Minden politikus korrupt

  • Keszthelyi András
  • 2016. március 20.

Political Animal

Kaptunk egy lehetséges választ arra, hogy miért őrzi még mindig stabilan Orbán Viktor és pártja a népszerűségét.

Nehéz lenne a dolgom, ha a múlt hét eseményeiről kellene hírösszefoglalót készítenem. A miniszterelnök ünnepi beszédében előbb virtigli parazitának minősítette a magyar baloldalt, majd beszéde második felében megkezdte híveinek felkészítését az Európai Unióval létesített kötelékek lazítására. Hogy az út végén a kilépés lesz-e, az ma még nehezen jósolható. Mindenesetre sokat elárul, hogy az uniós vezetőkről ugyanabban a regiszterben szónokolt, mint alig néhány perccel korábban a baloldalról. Aztán ugyanaznap délutánján megjelent az új ellenálló Pukli István személyében, amit ez alkalommal csak azért nem kommentálnék, mert nem szeretném a már a Hosszú Katinka anyagi vitájában is a politikai ellenállás újabb szikráját felfedező baloldali-liberális közönség idegeit tovább borzolni. Ott voltak továbbá a szokásos földmutyik és médiamanipulációk, a NER dolgos hétköznapjainak nélkülözhetetlen kellékei – bár amit a nemrégiben még szintén szabadságharcosnak láttatott Dirk Gerkens vezette Tv2 művelt Juhász Péterrel szemben, minden bizonnyal mérföldkőnek számít a kereskedelmi televíziózás történetében.

Ám arra, hogy miért lehetséges mindez, s hogy mindezek ellenére miért őrzi stabilan Orbán Viktor és pártja a politikai hegemóniáját, nem a fentebb említett fejlemények, hanem a Publicus kutatása világított rá, melyet a Semjén Zsolt jóvoltából immáron egy éve szombaton megjelenő Vasárnapi Hírek publikált.

A kutatás hajszálpontosan mutatja azt, amit az elemzők egy része sejt, házi kutatói jóvoltából a Fidesz nyilván tud, ám az ellenzék nem hajlandó tudomást venni róla. A Publicus mérése szerint ugyanis két következményt kell levonnia mindenkinek: egyrészt a korrupció nincs ma az öt legfontosabb probléma között Magyarországon, másrészt meg igaz az a hipotézis, hogy a politikai élet egészét látják korruptnak a magyar emberek.

Lehet persze örömködni azon, hogy Orbán Viktor kormányát korruptabbnak tartják, mint a korábbi szocialista-szabaddemokrata kormányokat, azaz az „elmúlt nyolc évet” (44% igen, 32% nem). Az öröm azonban tovaillan, ha azt is megnézzük, hogy a legkorruptabb politikusok ranglistáját vezető Orbán mindössze 5%-ot, a Fidesz politikusai együttesen 26%-ot kapnak, az MSZP és Gyurcsány Ferenc 10%-ot, a megkérdezettek jelentős többsége (60%) azonban nem tud válaszolni erre a kérdésre. Egy másik kérdés kapcsán a válaszadók többsége (47%) véli úgy, hogy szavazatánál nem veheti figyelembe a korrupció kérdését, mert minden politikus korrupt.

A korrupciós érzékelés fontossága pedig minden bizonnyal nem független a fenti megállapításoktól. Mindössze a választók egynyolcada (13%) gondolja úgy, hogy a korrupció ma Magyarország három legfontosabb problémája közé tartozik.

Összefoglalva: ma Magyarországon a korrupció nem tartozik a legsúlyosabb öt probléma közé. A politizáló közvélemény többsége – a Fidesz támogatottságát messze meghaladó módon – a magyar politikai elit egészét látja korruptnak, függetlenül attól, hogy kormánypártról vagy ellenzékről van szó. Minden bizonnyal az olvasók kedélyállapotának megőrzésére tett kísérletnek tulajdonítható, hogy az egyik legfontosabb adat a VH cikkéből kimaradt, csak a Publicus honlapján érhető el. Eszerint ugyanis a válaszolni tudók közel fele, az összes megkérdezett egyharmada egyik pártot sem tartja alkalmasnak a korrupció felszámolására, mert mindegyikük korruptnak látszik. De ha mégis választani kell, a Fideszt (9%) és a Jobbikot (8%) választók összesen négyszer (!!!) annyian vannak, mint az úgynevezett demokratikus ellenzék pártjait (MSZP, DK, Együtt, PM) preferálók (4%).

A Fidesz tartós fölényének nyilván több összetevője van. Ezek közül mutat meg egyet fehéren-feketén a Publicus kutatása. Azt, nevezetesen, hogy bármily képtelenül hangzik hatévnyi kormányzás után, Orbán Viktor és pártja immunis a korrupciós vádakkal szemben. Immunitását az biztosítja, hogy az őt támadó ellenzéki pártokat a közvélemény nem tartja hitelesnek ebben a kérdésben (sem). A kormányzati kommunikáció ezen a téren is sikeresnek bizonyult, hiszen ez a vélekedés olyan pártokat is sújt, amelyek eddig még a közelében sem voltak a hatalomnak.

Amiből pedig logikusan az következik, hogy a maffiaállami retorika használata, a kormányzati mutyik feltárása jelenleg nem sokat hoz az ellenzék konyhájára. Legfeljebb szükséges, de távolról sem elégséges feltétele annak, hogy megtörje a Fidesz fölényét.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.