Szavazz rám!
Beváltom minden reményed.
Nincs hangod?
Használd az enyémet!
Elindulok,
Ha harc, legyen harc!
Május 26-a felpezsdítette az ellenzéket, Kálmán Olga és Kerpel-Fronius Gábor indulása pedig életet lehelt a Puzsér Róbert visszalépése nyomán éppen kimúlni készülő előválasztásba.
Az eredmény parádés, különösen ahhoz képest, hogy milyen rövid idő állt a DK és a Momentum jelöltjének a rendelkezésére és ahhoz képest, hogy milyen kevés erőforrással rendelkeztek a kampányoló pártok.
Közel 70 ezer budapesti választópolgár ment el szavazni, vállalva az ezzel járó többlet-költségeket: a kevés szavazóhelyből fakadó időbeli ráfordítást és azt, hogy személyes adatait a szervezők rendelkezésére bocsátotta. Az ATV-n közvetített jelölti vitát pedig
310 ezren nézték,
amivel a csatorna második legnépszerűbb műsora volt azon a héten (a részben párhuzamosan futó Rogán Cecília-féle szépségkirálynő-választásra például mindössze 210 ezren voltak kíváncsiak).
| ||
Mindez azért volt lehetséges, mert mindössze három hét leforgása alatt igazi kampány bontakozott ki, három markáns jelölttel, összefésülhető, de mégiscsak különböző választási programokkal, vitákkal, amit rég nem látott a politika iránt érdeklődő publikum. Mindez alapvetően korrekt hangnemben, némi asztal alatti rugdosással, amit nem a jelöltek, hanem pártjaik produkáltak – de ennyi belefér, elég, ha csak arra a hangnemre gondolunk, ami pl. egy amerikai elnökjelölt-előválasztást ural.
A három jelölt, három jól elkülönülő opciót jelentett.
Ha kemény retorikát akarsz, ott az Olga. Ha szakmai kihívót, ott a Gergely. Ha eleged van mindkettő pártjából, ott a Gábor, mondhatták. A gyors kampány során Karácsony Gergely tudott a leginkább változtatni a róla kialakult percepción. Szakmai tapasztalata komoly előnyt jelentett riválisaival szemben, a vitákon minden alkalommal bizonyította, tudja, hogyan működik a főváros. Mint egykoron Demszky Gábor, ő is magabiztosan nyert kompetencia-dimenzióban, a kérdés csak az volt, hogy elég keménynek látják-e ahhoz, hogy ténylegesen hatékonyan tudjon ellenállni a NER-rel szemben.
A versenyhelyzet úgy tűnik megkeményítette valamelyest, amint azt a legfőbb riválisát jelölő DK elnök is elismerte a szavazás lezárulta után írott posztjában.
Karácsony közel 50 százalékkal nyerte az előválasztást
Pontosabban 48,9%-kal. Ő lesz ősszel Tarlós István kihívója ellenzéki oldalról. Forrásaink szerint az MSZP-DK jelöltje kapta a legtöbb szavazatot az ellenzéki előválasztás ma zárult második fordulóján, amin hárman indultak. Információink szerint - amit az időközben elkezdődött sajtótájékoztatón is megerősítettek - a független, DK által támogatott Kálmán Olga 36,8 százalékot, a Momentum jelölte Kerpel-Fronius Gábor pedig 14,3 százalékot kapott.
Kálmán Olga indítása politikailag racionális döntés volt a DK részéről. Gyurcsány Ferenc nyilván azzal kalkulált, hogy a május 26-i sokk után szédelgő MSZP-nek most lehet még egy, súlyosabb csapást mérni. Ősszel ugyanis a relatíve legjobb önkormányzati pozíciókkal rendelkező MSZP nem nagyon tud az ellenzék egészénél lényegesen rosszabbul szerepelni.
A számítás ezúttal nem vált be, de a versenynek jót tett.
Ahogy jót tett Kerpel-Fronius Gábor indulása is. A Momentum ezzel konszolidálta budapesti pozícióit, a jövőre nézve pedig kifejezetten örvendetes, hogy lett egy fővárosi arca is. Ezzel a Budapesten hagyományosan erős, de az SZDSZ megszűnése óta „befogott orral” szavazó liberális polgárok ismét politikai otthonra lelhetnek.
A közvéleménykutatók mértek mindenfélét, de ennyire magabiztos Karácsony győzelmet egyik sem jelzett előre. Nem véletlenül: egy korábban nem létező műfaj esetében nagyon nehéz a szavazói aktivitás előrejelzése, a teljes népességre vonatkozó értékek pedig egyáltalán nem mérvadók, ha nem tudjuk, végül hányan mennek el szavazni.
A részvételi szándékra vonatkozó adatot egyedül publikáló Závecz Research is jelentősen mellé lőtt, de a mondott okok miatt ez nem meglepő.
Az eredmények fényében az látszik, hogy az előválasztáson szavazók nem párt-lojalitás alapon választottak – ez ugyanis Kálmán Olgának és kisebb mértékben Kerpel-Fronius Gábornak kedvezett volna, ha a május 26-i eredményeket, vagy a választás után publikált Závecz Research kutatást vesszük alapul, ezek alapján ma a DK, ha nem is feltétlenül a legerősebb, de mindenképpen a leginkább mozgósított ellenzéki párt.
A jelentős mértékű átszavazás mögött minden bizonnyal az áll, hogy
a résztvevők végül kompetencia alapján döntöttek.
A három jelölt közül ő volt az egyetlen, aki látott már működő önkormányzatot és választási programját sem hirtelen felindulásból írta meg, hiszen lényegében öt éve készül erre a szerepre.
A neheze persze hátra van.
Tarlós István legyőzése azonban mindenképpen közelebbinek tűnik, mint 2010-ben vagy 2014-ben. És hogy ezt a főpolgármester is így látja, arra biztos útmutatóként szolgál a Magyar Nemzetben publikált nyílt levele.
| Utóirat E sorok írója legkésőbb 2014 óta az előválasztás rendíthetetlen híve, amint arról a Magyar Narancs olvasói is több ízben meggyőződhettek. Személyesen is nagy elégtétel számomra, hogy minden kétely dacára bebizonyosodott, hogy ez igenis egy létező, működő műfaj egy lényegében kétpárt-rendszerű politikai környezetben, ahol az egyik oldal, azaz az ellenzék sajátosságát az adja, hogy 6-8 kisebb méretű politikai alakulat alkotja, melyek közül egyik sem tud tartósan domináns szereplővé válni a többivel szemben. |
