Ha az évértékelőn tintás a kezed, gondolj az elnöki nyúlra

  • Keszthelyi András
  • 2020. február 24.

Political Animal

1979 áprilisának egyik hétvégéjén az USA elnöke farmjának halastaván pecázgatott rozoga csónakján. Egyszer csak arra lett figyelmes, hogy egy hatalmas nyúl úszik a bárka felé sziszegve és fogát csikorgatva. Ami utána következett, arra senki nem számított az Egyesült Államokban.

President Carter saved the day

Splashed with a paddle; rabbit swam away

Jimmy was a hero, felt it in his bones

(Tom Paxton: I don’t Want a Bunny-Wunny)

Banális történetekből néha komoly következményekkel járó hírek lesznek. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a mi időnkben találták fel a fake-newst, és burjánoztak el az összeesküvés-elméletek (vesszen Zuckerberg!), pedig dehogy.

Most, hogy lassan elmúlik a „miért-volt-lila-Orbán-tenyere” izgalma, érdemes felidézni Jimmy Carter esetét a nyúllal. 1979 áprilisának egyik hétvégéjén az USA elnöke farmjának halastaván  pecázgatott rozoga csónakján. Egyszer csak arra lett figyelmes, hogy egy hatalmas nyúl úszik a bárka felé sziszegve és fogát csikorgatva. Tudni kell, hogy a csak Amerikában élő mocsári nyúl (Sylvilagus aquaticus) egyrészt a legnagyobb vadon élő nyúlfajta, másrészt kiválóan úszik.

Carter evezőlapátjával elhessegette a nyulat – saját állítása alapján csak vizet fröcskölt rá, mások szerint rá is csapott a lapáttal. Este beszámolt a bizarr incidensről a legszűkebb stábjának.

Hónapokkal később, szóvivője együtt teázgatott az Associated Press fehér házi tudósítójával és mintegy mellékesen elmesélte ezt az esetet is. Másnap a hírügynökség közzétett egy rövidhírt, harmadnap pedig elszabadult a pokol. A Washington Post címoldalon hozta,

Nyúl támadt az elnökre

címmel, estére pedig mindhárom nagy híradó részletesen tárgyalta az esetet. Egész Washington a nyúl lázában égett közel egy hétig.

A Washington Post cikke

A Washington Post cikke

 

A jellemző republikánus publicisztikák azt feszegették, hogy mit szólnak ehhez az oroszok, a kubaiak és egyáltalán a külvilág. Az egyik későbbi kommentár odáig ment, hogy az elnök bátortalan viselkedése – vízzel fröcskölte a nyulat ahelyett, hogy utasította volna a titkosszolgálatot annak megsemmisítésére – közvetlenül összefüggésbe hozható a sikertelen teheráni túszmentéssel.

Ezzel szemben a liberális hírmagyarázók egyike a nyúllal folytatott konstruktív dialógust hiányolta és feltette a költői kérdést: vajon nem volt elég nagy a csónak ahhoz, hogy mindketten, a nyúl és az elnök is elférjenek rajta? A New  Republic cikke szerint az, ahogyan az evezővel agyonverte (!) a nyulat, pontosan jelzi, hogyan fog Izraellel bánni újraválasztása esetén. A Boston Globe szerint az eset feledtette Chappaquiddick-et és itt az ideje, hogy Edward Kennedy ismét elinduljon.

Carter elűzi a nyulat

Carter elűzi a nyulat

 

A kor híres újságírója, az amúgy demokrata szimpátiájú Joseph Kraft azt mesélte baráti körben, hogy három miniszterelnök, egy király és egy bukott diktátor érdeklődött nála az eset felől. 
Akárhova ment, Cartert mindenütt erről faggatták, emlékezik szóvivője, Jody Powell. Az esetnél nemcsak a titkosszolgálat volt jelen, hanem az elnök fotósa, aki

megörökítette a vizet fröcskölő elnököt és a menekülő nyulat.

Bár erős nyomás volt a Fehér Házon, hogy hozzák nyilvánosságra, érthetetlen módon az elnök környezete elzárkózott ettől és csak később, a Reagan adminisztráció alatt publikálták.

A kontextushoz talán még annyit, hogy akkoriban mutatták be a Cápa 2 (Jaws) című filmet, illetve a Brian életét. Adta magát, hogy a Caerbannog-i nyúl elhíresült története a Gyalog galopp-ból és a Cápa film ikonikus plakátja egyaránt karikaturisztikai nyersanyaggá váljon, tovább fokozva az elnöki adminisztráció kínjait az eset kezelésében.

Bár Carter bukását leginkább a balszerencsés teheráni akcióval szokták összefüggésbe hozni, vannak elemzők, akik szerint a nyúl-affér rengette meg véglegesen az elnököt övező közbizalmat.

Figyelmébe ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”