Minden politikus korrupt

  • Keszthelyi András
  • 2016. március 20.

Political Animal

Kaptunk egy lehetséges választ arra, hogy miért őrzi még mindig stabilan Orbán Viktor és pártja a népszerűségét.

Nehéz lenne a dolgom, ha a múlt hét eseményeiről kellene hírösszefoglalót készítenem. A miniszterelnök ünnepi beszédében előbb virtigli parazitának minősítette a magyar baloldalt, majd beszéde második felében megkezdte híveinek felkészítését az Európai Unióval létesített kötelékek lazítására. Hogy az út végén a kilépés lesz-e, az ma még nehezen jósolható. Mindenesetre sokat elárul, hogy az uniós vezetőkről ugyanabban a regiszterben szónokolt, mint alig néhány perccel korábban a baloldalról. Aztán ugyanaznap délutánján megjelent az új ellenálló Pukli István személyében, amit ez alkalommal csak azért nem kommentálnék, mert nem szeretném a már a Hosszú Katinka anyagi vitájában is a politikai ellenállás újabb szikráját felfedező baloldali-liberális közönség idegeit tovább borzolni. Ott voltak továbbá a szokásos földmutyik és médiamanipulációk, a NER dolgos hétköznapjainak nélkülözhetetlen kellékei – bár amit a nemrégiben még szintén szabadságharcosnak láttatott Dirk Gerkens vezette Tv2 művelt Juhász Péterrel szemben, minden bizonnyal mérföldkőnek számít a kereskedelmi televíziózás történetében.

Ám arra, hogy miért lehetséges mindez, s hogy mindezek ellenére miért őrzi stabilan Orbán Viktor és pártja a politikai hegemóniáját, nem a fentebb említett fejlemények, hanem a Publicus kutatása világított rá, melyet a Semjén Zsolt jóvoltából immáron egy éve szombaton megjelenő Vasárnapi Hírek publikált.

A kutatás hajszálpontosan mutatja azt, amit az elemzők egy része sejt, házi kutatói jóvoltából a Fidesz nyilván tud, ám az ellenzék nem hajlandó tudomást venni róla. A Publicus mérése szerint ugyanis két következményt kell levonnia mindenkinek: egyrészt a korrupció nincs ma az öt legfontosabb probléma között Magyarországon, másrészt meg igaz az a hipotézis, hogy a politikai élet egészét látják korruptnak a magyar emberek.

Lehet persze örömködni azon, hogy Orbán Viktor kormányát korruptabbnak tartják, mint a korábbi szocialista-szabaddemokrata kormányokat, azaz az „elmúlt nyolc évet” (44% igen, 32% nem). Az öröm azonban tovaillan, ha azt is megnézzük, hogy a legkorruptabb politikusok ranglistáját vezető Orbán mindössze 5%-ot, a Fidesz politikusai együttesen 26%-ot kapnak, az MSZP és Gyurcsány Ferenc 10%-ot, a megkérdezettek jelentős többsége (60%) azonban nem tud válaszolni erre a kérdésre. Egy másik kérdés kapcsán a válaszadók többsége (47%) véli úgy, hogy szavazatánál nem veheti figyelembe a korrupció kérdését, mert minden politikus korrupt.

A korrupciós érzékelés fontossága pedig minden bizonnyal nem független a fenti megállapításoktól. Mindössze a választók egynyolcada (13%) gondolja úgy, hogy a korrupció ma Magyarország három legfontosabb problémája közé tartozik.

Összefoglalva: ma Magyarországon a korrupció nem tartozik a legsúlyosabb öt probléma közé. A politizáló közvélemény többsége – a Fidesz támogatottságát messze meghaladó módon – a magyar politikai elit egészét látja korruptnak, függetlenül attól, hogy kormánypártról vagy ellenzékről van szó. Minden bizonnyal az olvasók kedélyállapotának megőrzésére tett kísérletnek tulajdonítható, hogy az egyik legfontosabb adat a VH cikkéből kimaradt, csak a Publicus honlapján érhető el. Eszerint ugyanis a válaszolni tudók közel fele, az összes megkérdezett egyharmada egyik pártot sem tartja alkalmasnak a korrupció felszámolására, mert mindegyikük korruptnak látszik. De ha mégis választani kell, a Fideszt (9%) és a Jobbikot (8%) választók összesen négyszer (!!!) annyian vannak, mint az úgynevezett demokratikus ellenzék pártjait (MSZP, DK, Együtt, PM) preferálók (4%).

A Fidesz tartós fölényének nyilván több összetevője van. Ezek közül mutat meg egyet fehéren-feketén a Publicus kutatása. Azt, nevezetesen, hogy bármily képtelenül hangzik hatévnyi kormányzás után, Orbán Viktor és pártja immunis a korrupciós vádakkal szemben. Immunitását az biztosítja, hogy az őt támadó ellenzéki pártokat a közvélemény nem tartja hitelesnek ebben a kérdésben (sem). A kormányzati kommunikáció ezen a téren is sikeresnek bizonyult, hiszen ez a vélekedés olyan pártokat is sújt, amelyek eddig még a közelében sem voltak a hatalomnak.

Amiből pedig logikusan az következik, hogy a maffiaállami retorika használata, a kormányzati mutyik feltárása jelenleg nem sokat hoz az ellenzék konyhájára. Legfeljebb szükséges, de távolról sem elégséges feltétele annak, hogy megtörje a Fidesz fölényét.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.