Minden politikus korrupt

  • Keszthelyi András
  • 2016. március 20.

Political Animal

Kaptunk egy lehetséges választ arra, hogy miért őrzi még mindig stabilan Orbán Viktor és pártja a népszerűségét.

Nehéz lenne a dolgom, ha a múlt hét eseményeiről kellene hírösszefoglalót készítenem. A miniszterelnök ünnepi beszédében előbb virtigli parazitának minősítette a magyar baloldalt, majd beszéde második felében megkezdte híveinek felkészítését az Európai Unióval létesített kötelékek lazítására. Hogy az út végén a kilépés lesz-e, az ma még nehezen jósolható. Mindenesetre sokat elárul, hogy az uniós vezetőkről ugyanabban a regiszterben szónokolt, mint alig néhány perccel korábban a baloldalról. Aztán ugyanaznap délutánján megjelent az új ellenálló Pukli István személyében, amit ez alkalommal csak azért nem kommentálnék, mert nem szeretném a már a Hosszú Katinka anyagi vitájában is a politikai ellenállás újabb szikráját felfedező baloldali-liberális közönség idegeit tovább borzolni. Ott voltak továbbá a szokásos földmutyik és médiamanipulációk, a NER dolgos hétköznapjainak nélkülözhetetlen kellékei – bár amit a nemrégiben még szintén szabadságharcosnak láttatott Dirk Gerkens vezette Tv2 művelt Juhász Péterrel szemben, minden bizonnyal mérföldkőnek számít a kereskedelmi televíziózás történetében.

Ám arra, hogy miért lehetséges mindez, s hogy mindezek ellenére miért őrzi stabilan Orbán Viktor és pártja a politikai hegemóniáját, nem a fentebb említett fejlemények, hanem a Publicus kutatása világított rá, melyet a Semjén Zsolt jóvoltából immáron egy éve szombaton megjelenő Vasárnapi Hírek publikált.

A kutatás hajszálpontosan mutatja azt, amit az elemzők egy része sejt, házi kutatói jóvoltából a Fidesz nyilván tud, ám az ellenzék nem hajlandó tudomást venni róla. A Publicus mérése szerint ugyanis két következményt kell levonnia mindenkinek: egyrészt a korrupció nincs ma az öt legfontosabb probléma között Magyarországon, másrészt meg igaz az a hipotézis, hogy a politikai élet egészét látják korruptnak a magyar emberek.

Lehet persze örömködni azon, hogy Orbán Viktor kormányát korruptabbnak tartják, mint a korábbi szocialista-szabaddemokrata kormányokat, azaz az „elmúlt nyolc évet” (44% igen, 32% nem). Az öröm azonban tovaillan, ha azt is megnézzük, hogy a legkorruptabb politikusok ranglistáját vezető Orbán mindössze 5%-ot, a Fidesz politikusai együttesen 26%-ot kapnak, az MSZP és Gyurcsány Ferenc 10%-ot, a megkérdezettek jelentős többsége (60%) azonban nem tud válaszolni erre a kérdésre. Egy másik kérdés kapcsán a válaszadók többsége (47%) véli úgy, hogy szavazatánál nem veheti figyelembe a korrupció kérdését, mert minden politikus korrupt.

A korrupciós érzékelés fontossága pedig minden bizonnyal nem független a fenti megállapításoktól. Mindössze a választók egynyolcada (13%) gondolja úgy, hogy a korrupció ma Magyarország három legfontosabb problémája közé tartozik.

Összefoglalva: ma Magyarországon a korrupció nem tartozik a legsúlyosabb öt probléma közé. A politizáló közvélemény többsége – a Fidesz támogatottságát messze meghaladó módon – a magyar politikai elit egészét látja korruptnak, függetlenül attól, hogy kormánypártról vagy ellenzékről van szó. Minden bizonnyal az olvasók kedélyállapotának megőrzésére tett kísérletnek tulajdonítható, hogy az egyik legfontosabb adat a VH cikkéből kimaradt, csak a Publicus honlapján érhető el. Eszerint ugyanis a válaszolni tudók közel fele, az összes megkérdezett egyharmada egyik pártot sem tartja alkalmasnak a korrupció felszámolására, mert mindegyikük korruptnak látszik. De ha mégis választani kell, a Fideszt (9%) és a Jobbikot (8%) választók összesen négyszer (!!!) annyian vannak, mint az úgynevezett demokratikus ellenzék pártjait (MSZP, DK, Együtt, PM) preferálók (4%).

A Fidesz tartós fölényének nyilván több összetevője van. Ezek közül mutat meg egyet fehéren-feketén a Publicus kutatása. Azt, nevezetesen, hogy bármily képtelenül hangzik hatévnyi kormányzás után, Orbán Viktor és pártja immunis a korrupciós vádakkal szemben. Immunitását az biztosítja, hogy az őt támadó ellenzéki pártokat a közvélemény nem tartja hitelesnek ebben a kérdésben (sem). A kormányzati kommunikáció ezen a téren is sikeresnek bizonyult, hiszen ez a vélekedés olyan pártokat is sújt, amelyek eddig még a közelében sem voltak a hatalomnak.

Amiből pedig logikusan az következik, hogy a maffiaállami retorika használata, a kormányzati mutyik feltárása jelenleg nem sokat hoz az ellenzék konyhájára. Legfeljebb szükséges, de távolról sem elégséges feltétele annak, hogy megtörje a Fidesz fölényét.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.