Ha az évértékelőn tintás a kezed, gondolj az elnöki nyúlra

  • Keszthelyi András
  • 2020. február 24.

Political Animal

1979 áprilisának egyik hétvégéjén az USA elnöke farmjának halastaván pecázgatott rozoga csónakján. Egyszer csak arra lett figyelmes, hogy egy hatalmas nyúl úszik a bárka felé sziszegve és fogát csikorgatva. Ami utána következett, arra senki nem számított az Egyesült Államokban.

President Carter saved the day

Splashed with a paddle; rabbit swam away

Jimmy was a hero, felt it in his bones

(Tom Paxton: I don’t Want a Bunny-Wunny)

Banális történetekből néha komoly következményekkel járó hírek lesznek. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a mi időnkben találták fel a fake-newst, és burjánoztak el az összeesküvés-elméletek (vesszen Zuckerberg!), pedig dehogy.

Most, hogy lassan elmúlik a „miért-volt-lila-Orbán-tenyere” izgalma, érdemes felidézni Jimmy Carter esetét a nyúllal. 1979 áprilisának egyik hétvégéjén az USA elnöke farmjának halastaván  pecázgatott rozoga csónakján. Egyszer csak arra lett figyelmes, hogy egy hatalmas nyúl úszik a bárka felé sziszegve és fogát csikorgatva. Tudni kell, hogy a csak Amerikában élő mocsári nyúl (Sylvilagus aquaticus) egyrészt a legnagyobb vadon élő nyúlfajta, másrészt kiválóan úszik.

Carter evezőlapátjával elhessegette a nyulat – saját állítása alapján csak vizet fröcskölt rá, mások szerint rá is csapott a lapáttal. Este beszámolt a bizarr incidensről a legszűkebb stábjának.

Hónapokkal később, szóvivője együtt teázgatott az Associated Press fehér házi tudósítójával és mintegy mellékesen elmesélte ezt az esetet is. Másnap a hírügynökség közzétett egy rövidhírt, harmadnap pedig elszabadult a pokol. A Washington Post címoldalon hozta,

Nyúl támadt az elnökre

címmel, estére pedig mindhárom nagy híradó részletesen tárgyalta az esetet. Egész Washington a nyúl lázában égett közel egy hétig.

A Washington Post cikke

A Washington Post cikke

 

A jellemző republikánus publicisztikák azt feszegették, hogy mit szólnak ehhez az oroszok, a kubaiak és egyáltalán a külvilág. Az egyik későbbi kommentár odáig ment, hogy az elnök bátortalan viselkedése – vízzel fröcskölte a nyulat ahelyett, hogy utasította volna a titkosszolgálatot annak megsemmisítésére – közvetlenül összefüggésbe hozható a sikertelen teheráni túszmentéssel.

Ezzel szemben a liberális hírmagyarázók egyike a nyúllal folytatott konstruktív dialógust hiányolta és feltette a költői kérdést: vajon nem volt elég nagy a csónak ahhoz, hogy mindketten, a nyúl és az elnök is elférjenek rajta? A New  Republic cikke szerint az, ahogyan az evezővel agyonverte (!) a nyulat, pontosan jelzi, hogyan fog Izraellel bánni újraválasztása esetén. A Boston Globe szerint az eset feledtette Chappaquiddick-et és itt az ideje, hogy Edward Kennedy ismét elinduljon.

Carter elűzi a nyulat

Carter elűzi a nyulat

 

A kor híres újságírója, az amúgy demokrata szimpátiájú Joseph Kraft azt mesélte baráti körben, hogy három miniszterelnök, egy király és egy bukott diktátor érdeklődött nála az eset felől. 
Akárhova ment, Cartert mindenütt erről faggatták, emlékezik szóvivője, Jody Powell. Az esetnél nemcsak a titkosszolgálat volt jelen, hanem az elnök fotósa, aki

megörökítette a vizet fröcskölő elnököt és a menekülő nyulat.

Bár erős nyomás volt a Fehér Házon, hogy hozzák nyilvánosságra, érthetetlen módon az elnök környezete elzárkózott ettől és csak később, a Reagan adminisztráció alatt publikálták.

A kontextushoz talán még annyit, hogy akkoriban mutatták be a Cápa 2 (Jaws) című filmet, illetve a Brian életét. Adta magát, hogy a Caerbannog-i nyúl elhíresült története a Gyalog galopp-ból és a Cápa film ikonikus plakátja egyaránt karikaturisztikai nyersanyaggá váljon, tovább fokozva az elnöki adminisztráció kínjait az eset kezelésében.

Bár Carter bukását leginkább a balszerencsés teheráni akcióval szokták összefüggésbe hozni, vannak elemzők, akik szerint a nyúl-affér rengette meg véglegesen az elnököt övező közbizalmat.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."