Az úszóedző mint kremlinológiai eset

  • Keszthelyi András
  • 2016. április 11.

Political Animal

Ha én Gyárfás Tamás lennék, most kezdenék el igazán aggódni.

Kiss László ügyét sokféle megvilágításban elemezték az elmúlt napokban. A felháborodás és az erkölcsi ítélkezés számos árnyalatát kimerítették, Széky János összefoglalója pedig az ügy tágabb kontextusában – ha úgy tetszik – a magyar közbeszéd és közállapotok vonatkozásában mondott véleményt. Az alábbi sorok ezért nem is ezekről szólnak, hanem arról az aspektusról, ami kimaradt: arról, hogy a leszámolás Kiss Lászlóval egy hatalmi harc része. A moralitás szempontjából nincs ugyan jelentősége, de a magyar politikai állapotok megértéséhez mégis közelebb vihet.

Kiss László történetének egyik leginkább meghökkentő aspektusa az, hogy bár fél évszázada mindenki tud róla, aki az uszodák világában otthonos, mégis éppen napjainkban, a Hosszú Katinkával való konfliktus után három, illetve a riói olimpia előtt négy hónappal robban ki. Ha 55 év óta mindenki tud róla, miért éppen most kell robbantani, veszélybe sodorva az olimpiai felkészülést és a lehetséges aranyérmeket?

A válasz látszólag meghökkentő, de nem kevésbé logikus: éppen ezért.

Mint egy nagy boldog család

Mint egy nagy boldog család

Fotó: MTI

Ha Kiss László múltjának váratlan exponálása a hatalmi harc része, akkor a történet legkevésbé az edzőről szól. A célpont nem Kiss, hanem az úszószövetség elnöke, Gyárfás Tamás. Gyárfás sztoriját nem kell ismertetni, az elnököt nem kell szeretni. Az viszont tény: a kajak-kenu mellett ez az egyetlen másik szövetség, amely olimpiai sikerekre képes, és amelyet még nem foglalt el a Fidesz. Baráth Etelének csak annyival jobbak a túlélési esélyei, amennyivel a kajak ma kisebb üzlet Magyarországon, mint az úszás.

De mi az üzleti különbség a kettő között, kérdezheti a Bayer Zsolt és Aczél Endre szidalmazásába egyaránt belefáradt olvasó? A válasz egyszerű: 57 milliárd Ft. Ennyibe kerül ugyanis a 2017-es úszó-világbajnokság magyarországi megrendezése. Figyelemre méltó a számok dinamikája. Mexikó a 28 milliárdos (100 millió USD) költséget sokallva lépett vissza tavaly februárban. Márciusban, amikor Magyarország elnyerte a rendezést, Gyárfás 25 milliárd körüli költségvetésről beszélt, hogy ezt az összeget lényegében egy hónap leforgása alatt megduplázza a költségvetés. Majd az Orbán-kormány idén márciusban, szinte napra pontosan egy hónappal a Kiss-botrány kirobbanása előtt ítélt meg további 7 milliárdot. Nem kell váteszi képesség ahhoz, hogy a végleges összeget további 10-20 milliárd hozzáadásával kalkuláljuk.

Ennyi pénz elköltésének a felügyeletéért már érdemes lehajolni a Simicska utáni Fideszben is.

Ha pedig így van, akkor ez a legjobb pillanat a támadásra. Magát az olimpiai felkészülést Kiss bukása kevésbé veszélyezteti, hiszen az esélyesek (Hosszú, Risztov, Gyurta) egyike sem volt a tanítványa. Nehezen hihető, hogy egy éremre törő sportoló edzéstervét, formaidőzítését vagy akár motivációját érdemben befolyásolja a szövetségi kapitány lemondása.

Sikeres olimpia után viszont nem sok esély van arra, hogy Gyárfás bukjon. Ha valaki komolyan pályázik a helyére, akkor addig kell lépnie, amíg nem az aranyérmeseket ölelgető úszószövetségi elnök látható az újságok címlapján.

