"Olvasói levelek" - Szabad értelmezés

  • *
  • 2008. május 15.

Olvasói levelek

Magyar Narancs, 2008. április 17. Olvasói levelek Magyar Narancs, 2008.
május 1.

Kedves MaNcs!

Halmai Gábor "budapesti lakos", 2007. április 17-i cikkemet kifogásolva úgy vélte, hogy a BRFK akkor járt volna el jogellenesen, ha betartatta volna a gyülekezési törvénynek (Gytv.) a demonstráció megkezdése előtt legalább három nappal korábban történő bejelentésére vonatkozó, jelenleg is hatályos előírását. Cikkemnek éppen az volt a lényege, hogy rávilágítsak: a BRFK-nak semmilyen körülmények között nincs módja felülbírálni egy hatályos törvényt. Még akkor sem, ha az Emberi Jogok Bírósága egy konkrét ügyben jogellenesnek minősítette a BRFK törvénytisztelő fellépését. Még akkor sem, ha Magyarország e bíróság minden olyan ítéletét kötelezőnek tekinti magára nézve, amelyben félként szerepel. Az Emberi jogok európai egyezményét nem a BRFK-nak, hanem a parlamentnek kellene betartania, oly módon, hogy ehhez igazítja a hatályos magyar jogszabályt. Amíg ezt nem teszi, valóban megszeg egy általa ratifikált nemzetközi egyezményt.

Nem igazán érem, hogy mit várhatna el Halmai Gábor, vagy bárki más a BRFK-tól a Gytv.-vel kapcsolatban egy spontán demonstráció kapcsán, ha a bejelentési kötelezettség megszegése jogkövető magatartásnak minősülne? Ebben az esetben nemcsak a demonstráció idejét, napirendjét, helyszínét nem kellene a továbbiakban a rendőrség tudomására hozni, hanem a szervező nevét és címét sem, így a "spontán" rendezvényen történő esetleges jogsértésért és károkozásért senkit nem lehetne felelőssé tenni. Mi szükség lenne akkor a Gytv.-re? Afelől ugyanis ne legyen Halmai Gábornak kétsége: ha neki volna igaza, az érintettek gyorsan tanulnának, s a továbbiakban minden demonstrációjukat egy órával annak megkezdése előtt úgy jelentenék be a BRFK-n, hogy "most értesültünk arról, hogyÉ", így annak spontaneitásához kétség sem férhetne. Ha a BRFK mint jogalkalmazó eltérhetne a törvény betűjétől, gyakorlatilag szabad kezet kaphatna abban, kinek engedi és kinek nem, hogy éljen a gyülekezési jogával. Eddig is gyakran értelmezte kreatívan a törvényt, mi lenne ezután? Nagyra értékelem Halmai Gábor alkotmányjogászi tevékenységét, s az Országos Választási Bizottságban játszott szerepét. Éppen ezért lepett meg a személyes jelenléte a Hollán Ernő utcai, nemzetközi jogi szempontból vélhetőleg korrekt, tartalmát tekintve általam kifejezetten támogatott, de Magyarországon - akkor - tételesen törvényellenesnek minősülő rendezvényen. Ezzel a gesztusával az OBV prominens képviselője ugyanis támadási felületet kínál a kreatív "magyarvédőknek", módot adva nekik az OBV mint intézmény lejáratására az elkövetkező választások során.

Félix Péter

újságíró, emberjogi aktivista

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.