"Olvasói levelek" - Ha jön az álom

  • .
  • 2010. április 8.

Olvasói levelek

Ha jön az álom Magyar Narancs, 2010. február 25. Utódpártra vagy elődpártra? Magyar Narancs, 2010.
április 1.

Bauer Tamás közgazdász-publicista Fideszt támogató cikkemre küldött válaszában megró, mert a jobboldali párt melletti szavazásra buzdítok.

Nem lirizáló argumentumai döntő többségével szemben is lehetne ellenérveket felhozni, de miközben a szellemes megoldásoknak járó elismeréssel díjazom, ahogy fordulataimat és hasonlataimat gondolatmenetem ellen fordítja, a vitához nincs sok kedvem. Bauer Tamás cikke pontosan illeszkedik abba a közírói magatartásba, ami miatt magyar politikai publicisztikát nem nagyon érdemes olvasni. A kérlelhetetlenség, a kételyt nem ismerő projekciók, az öncélú jelzőhalmozás, a "lehetséges" vagy az "esetleg" negligálása, az állandóan az ellenfélből kiinduló gondolkodás, a "mindenre tromfolunk valami-vel" attitűdje lehet, hogy szórakoztató; én intellektuálisan sivárnak találom.

Nem tudom viszont másnak, mint lovagiatlannak tartani, ahogy Bauer az általa ellenszenvesnek talált jobboldal egyes lépéseiért személyesen is felelőssé tesz, a Wass-szobrokon át a nemzetpolitikáig és a bejegyzett élettársi kapcsolatig. Ha olyan pártra szeretnék szavazni, amelynek minden lépésével egyetértek, akkor nyilván alapítanék egyet. Az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatát például támogatom. A házasságukat nem. És tényleg csak az olvasók tájékoztatására: nemzetpolitikával kapcsolatos egyes gondolataimat épp Bauer Tamással vitázva fejtettem ki az Élet és Irodalomban (2008. november 14.). Nem értettünk egyet, de ettől még nem vizionáltam a demokrácia végzetes megroppanását. Ha meg valaki a nemzettel mint politikai-kulturális entitással vagy Wass Alberttel kapcsolatos véleményemre kíváncsi, az [origo] véleményoldalán, a komment.hu-n írott cikkeimből tájékozódhat. (Nem politikai publicisztikák, mielőtt.)

Az "1895 előttre visszaforduló magyar jobboldal" képe mindenesetre bátor bemondás az amúgy is erősen kezdő licitben. Ha másért nem, ezért érdemes volt megírni Bauer Tamás húszezer leütését.

Ablonczy Balázs

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.