"Olvasói levelek" - Szabad értelmezés

  • *
  • 2008. május 15.

Olvasói levelek

Magyar Narancs, 2008. április 17. Olvasói levelek Magyar Narancs, 2008.
május 1.

Kedves MaNcs!

Halmai Gábor "budapesti lakos", 2007. április 17-i cikkemet kifogásolva úgy vélte, hogy a BRFK akkor járt volna el jogellenesen, ha betartatta volna a gyülekezési törvénynek (Gytv.) a demonstráció megkezdése előtt legalább három nappal korábban történő bejelentésére vonatkozó, jelenleg is hatályos előírását. Cikkemnek éppen az volt a lényege, hogy rávilágítsak: a BRFK-nak semmilyen körülmények között nincs módja felülbírálni egy hatályos törvényt. Még akkor sem, ha az Emberi Jogok Bírósága egy konkrét ügyben jogellenesnek minősítette a BRFK törvénytisztelő fellépését. Még akkor sem, ha Magyarország e bíróság minden olyan ítéletét kötelezőnek tekinti magára nézve, amelyben félként szerepel. Az Emberi jogok európai egyezményét nem a BRFK-nak, hanem a parlamentnek kellene betartania, oly módon, hogy ehhez igazítja a hatályos magyar jogszabályt. Amíg ezt nem teszi, valóban megszeg egy általa ratifikált nemzetközi egyezményt.

Nem igazán érem, hogy mit várhatna el Halmai Gábor, vagy bárki más a BRFK-tól a Gytv.-vel kapcsolatban egy spontán demonstráció kapcsán, ha a bejelentési kötelezettség megszegése jogkövető magatartásnak minősülne? Ebben az esetben nemcsak a demonstráció idejét, napirendjét, helyszínét nem kellene a továbbiakban a rendőrség tudomására hozni, hanem a szervező nevét és címét sem, így a "spontán" rendezvényen történő esetleges jogsértésért és károkozásért senkit nem lehetne felelőssé tenni. Mi szükség lenne akkor a Gytv.-re? Afelől ugyanis ne legyen Halmai Gábornak kétsége: ha neki volna igaza, az érintettek gyorsan tanulnának, s a továbbiakban minden demonstrációjukat egy órával annak megkezdése előtt úgy jelentenék be a BRFK-n, hogy "most értesültünk arról, hogyÉ", így annak spontaneitásához kétség sem férhetne. Ha a BRFK mint jogalkalmazó eltérhetne a törvény betűjétől, gyakorlatilag szabad kezet kaphatna abban, kinek engedi és kinek nem, hogy éljen a gyülekezési jogával. Eddig is gyakran értelmezte kreatívan a törvényt, mi lenne ezután? Nagyra értékelem Halmai Gábor alkotmányjogászi tevékenységét, s az Országos Választási Bizottságban játszott szerepét. Éppen ezért lepett meg a személyes jelenléte a Hollán Ernő utcai, nemzetközi jogi szempontból vélhetőleg korrekt, tartalmát tekintve általam kifejezetten támogatott, de Magyarországon - akkor - tételesen törvényellenesnek minősülő rendezvényen. Ezzel a gesztusával az OBV prominens képviselője ugyanis támadási felületet kínál a kreatív "magyarvédőknek", módot adva nekik az OBV mint intézmény lejáratására az elkövetkező választások során.

Félix Péter

újságíró, emberjogi aktivista

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.