"Olvasói levelek" - Szabadértelmezés

  • .
  • 2008. május 1.

Olvasói levelek

Kedves MaNcs! Félix Péter "újságíró és emberjogi aktivista" a Hollán Ernő utcában április 7-én tartott, be nem jelentett antináci tüntetés kapcsán a legmeglepőbbnek szerény személyemnek a demonstráción való megjelenését tartja. Az újságíró szerint az Országos Választási Bizottság elnökhelyetteseként és a gyülekezési törvény módosítására javaslatot tevő Gönczöl-bizottság tagjaként bizonyosan tudnom kellett, hogy jogellenes rendezvényen veszek részt.
Szerintem pedig az újságírónak is, de az emberjogi aktivistának még inkább tudnia illene, hogy a rendezvény nem volt jogellenes, annak ellenére, hogy a törvény valóban kötelezővé teszi a bejelentést. Az Emberi Jogok Európai Bírósága ugyanis 2007 júliusában az úgynevezett Bukta-ügyben egyhangú határozattal kimondta, hogy a magyar állam egy be nem jelentett spontán gyülekezés feloszlatásával megsértette az Emberi jogok európai egyezményét. A bejelentés az adott esetben azért maradt el, mert az akkori miniszterelnök csak előző nap jelentette be részvételét Románia nemzeti ünnepének budapesti rendezvényén, így az az ellen tiltakozni szándékozók - ha kivárták volna a törvényben előírt három napot -, nem tudtak volna a helyszínen véleményt nyilvánítani. Pontosan ugyanez volt a helyzet április 7-én, hiszen Tomcat az előző napon hívta a "magyarok nyilasait" (copyright HVG) a Hollán Ernő utcai jegyiroda tulajdonosának megfélemlítésére. (Ugyanakkor természetesen Tomcaték rendezvénye nem elégítette ki a spontán gyűlés ismérveit, hiszen ők egy több héttel korábbi eseményre reagáltak.) Az 1993 óta a magyar jogrendszer részét képező egyezményben, amelynek megsértésében Magyarországot elmarasztalták, kötelezettséget vállaltunk arra, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága minden olyan ítéletét kötelezőnek tekintjük, amelyben félként szerepelünk. Ahogy az Alkotmánybíróság is megállapította, a Emberi Jogok Európai Bírósága joggyakorlata kötelezi a magyar jogalkalmazást, így természetesen a rendőrséget is. Vagyis a rendőrség akkor járt volna el jogellenesen, ha feloszlatja a jogszerű demonstrációt, amin talán még az OVB elnökhelyettesének részvétele sem kifogásolható.

Hű olvasójuk:

Halmai Gábor,

budapesti lakos

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.