Tiltja valamilyen általam nem ismert, de a kritikus által szentesített szabály? Ezen kívül már csak a rímelésemmel szemben támasztott kifogásokat. Mi tagadás, Lengyel Imre Zsolt, aki nyilván sokkal többet tud arról, hogy milyennek kell lenni egy versnek, mint én, úgy általában is, és konkrétan a köszöntő műfajáról is, igencsak lepocskondiázta szerény munkámat. Lelke rajta. Mivel azonban szavainak enyhén rágalmazó stichje is van, jó, ha tisztázzuk: az idézett versben nincs semmiféle inzultus, és enerváltság se több, mint amennyit a kritikus beleolvasott. Amúgy ez természetes is. Hiszen ez egy köszöntő vers, melynek célja - minden egyéb várakozással ellentétben - a köszöntés.
Üdvözlettel,
Kántor Péter
