Isten köve

Kell-e, és hogyan lehetséges új alkotmányt írni a választás után?

Az alkotmány – az esetleges ellenzéki választási győzelmet követő – jövőjéről az utóbbi hónapokban, a többi közt a Magyar Narancs hasábjain is folyó vita alkotmányjogi és köz­életi szempontból is figyelemre méltó.

Az (akadémiai hivatásrend természetéből fakadóan) időnként személyeskedő, szenvedélyes írások a politikusokkal és a nem jogász értelmiségiekkel közös gondolkodást segítik elő, és ez virulens, öntudatos szakmai és politikai közösség képét mutatja. Én például úgy gondolom, hogy a vitában való részvétel szakmai, és figyelemmel az itt latolgatott kérdések súlyára, hazafias kötelesség is. Van okunk elégedettséggel tekinteni a magyar politikatörténetben egyedülálló ellenzéki előválasztásra, és az alkotmányosságról folyó vitára is. Ilyen csak reziliens demokráciákban van – még ha, enyhén szólva nem is ez a mindennapokat átható alapérzésünk. És ez nem kis részben a Narancsnak és olvasóinak köszönhető.

Írásom elsődleges célja a diskurzus sarokpontjainak elhatárolása, a különböző érvek és szempontok szétszálazása: segítség ahhoz, hogy átlássuk, hogy miről is van szó. A diagnózist kezelési javaslat is követi majd.

Az alapok

Hatályos alkotmányunk, az Alaptörvény alapján az Országgyűlés többféle döntéshozatali rendben működik.

A „sima” törvényekhez és döntésekhez a szavazáskor jelen lévő képviselők többségének szavazatára van szükség. Léteznek emellett az összes, a 199 képviselő többségét igénylő döntések: például a miniszterelnök megválasztása, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány megszavazása, politikai nyilatkozat elfogadása. Van továbbá mintegy harminc, ún. sarkalatos törvényhozási tárgykör; ezekhez a jelen lévő képviselők kétharmadának támogatása kell, ilyen például a házszabály elfogadása, a képviselői összeférhetetlenség kimondása, a mentelmi jog felfüggesztése, és néhány testület – például a Médiatanács, az új Közszolgálati Közalapítványok vagy a Nemzeti Választási Bizottság – tagjainak megválasztása is. Vannak az összes képviselő kétharmadának szavazatát igénylő döntések, mint például az Alaptörvény módosítása, a hadiállapot és a szükségállapot elrendelése, a parlamenti zárt ülés elrendelése – és a legtöbb ún. közjogi méltóság, például az alkotmánybírók, a legfőbb ügyész, az ombudsman vagy a Kúria és az Állami Számvevőszék elnökének a megválasztása. A köztársasági elnök jelöléséhez és a tisztségétől való megfosztási eljárás, illetve a miniszterelnök elleni bizalmatlansági eljárás megindításához, vizsgálóbizottság létrehozásához vagy rendkívüli parlamenti ülés elrendeléséhez a képviselők ötödére van szükség; törvények alkotmánybírósági felülvizsgálatát pedig a képviselők negyede kezdeményezheti.