Volt már egy próbálkozás, mely ugyan nem vezetett sikerre, de utólag hasznosnak bizonyult. A Hosszú Katinkához fűződő januári konfliktus után az elnöknek látszólag sikerült lecsillapítani a kedélyeket, és Kiss László is maradt szövetségi kapitány, pedig már akkor is lemondott egyszer. Csakhogy az akkori konfliktusban Gyárfás a „rossz” oldalon állt. Nevét azok is megismerték, akik azt sem tudták, hogy létezik úszószövetség. A pénzéért harcoló, de a lelkes ellenzéki közhangulat által népmesei hősként beállított Hosszú eredményesen erodálta elnöke presztízsét.

Januárban Orbán Viktor és Egerszegi Krisztina is megszólalt. Ezúttal mindketten hallgatnak. A sport ügyeiben mindenkor nagy kedvvel nyilatkozó miniszterelnök és a nemzet Egérkéje is, aki minden bizonnyal Kiss Lászlónak köszönhette a legtöbbet pályafutása során. Utóbbi hallgatása akár annak beismeréseként is felfogható, hogy ő is tudott Kiss viselt dolgairól, de miután a botrány kirobbant, már nem állhatott egykori edzője mellé.

A miniszterelnök hallgatása azonban, ahogy mondani szokták, beszédes. Még hagyta, hogy előző nap Lázár miniszter a tíz olimpiai aranyról beszéljen a mérleg másik serpenyőjében, de a pénteki szokásos rádióinterjúban már kerülte a témát.

Ha én Gyárfás Tamás lennék, most kezdenék el igazán aggódni.

Figyelmébe ajánljuk

Ének az előcsarnokból

  • - turcsányi -

Quentin Tarantino nem filmrendező, jó, nem elsősorban filmrendező, hanem valami szekta, de híveinek számossága miatt sokkal inkább valamiféle egyház érinthetetlen Jézuskája, aki történetesen filmrendező (is).

Nyomasztó naplemente

  • Kiss Annamária

Az izraeli Hanoch Levin 1975-ben bemutatott méltán híres tragikomédiájának új interpretációjából pont az nem jön át, amitől izgalmas lenne a darabot épp most elővenni: az élni akarás ereje.

 

A múlt titkai

Nem sokon múlt, hogy Brückner Jánosból (1984) festőművész lett; az egyébként kémia–biológia tagozaton eltöltött középiskolai évek alatt fordult a rajzolás felé, majd a kétezres évek elején, amikor az ELTE BTK magyar irodalom és filozófia szakán tanult, kezdett el hobbi szinten festegetni.

Focipálya, lovarda, Dubaj - Rákosrendezőn

Lázár János szerint a volt teherpályaudvar helyére építendő városközpont születése egyenesen Orbán Viktor kívánsága volt, aki a minisztert nemcsak azzal bízta meg, hogy találjon helyet az új szenzációnak, de azt is kikötötte, hogy a területen középszerű projekt nem valósulhat meg.

Kartávolság

Amikor időről időre kísérletet tesznek arra okos, mérsékelten okos és kifejezetten hülye ún. elemzők („megfigyelők”), hogy meghatározzák a 2010 utáni magyarországi berendezkedés mibenlétét, a hülyék általában arra jutnak, hogy minden problémája ellenére ez még mindig demokrácia.

A 2023-as kormányprogram

Sok ronda disznóság megtörtént már Magyarország parlamentjében a rendszerváltás óta eltelt évtizedekben, de ennél a múlt csütörtöki esetnél szégyenteljesebb aligha.

Magánbankok viszik a prímet

Az Orbán-rezsim térfoglalása egyedülálló helyzetet hozott létre a magyar bankszektorban. Míg másutt a politikai vezetés elsősorban állami pénzintézeteket használ föl céljai megvalósítására, addig nálunk magántulajdonú bankok bekebelezésével erősíti és tartósítja a hatalmát.

Szájzárrendelet és székbírság

Jogkorlátozó, a szólásszabadságot szűkítő intézkedésnek tartják az ellenzékiek, míg a fideszesek a testületi munka hatékonyságát biztosító rendelkezésnek azt az új szankciós lehetőséget, amelyet a polgármester kezdeményezésére a testület kormánypárti többsége szabhat ki a renitens képviselőre.