Olvasói levelek

Vigyázó nemetek

  • 2008. március 27.

Olvasói levelek

Kedves Szerkesztő Úr! Az újságjukban mindig nagyon penge elemzések jelentek meg az egészségügyről. Ha nem politikai cikket akar írni, ahogy azt deklarálja, akkor érdemes lett volna az ezeket jegyző hozzáértők valamelyikét megkérdezni az egészségügy finanszírozásának mikéntjéről, mielőtt dehonesztáló szavakkal általánosít, idézem:

"A kórházi napidíj annak veszi elejét, hogy a kórházak menedzsmentje túlszámlázza a szolgáltatásait, és így csapolja az egészségbiztosítási pénztárt: ha a betegnek is fizetnie kell a kórházban töltött időért, nem fogja hagyni, hogy kamu napokat írjanak a kontójára."
A tények:

1. túlszámlázás: Jelenleg a kórházak finanszírozása homogén betegcsoportok alapján történik, az ehhez szükséges ún. BNO-kódokat az orvos (és nem a menedzsment) határozza meg, mivel ő ért hozzá. Leegyszerűsítve, ő számláz, a menedzsment nem számláz. Se túl, se alul. A menedzsment gondja jelenleg éppen az, hogy az orvos hajlamos ALULszámlázni, mivel a felülről korlátos finanszírozás miatt nem végezhet annyi beavatkozást, amennyit szeretne/amennyire igény lenne. Ez komoly gond a menedzsmentnek, hiszen a költség ugyanúgy megjelenik, míg a bevétel a felső korlát (ún. TVK, teljesítmény-volumen korlát) miatt ugyanannyi vagy kevesebb a kórház számára.

2. kamu napok: a finanszírozás másik "sajátossága", hogy ún. alsó és felső határnap között (ami a beavatkozás optimális ellátását jelenti, -tól-ig napban meghatározva) a kórház UGYANANNYI pénzt kap a biztosítótól (tehát ha az alsó határnap 3, a felső 7, akkor ugyanannyit kap, ha 3, mintha 6 napot tölt benn a kórházban). ÁMDE ha a felső határnapnál tovább kezelik a beteget, KEVESEBB pénzt kap a kórház, és akkor is, ha az alsó határnap alatt. Mondhatjuk, hogy a finanszírozás ezzel ösztönözi a kórházat arra, hogy pl. ne legyenek szövődményei a beavatkozásnak. TEHÁT MI A KÓRHÁZ ÉRDEKE? Az alsó határnapon, gyógyultan hazaengedni a beteget (ha visszajön a beavatkozás szövődménye miatt, akkor sem kap pluszpénzt a kórház), hiszen így a legkisebb a költsége.

3. túlkereslet visszacsípése:azt, hogy mi lenne "túlkereslet", indokolatlan orvoshoz fordulás, csak hoszszú időszak elteltével lehet elemezni. Mindenesetre az általános és legolcsóbb megoldás a világon mindenütt, hogy az alapellátásban (vagy szűréssel, vagy bizonytalan panaszokkal történő orvoshoz fordulás révén) "csípjük el" azokat a betegségeket, melyeket későbbi stádiumban a szak- és kórházi ellátásban jóval nagyobb költséggel és kisebb gyógyulási eséllyel lehet gyógyítani. Meg kellene próbálni számszerűsíteni, hogy hány indokolatlan orvoshoz fordulás költsége egyezik meg egy nem időben kiszűrt rosszindulatú daganat gyógykezelésével. Nehéz feladat, de amíg ez nincs meg, legalább a Mancsban ne használjuk az igen demagóg "túlkereslet" kifejezést.

Üdvözlettel,

dr. Fendler Judit

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.