Publicisztika

Vissza a startvonalra

Gyerekkorunkban mindannyian játszottuk a Ki nevet a végén? című játékot. A vicces együttlét drámai fordulata, amikor pár lépéssel a célba érés előtt egyszer csak kiütnek minket, és irány vissza a startvonalra. Ilyenkor a kicsiknél bizony gyakran eltörik a mécses. Sírásba fullad a vidám családi szórakozás.

Apró a múltból

Hol volt, hol nem volt, volt egy ország, amely az élen járt a kihátrálásban a nyűgként viselt rezsimből. Az 1980-as években keletről irigylés, nyugatról pedig elismerés és buzdítás övezte a szovjet birodalomban merészen innovatív (demokratikus piacgazdaságokból nézve banális) lépéseiért, mint a világútlevél, a társasági adó bevezetése vagy Dél-Korea elismerése. Egy ideig még megmaradt élenjáró rendszerváltónak az után is, hogy ledőlt a fal.
  • Inkei Péter
  • 2020. november 29.

„Nincs hova tovább”

A kezdet kínja jelzi a vállalkozás nehézségét, idézem ide Esterházyt emlékezetből. Az idézet persze elsősorban erre a szövegre vonatkozik, amelyet éppen írok, nem Térey János könyvére, noha annak kezdete sem nélkülözi a kínt, bár a fájdalmak regisztrációjának szemérmessége megakadályozza a szerzőt a fájdalom valódi mértékének kinyilvánításában, tehát a látványos önsajnálatban.
  • Németh Gábor
  • 2020. november 29.

A turista lábnyoma

Váradi Balázs közgazdász kollégám tisztességesen összeszedte a magyarországi rövid távú szálláshely-szolgáltatás (továbbiakban az egyszerűség kedvéért – Balázzsal egyetértésben – „Airbnb”) közgazdasági költség-haszon értékelhetőségének szempontjait, pró és kontra (lásd: Légágyak és reggelik, Magyar Narancs, 2020. október 22.). Sok mindenben egyet­értünk, szerencsére nem mindenben (unalmas, szürke világ lenne az!) – örömmel teszem közzé vele vitázó véleményemet az Airbnb-piac szabályozásáról.

  • Büttl Ferenc
  • 2020. november 26.