Novák Katalint nem most találta ki köztársasági elnöknek Orbán – a nyomok Szegedre vezetnek

  • Bod Péter
  • 2021. december 23.

Publicisztika

Utólag visszanézve már tavasszal Novák Katalint szánhatták államfőnek, csak ezt akkor még nem sejtette senki. 

Most sokaknak úgy tűnhet, Novák Katalint az elmúlt napokban emelte ki Orbán Viktor abból a varázskalapból, amelyben hosszú hónapokra elrejtette a lehetséges köztársasági elnökjelölteket. De valószínűbb, hogy a magyar politika első számú alakítója, aki azonos a Fidesz elnevezésű pártképződménnyel, már hosszú hónapok óta tudta: elsőként egy nőt ültet be a Sándor-palotába.

Honnan gondolom? Messzebbről, de nem nagyon messziről kell indulni.

A kormánypárt diktatórikus elemeket sem nélkülözve röpke hónapok alatt keresztülverte szinte a teljes hazai felsőoktatás (ál)magántulajdonba adását, az alapítványi átszervezést. Az új intézménygazda és egyben az azokat működtető csúcsvezetőségekbe, a kuratóriumokba szinte kizárólag a Fideszhez közel vagy nagyon közel álló emberek kerülhettek be. Sokszínűséggel aligha illethető társaságok jöttek létre.

Novák Katalin neve pedig idén tavasszal még a Szegedi Tudományegyetem kuratóriumi tagjaként merült fel.

A helyi sajtó ezt akkoriban többször is megírta, sőt, Novák akár elnöke is lehetett volna a kuratóriumnak, követve azt a mintát, amelyet Varga Judit esete mutat. Varga ugyanis miskolciként, miniszterként, felsőoktatási szakmai tapasztalatok nélkül került az észak-magyarországi egyetemet irányító kuratórium elnöki székébe. Ugyanez megtörténhetett volna Novák Katalinnal, aki csak abban különbözött Varga Judittól, hogy szegedi születésű. 

Nonszensz, de önmagában az, hogy valaki egy vidéki egyetemnek otthont adó városban született, belépő lehet és lehetett volna egy ilyen testületbe. Sőt, sajtóinformációk szerint a Szegedi Tudományegyetemen szerették is volna, hogy Novák Katalin legyen az alapítvány kuratóriumának elnöke. 

Általános meglepetésre viszont Novák kimaradt a szegedi kuratóriumból. Kimaradt mellette a Fidesz által a 2019-es önkormányzati választáson, a kormánypárt jelöltjeként indult Nemesi Pál, építési vállalkozó és kormánybiztos is. Akkor sokan arra gondoltak, hogy a szegedi egyetem korábbi rektora, a szakmailag kikezdhetetlen, nemzetközileg elismert, a Fidesszel jó viszonyt ápoló Szabó Gábor politikai érdekérvényesítő képességével sikerült elérni a két nevezett távoltartását a kuratóriumtól. Ez Nemesi Pál esetében még igaz is lehet, de Novák Katalinéban nem. 

Visszanézve az események láncolatát egyre inkább az a kép bontakozik ki, hogy

már ez év tavaszán-nyarán felmerülhetett Novák neve mint lehetséges köztársasági elnöké.

Azt nem tudni, Orbán mikor döntött róla, de míg Novák neve fel sem merült, olyan nevek forogtak a castingon, mint Trócsányi László volt igazságügyminiszteré, Csák János üzletemberé, a MOL korábbi vezetőjéé, és Maróth Miklós klasszika-filológusé, aki az Akadémia korábbi alelnöke volt, jelenleg az akadémiáról leválasztott Eötvös Loránd Kutatási Hálózat vezetője.

Az ellenzéki sajtó egyértelműen Trócsányit ítélte meg legesélyesebbnek, aki kitartóan cáfolt, de kevesen hittek neki. Pedig igazat mondott. Valószínűleg nem tudta, kit választott a miniszterelnök, ám azt igen, hogy nem őt. Novák Katalin jelölésével teljes mértékben beigazolódott a Narancs.hu információja, amelyet idestova két hete írt meg, és amely szerint nem Trócsányi László lesz Áder János utóda. Már csak azért sem, mert a Károli Gáspár Református Egyetem rektora lesz jövő év februárjától. 

Novák Katalint pedig ezek szerint azért nem tették be a szegedi egyetem kuratóriumába, mert Orbán Viktor már korábban számolt vele a köztársasági elnöki poszton.

A kormánypárt káderpolitikája olyan, amilyen, de az olyanfajta átgondolatlanság nem jellemző rá, hogy hónapokon belül kinevezzen, majd „más fontos megbízásba” áthelyezzen egy potenciális köztársaságielnök-jelöltet. Okkal feltételezhető, hogy hosszas titkolózás után mégis úgy került ki a nyilvánosság elé Novák Katalin neve, hogy régen a tarsolyában volt Orbánnak. Nem most, nem hirtelen találta ki a legfőbb közjogi méltóságra. Még akkor sem, ha a látszat ez.

A szegedi egyetem alapítványi kuratóriumából való kimaradása már előjele lehetett a keddi miniszterelnöki bejelentésnek. Sok minden utólag nyer értelmet.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.