Olvasói levelek

Vigyázó nemetek

  • 2008. március 27.

Olvasói levelek

Kedves Szerkesztő Úr! Az újságjukban mindig nagyon penge elemzések jelentek meg az egészségügyről. Ha nem politikai cikket akar írni, ahogy azt deklarálja, akkor érdemes lett volna az ezeket jegyző hozzáértők valamelyikét megkérdezni az egészségügy finanszírozásának mikéntjéről, mielőtt dehonesztáló szavakkal általánosít, idézem:

"A kórházi napidíj annak veszi elejét, hogy a kórházak menedzsmentje túlszámlázza a szolgáltatásait, és így csapolja az egészségbiztosítási pénztárt: ha a betegnek is fizetnie kell a kórházban töltött időért, nem fogja hagyni, hogy kamu napokat írjanak a kontójára."
A tények:

1. túlszámlázás: Jelenleg a kórházak finanszírozása homogén betegcsoportok alapján történik, az ehhez szükséges ún. BNO-kódokat az orvos (és nem a menedzsment) határozza meg, mivel ő ért hozzá. Leegyszerűsítve, ő számláz, a menedzsment nem számláz. Se túl, se alul. A menedzsment gondja jelenleg éppen az, hogy az orvos hajlamos ALULszámlázni, mivel a felülről korlátos finanszírozás miatt nem végezhet annyi beavatkozást, amennyit szeretne/amennyire igény lenne. Ez komoly gond a menedzsmentnek, hiszen a költség ugyanúgy megjelenik, míg a bevétel a felső korlát (ún. TVK, teljesítmény-volumen korlát) miatt ugyanannyi vagy kevesebb a kórház számára.

2. kamu napok: a finanszírozás másik "sajátossága", hogy ún. alsó és felső határnap között (ami a beavatkozás optimális ellátását jelenti, -tól-ig napban meghatározva) a kórház UGYANANNYI pénzt kap a biztosítótól (tehát ha az alsó határnap 3, a felső 7, akkor ugyanannyit kap, ha 3, mintha 6 napot tölt benn a kórházban). ÁMDE ha a felső határnapnál tovább kezelik a beteget, KEVESEBB pénzt kap a kórház, és akkor is, ha az alsó határnap alatt. Mondhatjuk, hogy a finanszírozás ezzel ösztönözi a kórházat arra, hogy pl. ne legyenek szövődményei a beavatkozásnak. TEHÁT MI A KÓRHÁZ ÉRDEKE? Az alsó határnapon, gyógyultan hazaengedni a beteget (ha visszajön a beavatkozás szövődménye miatt, akkor sem kap pluszpénzt a kórház), hiszen így a legkisebb a költsége.

3. túlkereslet visszacsípése:azt, hogy mi lenne "túlkereslet", indokolatlan orvoshoz fordulás, csak hoszszú időszak elteltével lehet elemezni. Mindenesetre az általános és legolcsóbb megoldás a világon mindenütt, hogy az alapellátásban (vagy szűréssel, vagy bizonytalan panaszokkal történő orvoshoz fordulás révén) "csípjük el" azokat a betegségeket, melyeket későbbi stádiumban a szak- és kórházi ellátásban jóval nagyobb költséggel és kisebb gyógyulási eséllyel lehet gyógyítani. Meg kellene próbálni számszerűsíteni, hogy hány indokolatlan orvoshoz fordulás költsége egyezik meg egy nem időben kiszűrt rosszindulatú daganat gyógykezelésével. Nehéz feladat, de amíg ez nincs meg, legalább a Mancsban ne használjuk az igen demagóg "túlkereslet" kifejezést.

Üdvözlettel,

dr. Fendler Judit

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.