Olvasói levelek

Vigyázó nemetek

  • 2008. március 27.

Olvasói levelek

Kedves Szerkesztő Úr! Az újságjukban mindig nagyon penge elemzések jelentek meg az egészségügyről. Ha nem politikai cikket akar írni, ahogy azt deklarálja, akkor érdemes lett volna az ezeket jegyző hozzáértők valamelyikét megkérdezni az egészségügy finanszírozásának mikéntjéről, mielőtt dehonesztáló szavakkal általánosít, idézem:

"A kórházi napidíj annak veszi elejét, hogy a kórházak menedzsmentje túlszámlázza a szolgáltatásait, és így csapolja az egészségbiztosítási pénztárt: ha a betegnek is fizetnie kell a kórházban töltött időért, nem fogja hagyni, hogy kamu napokat írjanak a kontójára."
A tények:

1. túlszámlázás: Jelenleg a kórházak finanszírozása homogén betegcsoportok alapján történik, az ehhez szükséges ún. BNO-kódokat az orvos (és nem a menedzsment) határozza meg, mivel ő ért hozzá. Leegyszerűsítve, ő számláz, a menedzsment nem számláz. Se túl, se alul. A menedzsment gondja jelenleg éppen az, hogy az orvos hajlamos ALULszámlázni, mivel a felülről korlátos finanszírozás miatt nem végezhet annyi beavatkozást, amennyit szeretne/amennyire igény lenne. Ez komoly gond a menedzsmentnek, hiszen a költség ugyanúgy megjelenik, míg a bevétel a felső korlát (ún. TVK, teljesítmény-volumen korlát) miatt ugyanannyi vagy kevesebb a kórház számára.

2. kamu napok: a finanszírozás másik "sajátossága", hogy ún. alsó és felső határnap között (ami a beavatkozás optimális ellátását jelenti, -tól-ig napban meghatározva) a kórház UGYANANNYI pénzt kap a biztosítótól (tehát ha az alsó határnap 3, a felső 7, akkor ugyanannyit kap, ha 3, mintha 6 napot tölt benn a kórházban). ÁMDE ha a felső határnapnál tovább kezelik a beteget, KEVESEBB pénzt kap a kórház, és akkor is, ha az alsó határnap alatt. Mondhatjuk, hogy a finanszírozás ezzel ösztönözi a kórházat arra, hogy pl. ne legyenek szövődményei a beavatkozásnak. TEHÁT MI A KÓRHÁZ ÉRDEKE? Az alsó határnapon, gyógyultan hazaengedni a beteget (ha visszajön a beavatkozás szövődménye miatt, akkor sem kap pluszpénzt a kórház), hiszen így a legkisebb a költsége.

3. túlkereslet visszacsípése:azt, hogy mi lenne "túlkereslet", indokolatlan orvoshoz fordulás, csak hoszszú időszak elteltével lehet elemezni. Mindenesetre az általános és legolcsóbb megoldás a világon mindenütt, hogy az alapellátásban (vagy szűréssel, vagy bizonytalan panaszokkal történő orvoshoz fordulás révén) "csípjük el" azokat a betegségeket, melyeket későbbi stádiumban a szak- és kórházi ellátásban jóval nagyobb költséggel és kisebb gyógyulási eséllyel lehet gyógyítani. Meg kellene próbálni számszerűsíteni, hogy hány indokolatlan orvoshoz fordulás költsége egyezik meg egy nem időben kiszűrt rosszindulatú daganat gyógykezelésével. Nehéz feladat, de amíg ez nincs meg, legalább a Mancsban ne használjuk az igen demagóg "túlkereslet" kifejezést.

Üdvözlettel,

dr. Fendler Judit

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?