Novák Katalint nem most találta ki köztársasági elnöknek Orbán – a nyomok Szegedre vezetnek

  • Bod Péter
  • 2021. december 23.

Publicisztika

Utólag visszanézve már tavasszal Novák Katalint szánhatták államfőnek, csak ezt akkor még nem sejtette senki. 

Most sokaknak úgy tűnhet, Novák Katalint az elmúlt napokban emelte ki Orbán Viktor abból a varázskalapból, amelyben hosszú hónapokra elrejtette a lehetséges köztársasági elnökjelölteket. De valószínűbb, hogy a magyar politika első számú alakítója, aki azonos a Fidesz elnevezésű pártképződménnyel, már hosszú hónapok óta tudta: elsőként egy nőt ültet be a Sándor-palotába.

Honnan gondolom? Messzebbről, de nem nagyon messziről kell indulni.

A kormánypárt diktatórikus elemeket sem nélkülözve röpke hónapok alatt keresztülverte szinte a teljes hazai felsőoktatás (ál)magántulajdonba adását, az alapítványi átszervezést. Az új intézménygazda és egyben az azokat működtető csúcsvezetőségekbe, a kuratóriumokba szinte kizárólag a Fideszhez közel vagy nagyon közel álló emberek kerülhettek be. Sokszínűséggel aligha illethető társaságok jöttek létre.

Novák Katalin neve pedig idén tavasszal még a Szegedi Tudományegyetem kuratóriumi tagjaként merült fel.

A helyi sajtó ezt akkoriban többször is megírta, sőt, Novák akár elnöke is lehetett volna a kuratóriumnak, követve azt a mintát, amelyet Varga Judit esete mutat. Varga ugyanis miskolciként, miniszterként, felsőoktatási szakmai tapasztalatok nélkül került az észak-magyarországi egyetemet irányító kuratórium elnöki székébe. Ugyanez megtörténhetett volna Novák Katalinnal, aki csak abban különbözött Varga Judittól, hogy szegedi születésű. 

Nonszensz, de önmagában az, hogy valaki egy vidéki egyetemnek otthont adó városban született, belépő lehet és lehetett volna egy ilyen testületbe. Sőt, sajtóinformációk szerint a Szegedi Tudományegyetemen szerették is volna, hogy Novák Katalin legyen az alapítvány kuratóriumának elnöke. 

Általános meglepetésre viszont Novák kimaradt a szegedi kuratóriumból. Kimaradt mellette a Fidesz által a 2019-es önkormányzati választáson, a kormánypárt jelöltjeként indult Nemesi Pál, építési vállalkozó és kormánybiztos is. Akkor sokan arra gondoltak, hogy a szegedi egyetem korábbi rektora, a szakmailag kikezdhetetlen, nemzetközileg elismert, a Fidesszel jó viszonyt ápoló Szabó Gábor politikai érdekérvényesítő képességével sikerült elérni a két nevezett távoltartását a kuratóriumtól. Ez Nemesi Pál esetében még igaz is lehet, de Novák Katalinéban nem. 

Visszanézve az események láncolatát egyre inkább az a kép bontakozik ki, hogy

már ez év tavaszán-nyarán felmerülhetett Novák neve mint lehetséges köztársasági elnöké.

Azt nem tudni, Orbán mikor döntött róla, de míg Novák neve fel sem merült, olyan nevek forogtak a castingon, mint Trócsányi László volt igazságügyminiszteré, Csák János üzletemberé, a MOL korábbi vezetőjéé, és Maróth Miklós klasszika-filológusé, aki az Akadémia korábbi alelnöke volt, jelenleg az akadémiáról leválasztott Eötvös Loránd Kutatási Hálózat vezetője.

Az ellenzéki sajtó egyértelműen Trócsányit ítélte meg legesélyesebbnek, aki kitartóan cáfolt, de kevesen hittek neki. Pedig igazat mondott. Valószínűleg nem tudta, kit választott a miniszterelnök, ám azt igen, hogy nem őt. Novák Katalin jelölésével teljes mértékben beigazolódott a Narancs.hu információja, amelyet idestova két hete írt meg, és amely szerint nem Trócsányi László lesz Áder János utóda. Már csak azért sem, mert a Károli Gáspár Református Egyetem rektora lesz jövő év februárjától. 

Novák Katalint pedig ezek szerint azért nem tették be a szegedi egyetem kuratóriumába, mert Orbán Viktor már korábban számolt vele a köztársasági elnöki poszton.

A kormánypárt káderpolitikája olyan, amilyen, de az olyanfajta átgondolatlanság nem jellemző rá, hogy hónapokon belül kinevezzen, majd „más fontos megbízásba” áthelyezzen egy potenciális köztársaságielnök-jelöltet. Okkal feltételezhető, hogy hosszas titkolózás után mégis úgy került ki a nyilvánosság elé Novák Katalin neve, hogy régen a tarsolyában volt Orbánnak. Nem most, nem hirtelen találta ki a legfőbb közjogi méltóságra. Még akkor sem, ha a látszat ez.

A szegedi egyetem alapítványi kuratóriumából való kimaradása már előjele lehetett a keddi miniszterelnöki bejelentésnek. Sok minden utólag nyer értelmet.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.