Válasz az OTP helyreigazító levelére
Köszönöm a bank észrevételeit, pontosítom az érintett állításaimat.
Először. Örülök, hogy a banknak nincs szüksége arra, hogy az EBRD hitelkeretét ténylegesen is igénybe vegye. Hasonlóan ahhoz, ahogy szerencsére Magyarországnak sem kellett eddig az IMF hitelkeretét teljes mértékben felhasználnia - persze az ország helyzetét mégiscsak stabilizálta az, hogy ez a keret bármikor a rendelkezésére áll. Tévedtem tehát, amikor azt írtam, hogy az EBRD kölcsönt nyújtott a banknak, hiszen valóban csak hitelkeretet nyújtott. De azért idemásolnám az EBRD és az OTP 2009. július 10-i, 220 millió eurós kölcsönmegállapodás a magyarországi OTP Bankkal alcímmel kiadott közös közleményéből a nemzetközi pénzintézet igazgatójának szavait: "A mostani, a régió egyik meghatározó bankjával kötött hitelmegállapodással az EBRD mintegy demonstrálja a reálgazdaság számára nyújtott támogatását. Ez a tranzakció tovább erősíti az OTP Bank kapitalizációját, és hozzájárul Magyarország és a régió bankszektora iránti bizalom szintjének emeléséhez." Ebből érzékelhető, hogy abban a válságos helyzetben menynyire fontos bizalomerősítő akció volt a megállapodás ténye.
Másodszor. Örülök, hogy nem volt szükség annyi nyereségre az OTP kelet-európai leánybankjainak feltőkésítéséhez, mint amekkora a magyarországi alaptevékenységben keletkezett. Én sem mondtam persze, hogy szüksége volt rá, csak azt, hogy "elegendőnek bizonyult".
Harmadszor. Nemcsak valószínűsíthető, de a cikkem megfogalmazásából egyértelműen kiderül, hogy a közel 20 százalékos tőkejövedelmezőséget a bank magyarországi alaptevékenységére értettem.
Végül örülök, hogy a bank helyreigazításai nem érintették a cikkem fő mondanivalóját.
Várhegyi Éva
