"Olvasói levelek" - Maga itt a tánctanár? - A tapasztalat ereje

  • .
  • 2009. április 2.

Olvasói levelek

Magyar Narancs, 2009. március 12. Kedves MaNcs, Mérő László legutóbbi cikkében egy matematikai feladványt írt le, azt állítva róla, hogy szinte elmagyarázhatatlan olyan embernek, aki nem teszteli önmagán sokszor közvetlenül a játékot. Nos, nem tartom magam matematikai zseninek, mégis egy végtelenül egyszerű magyarázatom van a feladványhoz, ami talán azokat is meggyőzi, akik elsőre kételkednek abban, hogy érdemes változtatni a játékvezető által kinyitott üres ablak után.
Ezennel megosztom ezt Mérő úrral, ha igényt tart rá.

Ha háromból kell kiválasztani egy jó ablakot, akkor 66 százalék eséllyel üres ablakot választunk. Ha ezek után megkapjuk az esélyt, hogy cseréljünk egy másik ablakra, akkor kötelességünk arra váltani, mert jókora az esélyünk, hogy egy üres ablakról mondhatunk le, egy jó eséllyel nyereményt tartalmazó ablak javára.

Mindazonáltal továbbra is meg vagyok győződve róla, hogy Mérő úr messze okosabb nálam, és a cikkben leírt üzenete, vagyis a gondolatmenetek elmagyarázhatóságának nehézségéről szóló intelmei így is átjöttek. Erős a gyanúm, hogy a fenti példáról is csak azért állította, hogy nehéz elmagyarázni, hogy ezzel helyzetbe hozhassa a Bayes-tételt, és az önfejűség kontra megvilágosodás témáját.

Maradok rajongójuk,

Juhász Péter

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.