Minden politikus korrupt

  • Keszthelyi András
  • 2016. március 20.

Political Animal

Kaptunk egy lehetséges választ arra, hogy miért őrzi még mindig stabilan Orbán Viktor és pártja a népszerűségét.

Nehéz lenne a dolgom, ha a múlt hét eseményeiről kellene hírösszefoglalót készítenem. A miniszterelnök ünnepi beszédében előbb virtigli parazitának minősítette a magyar baloldalt, majd beszéde második felében megkezdte híveinek felkészítését az Európai Unióval létesített kötelékek lazítására. Hogy az út végén a kilépés lesz-e, az ma még nehezen jósolható. Mindenesetre sokat elárul, hogy az uniós vezetőkről ugyanabban a regiszterben szónokolt, mint alig néhány perccel korábban a baloldalról. Aztán ugyanaznap délutánján megjelent az új ellenálló Pukli István személyében, amit ez alkalommal csak azért nem kommentálnék, mert nem szeretném a már a Hosszú Katinka anyagi vitájában is a politikai ellenállás újabb szikráját felfedező baloldali-liberális közönség idegeit tovább borzolni. Ott voltak továbbá a szokásos földmutyik és médiamanipulációk, a NER dolgos hétköznapjainak nélkülözhetetlen kellékei – bár amit a nemrégiben még szintén szabadságharcosnak láttatott Dirk Gerkens vezette Tv2 művelt Juhász Péterrel szemben, minden bizonnyal mérföldkőnek számít a kereskedelmi televíziózás történetében.

Ám arra, hogy miért lehetséges mindez, s hogy mindezek ellenére miért őrzi stabilan Orbán Viktor és pártja a politikai hegemóniáját, nem a fentebb említett fejlemények, hanem a Publicus kutatása világított rá, melyet a Semjén Zsolt jóvoltából immáron egy éve szombaton megjelenő Vasárnapi Hírek publikált.

A kutatás hajszálpontosan mutatja azt, amit az elemzők egy része sejt, házi kutatói jóvoltából a Fidesz nyilván tud, ám az ellenzék nem hajlandó tudomást venni róla. A Publicus mérése szerint ugyanis két következményt kell levonnia mindenkinek: egyrészt a korrupció nincs ma az öt legfontosabb probléma között Magyarországon, másrészt meg igaz az a hipotézis, hogy a politikai élet egészét látják korruptnak a magyar emberek.

Lehet persze örömködni azon, hogy Orbán Viktor kormányát korruptabbnak tartják, mint a korábbi szocialista-szabaddemokrata kormányokat, azaz az „elmúlt nyolc évet” (44% igen, 32% nem). Az öröm azonban tovaillan, ha azt is megnézzük, hogy a legkorruptabb politikusok ranglistáját vezető Orbán mindössze 5%-ot, a Fidesz politikusai együttesen 26%-ot kapnak, az MSZP és Gyurcsány Ferenc 10%-ot, a megkérdezettek jelentős többsége (60%) azonban nem tud válaszolni erre a kérdésre. Egy másik kérdés kapcsán a válaszadók többsége (47%) véli úgy, hogy szavazatánál nem veheti figyelembe a korrupció kérdését, mert minden politikus korrupt.

A korrupciós érzékelés fontossága pedig minden bizonnyal nem független a fenti megállapításoktól. Mindössze a választók egynyolcada (13%) gondolja úgy, hogy a korrupció ma Magyarország három legfontosabb problémája közé tartozik.

Összefoglalva: ma Magyarországon a korrupció nem tartozik a legsúlyosabb öt probléma közé. A politizáló közvélemény többsége – a Fidesz támogatottságát messze meghaladó módon – a magyar politikai elit egészét látja korruptnak, függetlenül attól, hogy kormánypártról vagy ellenzékről van szó. Minden bizonnyal az olvasók kedélyállapotának megőrzésére tett kísérletnek tulajdonítható, hogy az egyik legfontosabb adat a VH cikkéből kimaradt, csak a Publicus honlapján érhető el. Eszerint ugyanis a válaszolni tudók közel fele, az összes megkérdezett egyharmada egyik pártot sem tartja alkalmasnak a korrupció felszámolására, mert mindegyikük korruptnak látszik. De ha mégis választani kell, a Fideszt (9%) és a Jobbikot (8%) választók összesen négyszer (!!!) annyian vannak, mint az úgynevezett demokratikus ellenzék pártjait (MSZP, DK, Együtt, PM) preferálók (4%).

A Fidesz tartós fölényének nyilván több összetevője van. Ezek közül mutat meg egyet fehéren-feketén a Publicus kutatása. Azt, nevezetesen, hogy bármily képtelenül hangzik hatévnyi kormányzás után, Orbán Viktor és pártja immunis a korrupciós vádakkal szemben. Immunitását az biztosítja, hogy az őt támadó ellenzéki pártokat a közvélemény nem tartja hitelesnek ebben a kérdésben (sem). A kormányzati kommunikáció ezen a téren is sikeresnek bizonyult, hiszen ez a vélekedés olyan pártokat is sújt, amelyek eddig még a közelében sem voltak a hatalomnak.

Amiből pedig logikusan az következik, hogy a maffiaállami retorika használata, a kormányzati mutyik feltárása jelenleg nem sokat hoz az ellenzék konyhájára. Legfeljebb szükséges, de távolról sem elégséges feltétele annak, hogy megtörje a Fidesz fölényét.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.