Publicisztika

A Romsics Ignác történészprofesszor (vélt? valóságos? putatív? potenciális? virtuális?) antiszemitizmusa gerjesztette szövegállomány egyik leitmotivja a zsidók magyarországi asszimilációjával kapcsolatos megállapítások egy csoportja. Közülük három látszik ismétlődni (egyik sem új gondolat, mindhárom tekintélyes előtörténettel büszkélkedhet az ún. magyar szellemi életben).

Bár az uniót tavaly is sokan esélyesnek tartották, mégis általános meglepetés fogadta a Nobel-díj-bizottság döntését: a béke, a megbékélés, a demokrácia és az emberi jogok előmozdítása érdekében 60 éve végzett közreműködése elismeréseként az államszövetséget illeti a 2012-es elismerés.

Orbán Viktor miniszterelnök 2012. október 28-án, az Önkormányzatok az adósság csapdájában c. konferencián meghirdette az eladósodás elleni küzdelem harmadik frontjának megnyitását, az önkormányzatok kiszabadítását az adósságcsapdából, sőt az önkormányzatok függetlenségének helyreállítását.

A hétvégi parlamenti választásokra csatarendbe álltak a Fidesz-pártok, mögöttük ott strázsáltak a Fidesz-stratégák. Minden, mintha igazi volna: igazinak látszó politikusok igazi kampánnyal kampányoltak – és senki, egyetlen erdélyi Fidesz-jelölt sem kapott egy árva mandátumot sem.

De ha Konrád az MMA elnöke szerint nem magyar, annak ellenére, hogy magyar földön, magyar apától magyar anya szülte, magyar az anyanyelve és az állampolgársága, akkor mi lehet? Hát zsidó.

A Műcsarnok visszatér majd ahhoz a kiállítási programhoz, amely a legrosszabb képcsarnoki idők emlékét ébreszti fel. Ahelyett, hogy a nemzetközi művészeti kontextusokba igyekezne bekapcsolódni, az önfigyelés és az önmeghatározás 19. századig visszavezethető reflexeit hozza majd elő, egy rég elavult, nosztalgikus struktúra és terminológia (mint például a Nemzeti Szalon) visszaemelésével a jelenbe.

Orbánnak hajléktalanokba nem érdemes fektetni, nincs megtérülés. Félelmetes felelőtlenség és cinizmus, határozott jellem- és személyiségrajz.

A szakszervezet most úgy látja, hogy a káoszban ő segít tisztázni, rendet tenni, és ezt eredménynek tartja. Tudja, hogy ez nem így van, de „józan belátásból” a kardinális kérdéssel, a teljes központosítással – úgy tűnik – már leszámolt.

Ahol a tudomány szerepe leértékelődik, ott az oktatás is egyre jobban háttérbe szorul. A világ fejlett ipari országait tömörítő OECD, illetve az Európai Unió statisztikái pedig azt igazolják, hogy az oktatás súlya és a gazdasági növekedés dinamikája között már középtávon is közvetlen öszszefüggés van.

Azért olyan sok a szellemileg leépült, értelmi fogyatékos ember a magyarok között, mert a magyar kultúrában megengedett, hogy testvérek, unokatestvérek házasodjanak, vagy a nélkül szexuális életet éljenek egymással.

Az Orbán-rezsim léte azon alapul, hogy erejét nagyobbnak mutatja a valóságosnál, és elhiteti a társadalom és gazdaság szereplőivel, hogy hatalma örökre szól. Ezért hatalma addig és nem tovább marad fenn, amíg a kritikus helyzetben lévő szereplők úgy gondolják, hogy a Fidesz leválthatatlan.

Szeptember közepétől új helyettes államtitkár, Maruzsa Zoltán irányítja a magyar felsőoktatást és tudománypolitikát. A helyettes nagy elánnal látott munkához: régóta húzódó ügyeknek kellett újra lendületet adni. De Maruzsa a felsőoktatást érintő eredeti ötletekkel is előállt az elmúlt hetekben. (Vagy legalábbis ő jelentette be őket.)