Olvasói levél

Kisdoktor a nagyvilágban

Magyar Narancs, 2012. július 5.

  • 2012. augusztus 12.

Olvasói levelek

Tisztelt Keresztury Tibor, Tisztelt Narancs! A jyväskyläi élményeket olvasva nem tudom megállni, hogy életemben először olvasói levelet küldjek. Teljes mértékben tiszteletben tartom, hogy egy élménybeszámolóban elfogadott némi tárgyi tévedés, lévén, nem magának a megvédett kisdoktorinak a kivonatát közölte az újság.

Azonban ha már mindenképp a finn és a magyar nyelvrokonság nemlétét kívánja bizonyítani egy véletlenszerűen választott, egymásra egyáltalán nem hasonlító finn szóval és magyar megfelelőjével (amelyet találni igazán nem nehéz), akkor ne olyan szót válasz-szon, ami egy ipari forradalom utáni képződményt jelöl, magyar verziója pedig üvöltően a XVIII. század végi nyelvújítás terméke, ráadásul a két szó nem is ugyanazt jelenti! (A rautatieasema ugyanis vasútállomás, mellesleg a rautatievasút tükörfordítása, de erre természetesen egy magát valamire tartó nyelvész nem épít.)

Ha ezekkel a tényekkel a Szerző teljesen tisztában volt, és ez a tárgyi mellényúlás poétikai stíluselem, úgy elnézést kérek humortalanságomért. Amennyiben viszont nem, tisztelettel felhívnám a Szerző figyelmét arra, hogy egy kicsi alaposság még egy egyébként remekbe szabott, szórakoztató és nem finnugrisztikai témájú élménybeszámolónál is ajánlott, "már csak a becsület kedvéért is".

Tisztelettel,

Timár Bogáta

Ui.: Ez nem egy felháborodott olvasói levél, ez csupán egy exbölcsészhallgató szenvtelen széljegyzete.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.