébe, de abbahagyná az írást, ha rengeteg pénze lenne. Épp ezért senki ne adjon neki! Az utolsó magyarokért is kár lett volna. Cserna-Szabó Andrással beszélgettünk.

Lefotózta a Kígyó-sziget egyik védőjét, aki visszaszólt az oroszoknak

Emeric Lhuisset fotográfus fényképein valódi harctereket és igazi katonákat látunk, még akkor is, ha a kompozíció klasszikus festményeket idéz. Mi a viszonya valóságnak és beállításnak, hogyan nyerhetik vissza hangjukat a történelem tényleges főszereplői, és hogyan sikerült lefotózni a Kígyó-sziget védőjét, aki rádión szólt be az orosz hadihajónak? Budapesti kiállítása apropóján beszélgettünk.