Fekete Émi

„Nagyon nagy vita”

Van-e tudományos bizonyíték a homoszexualitás és a pedofília kapcsolatára?

Publicisztika

Orbán Viktor január 14-i, idei első rádióinterjújának utolsó témája a „gyermekvédelmi népszavazás” volt. Az interjúban a pedofília először kontrasztként jelent meg: „van az a jelenség, hogy a gyerekeink ki vannak téve szexuális ragadozóknak” – mondta a miniszterelnök. Majd pedig a szexuális kisebbségekkel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „most egy másik jelenségről beszélünk, aztán hogy ez elvezet-e a pedofíliához vagy nem, erről van egy nagyon nagy vita, de ezt én most nem tartom fontosnak”.

Hogy a kijelentés a miniszterelnök saját gondolata-e, vagy a mögöttes apparátus társadalmi mérnökösködésének újabb megajánlott konfliktusáról van-e szó, talán sosem fog kiderülni. Két kártékony következtetés viszont biztosan levezethető belőle: 1. azt a benyomást kelti, hogy a pedofília előfordulási gyakorisága magasabb az LMBT+ populációban; 2. olyasmit sugall, hogy a homoszexualitás a pedofília kialakulásának tényleges kockázati tényezője. Ezek a következtetések a tudományos ismereteinkkel lehető legkevésbé sincsenek átfedésben.

 

Fogalmak és jelenségek

A homoszexualitást és a biszexualitást a 20–21. században felhalmozódott orvosi bizonyítékok alapján a szakma 40–50 éve nem tekinti betegségnek. Ahogy a pszichiátria orvosi kézikönyve fogalmaz: a közvélekedés és az egyház elítélte, ezért az orvosok, pszichiáterek „gyógyítani” próbálták. Számos példát lehetne még hozni arra, hogy valamely nemiséggel vagy szexualitással kapcsolatos viselkedés a politikai-társadalmi igények miatt került a „nemkívánatos”, azaz deviáns kategóriába. Hasonló társadalmi mérnökösködés volt az is, hogy egészen a 20. század elejéig fenntartották azt az általános nézetet, miszerint a nők agya nem alkalmas komolyabb tanulmányok vagy tudományos tevékenységek végzésére.

A pedofília az ún. parafíliás zavarok közé tartozik, amit az orvostudomány a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (jelenleg: BNO-10, 1990. évi kiadás) és a Mentális Betegségek Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyvében (jelenleg: DSM-5, 2013. évi kiadás) is számon tart. A parafíliás zavar olyan klinikailag releváns szexuális szokást jelent, mely esetén a beteg önmaga vagy a másik fél számára szenvedést, kárt vagy panaszt okoz. A kortárs pszichiátria és kriminológia tudásanyaga szerint a parafíliás zavarok többsége 20 éves kor előtt kezdődik, és társadalmi státusztól vagy kultúrától függetlenül, jellegzetesen férfiaknál fordul elő.

A pedofíliák két fő típusra oszthatók, amelyek nőknél nem, vagy extrém ritkán fordulnak elő. Fixált típusban már serdülőkorban megjelenik a fiatalabbakhoz vonzódás; a pedofil személy későbbi bűncselekményeit jellemzően otthonán kívül, fiúk sérelmére követi el, és sok áldozata van. Ezzel szemben a regrediáló típusban az érintett általában felnőtt koráig nem mutat szexuális érdeklődést fiatalabbak iránt, bűncselekményeit jellemzően otthoni vagy baráti környezetben követi el, gyakrabban lányok sérelmére; általában kevés áldozata van, és felnőtt nőkkel is fenntart szexuális kapcsolatot. Mindkét formában viszonylag gyakori valamely személyiségzavar jelenléte (legtöbbször narcisztikus vagy antiszociális), továbbá a kór­előzményben nagyobb eséllyel fordul elő gyermekkori bántalmazás, megromlott párkapcsolat, illetve gondoskodás utáni vágy vagy bosszúvágy, ami a kiszolgáltatottabb korosztályt veszi célba.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Címszereplők

  • Kiss Annamária

Az elmúlt évad során a Katona József Színházban is láthattuk Médeia drámáját (Bagossy Júlia rendezésében), de hogy ne menjünk messzire, a Jurányiban is futott a Czukor Balázs által színre vitt változat.

