Minden politikus korrupt

  • Keszthelyi András
  • 2016. március 20.

Political Animal

Kaptunk egy lehetséges választ arra, hogy miért őrzi még mindig stabilan Orbán Viktor és pártja a népszerűségét.

Nehéz lenne a dolgom, ha a múlt hét eseményeiről kellene hírösszefoglalót készítenem. A miniszterelnök ünnepi beszédében előbb virtigli parazitának minősítette a magyar baloldalt, majd beszéde második felében megkezdte híveinek felkészítését az Európai Unióval létesített kötelékek lazítására. Hogy az út végén a kilépés lesz-e, az ma még nehezen jósolható. Mindenesetre sokat elárul, hogy az uniós vezetőkről ugyanabban a regiszterben szónokolt, mint alig néhány perccel korábban a baloldalról. Aztán ugyanaznap délutánján megjelent az új ellenálló Pukli István személyében, amit ez alkalommal csak azért nem kommentálnék, mert nem szeretném a már a Hosszú Katinka anyagi vitájában is a politikai ellenállás újabb szikráját felfedező baloldali-liberális közönség idegeit tovább borzolni. Ott voltak továbbá a szokásos földmutyik és médiamanipulációk, a NER dolgos hétköznapjainak nélkülözhetetlen kellékei – bár amit a nemrégiben még szintén szabadságharcosnak láttatott Dirk Gerkens vezette Tv2 művelt Juhász Péterrel szemben, minden bizonnyal mérföldkőnek számít a kereskedelmi televíziózás történetében.

Ám arra, hogy miért lehetséges mindez, s hogy mindezek ellenére miért őrzi stabilan Orbán Viktor és pártja a politikai hegemóniáját, nem a fentebb említett fejlemények, hanem a Publicus kutatása világított rá, melyet a Semjén Zsolt jóvoltából immáron egy éve szombaton megjelenő Vasárnapi Hírek publikált.

A kutatás hajszálpontosan mutatja azt, amit az elemzők egy része sejt, házi kutatói jóvoltából a Fidesz nyilván tud, ám az ellenzék nem hajlandó tudomást venni róla. A Publicus mérése szerint ugyanis két következményt kell levonnia mindenkinek: egyrészt a korrupció nincs ma az öt legfontosabb probléma között Magyarországon, másrészt meg igaz az a hipotézis, hogy a politikai élet egészét látják korruptnak a magyar emberek.

Lehet persze örömködni azon, hogy Orbán Viktor kormányát korruptabbnak tartják, mint a korábbi szocialista-szabaddemokrata kormányokat, azaz az „elmúlt nyolc évet” (44% igen, 32% nem). Az öröm azonban tovaillan, ha azt is megnézzük, hogy a legkorruptabb politikusok ranglistáját vezető Orbán mindössze 5%-ot, a Fidesz politikusai együttesen 26%-ot kapnak, az MSZP és Gyurcsány Ferenc 10%-ot, a megkérdezettek jelentős többsége (60%) azonban nem tud válaszolni erre a kérdésre. Egy másik kérdés kapcsán a válaszadók többsége (47%) véli úgy, hogy szavazatánál nem veheti figyelembe a korrupció kérdését, mert minden politikus korrupt.

A korrupciós érzékelés fontossága pedig minden bizonnyal nem független a fenti megállapításoktól. Mindössze a választók egynyolcada (13%) gondolja úgy, hogy a korrupció ma Magyarország három legfontosabb problémája közé tartozik.

Összefoglalva: ma Magyarországon a korrupció nem tartozik a legsúlyosabb öt probléma közé. A politizáló közvélemény többsége – a Fidesz támogatottságát messze meghaladó módon – a magyar politikai elit egészét látja korruptnak, függetlenül attól, hogy kormánypártról vagy ellenzékről van szó. Minden bizonnyal az olvasók kedélyállapotának megőrzésére tett kísérletnek tulajdonítható, hogy az egyik legfontosabb adat a VH cikkéből kimaradt, csak a Publicus honlapján érhető el. Eszerint ugyanis a válaszolni tudók közel fele, az összes megkérdezett egyharmada egyik pártot sem tartja alkalmasnak a korrupció felszámolására, mert mindegyikük korruptnak látszik. De ha mégis választani kell, a Fideszt (9%) és a Jobbikot (8%) választók összesen négyszer (!!!) annyian vannak, mint az úgynevezett demokratikus ellenzék pártjait (MSZP, DK, Együtt, PM) preferálók (4%).

A Fidesz tartós fölényének nyilván több összetevője van. Ezek közül mutat meg egyet fehéren-feketén a Publicus kutatása. Azt, nevezetesen, hogy bármily képtelenül hangzik hatévnyi kormányzás után, Orbán Viktor és pártja immunis a korrupciós vádakkal szemben. Immunitását az biztosítja, hogy az őt támadó ellenzéki pártokat a közvélemény nem tartja hitelesnek ebben a kérdésben (sem). A kormányzati kommunikáció ezen a téren is sikeresnek bizonyult, hiszen ez a vélekedés olyan pártokat is sújt, amelyek eddig még a közelében sem voltak a hatalomnak.

Amiből pedig logikusan az következik, hogy a maffiaállami retorika használata, a kormányzati mutyik feltárása jelenleg nem sokat hoz az ellenzék konyhájára. Legfeljebb szükséges, de távolról sem elégséges feltétele annak, hogy megtörje a Fidesz fölényét.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.