"Olvasói levelek" - "Nincs szó összeolvadásról"

  • .
  • 2010. február 11.

Olvasói levelek

Magyar Narancs, 2010. január 21. Nagy tekintéllyel bíró pártelnökökkel vitázni mezei halandónak nem hálás feladat, nekem is megremeg a toll a kezemben, amikor reagálok Retkes Attila SZDSZ-pártelnöknek, jelenleg az MDF országgyűlési képviselőjelöltjének egy mondatára. Az MDF ogy.-i képviselőjelöltje, az SZDSZ elnöke szerint "...Nógrád megye az egyetlen, ahol mindig is rosszul álltunk..." Nos, nincs nekem azzal bajom, ha bárhol egy városi önkormányzati bizottság külsős tagja nincs tisztában más települések, megyék szervezeti életével, az ember feje mégsem káptalan, hogy mindent megjegyezzen, mindenre odafigyeljen.
Éppen ezért ezúton szeretném felhívni Elnök úrnak, az MDF ogy.-i képviselőjelöltjének figyelmét a tévedésére, arra, hogy meggondolatlan mondatával rengeteg volt és jelenlegi liberálist sikerült ismételten megsértenie.

A helyzet ugyanis az, hogy Nógrád megyében az SZDSZ minden, 1990 óta megtartott választáson (legyen az parlamenti, önkormányzati) az SZDSZ országos átlagánál jobban szerepelt. Szintén az igazsághoz tartozik, hogy a megyeszékhelyen, Salgótarjánban ez a megállapítás úgy pontos, hogy jelentősen jobban szerepelt. Jómagam ezt pedig egyszerűen onnan tudom, hogy 1990 óta minden kampányt, választást, különböző pozíciókban, de aktívan végigcsináltam. Az is tény, hogy előbb Fodor Gábor, majd különösen Retkes Attila elnökké választása után az eddig jellemző lendület valóban megtorpant. Ettől még azonban azt, ami addig szép és eredményes volt, nos, azt szerintem illetlenség degradálni.

Még az MDF ogy.-képviselőjelöltjének is. Az SZDSZ elnökének pedig különösen.

Ercsényi Ferenc,

a volt SZDSZ volt megyei elnöke

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.