Feladatmegoldás

Az OSA Archívum nem először foglalkozik azzal, hogy a legnagyobb haláltábor hogyan él tovább a magyar történeti tudatban. (Auschwitzba 56 nap alatt 430 ezer vidéki magyar zsidót hurcoltak, és a tábor minden harmadik áldozata magyar volt.)

Ki a mi barátunk?

„Ha a határ kellő sűrűséggel átjárható, az megkönnyíti az emberek életét. Ha viszont nem, akkor ez természetesen nehézségeket okoz az ott élőknek, és elválasztja az embe­reket egymástól. Éppen ezért számunkra stratégiai kérdés az, hogy van-e elég határátkelési pont két ország között” – mondotta Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere kedden, a Veľký Horeš (Nagygéres) és a magyarországi Nagyrozvány közti rövid összekötő út átadó ünnepségén.

Mindent jól csináltunk

„A négy és fél órán át tartó tárgyalás során a fenyegetőző férfi egyetlen alkalommal sem közölte, hogy robbantásra készül” – ezt Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója közölte azon a múlt heti sajtótájékoztatón, amelyen a szeptember 20-án történtekről számolt be.

Arcah végnapjai

Alighanem az örmény–azeri konfliktus utolsó felvonásához ­érkeztünk a múlt héten. Azerbajdzsán visszanyerte ellenőrzését Hegyi-Karabah, a területén lévő, örmény többségű, s az 1992–1994-es háború óta magát függetlennek tudó enklávé ­fölött. Lesz-e maradása az itt élő 120 ezer örménynek, hogyan tékozolta el utolsó szövetségesét a térségben Moszkva, és ­maradtak-e jó fiúk a történet végén?

Herszoni történet

A háború alatt Herszon lakosságának java része elmenekült, csak néhány tízezren maradtak és dacoltak a megszállókkal. Olena férje nem sokkal azután halt meg, hogy az orosz hadsereg elfoglalta a várost.

Nicsak, ki hallgat?

„Ma Magyarországon, ahol az állami beruházások még mindig jelentős mértékűek, ahol kormány által támogatott hitelkonstrukciók működnek, ahol az adórendszer kevéssé stabil, ahol állami cégek hiteleket vesznek fel üzleti bankoktól; nos, egy ilyen gazdaságban elég tág tere van annak, hogy alkuk köttessenek a kormány és a bankok között.”

"Amióta az eszemet tudom, Orbán a miniszterelnök"

  • Dusza Erika

A TASZ a napokban osztotta ki az idei SZABAD-díjakat, a fiatalok kategóriában a jelöltek között volt az ADOM Diákmozgalom is. A szervezet 16 esztendős kommunikációs vezetőjével és borsodi koordinátorával, Merucza Tibor Alexszel a fiatalok közéleti aktivizmusáról, személyes indíttatásról, jövőképről beszélgettünk.

Új szelek

Érezhetően megélénkült a kádermozgás Dunakeszi és Göd térségében, miután nyáron igazságügyi miniszterré nevezték ki Tuzson Bence országgyűlési képviselőt. Dunakeszin bizonytalanná vált a kormánypárti polgármester újraindítása, a város fideszesei pedig közben Gödöt is „felügyelik”.

„Uram, nem csak fólia lesz itt”

Dolgozni jöhet, de munka után menjen vissza a szállására. Vásárolhat a boltban, de eszébe ne jusson körülnézni a falunapon! Akiknek van rá hatalmuk, úgy ­próbálják szabályozni a vendégmunkások életét, hogy ittlétük minél kevesebb ellenérzést váltson ki a ­helyiekből. Mégis akadnak letelepedők.