Pap András László

Isten köve

Kell-e, és hogyan lehetséges új alkotmányt írni a választás után?

  • Pap András László
  • 2022. január 5.

Publicisztika

Az alkotmány – az esetleges ellenzéki választási győzelmet követő – jövőjéről az utóbbi hónapokban, a többi közt a Magyar Narancs hasábjain is folyó vita alkotmányjogi és köz­életi szempontból is figyelemre méltó.

Az (akadémiai hivatásrend természetéből fakadóan) időnként személyeskedő, szenvedélyes írások a politikusokkal és a nem jogász értelmiségiekkel közös gondolkodást segítik elő, és ez virulens, öntudatos szakmai és politikai közösség képét mutatja. Én például úgy gondolom, hogy a vitában való részvétel szakmai, és figyelemmel az itt latolgatott kérdések súlyára, hazafias kötelesség is. Van okunk elégedettséggel tekinteni a magyar politikatörténetben egyedülálló ellenzéki előválasztásra, és az alkotmányosságról folyó vitára is. Ilyen csak reziliens demokráciákban van – még ha, enyhén szólva nem is ez a mindennapokat átható alapérzésünk. És ez nem kis részben a Narancsnak és olvasóinak köszönhető.

Írásom elsődleges célja a diskurzus sarokpontjainak elhatárolása, a különböző érvek és szempontok szétszálazása: segítség ahhoz, hogy átlássuk, hogy miről is van szó. A diagnózist kezelési javaslat is követi majd.

Az alapok

Hatályos alkotmányunk, az Alaptörvény alapján az Országgyűlés többféle döntéshozatali rendben működik.

A „sima” törvényekhez és döntésekhez a szavazáskor jelen lévő képviselők többségének szavazatára van szükség. Léteznek emellett az összes, a 199 képviselő többségét igénylő döntések: például a miniszterelnök megválasztása, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány megszavazása, politikai nyilatkozat elfogadása. Van továbbá mintegy harminc, ún. sarkalatos törvényhozási tárgykör; ezekhez a jelen lévő képviselők kétharmadának támogatása kell, ilyen például a házszabály elfogadása, a képviselői összeférhetetlenség kimondása, a mentelmi jog felfüggesztése, és néhány testület – például a Médiatanács, az új Közszolgálati Közalapítványok vagy a Nemzeti Választási Bizottság – tagjainak megválasztása is. Vannak az összes képviselő kétharmadának szavazatát igénylő döntések, mint például az Alaptörvény módosítása, a hadiállapot és a szükségállapot elrendelése, a parlamenti zárt ülés elrendelése – és a legtöbb ún. közjogi méltóság, például az alkotmánybírók, a legfőbb ügyész, az ombudsman vagy a Kúria és az Állami Számvevőszék elnökének a megválasztása. A köztársasági elnök jelöléséhez és a tisztségétől való megfosztási eljárás, illetve a miniszterelnök elleni bizalmatlansági eljárás megindításához, vizsgálóbizottság létrehozásához vagy rendkívüli parlamenti ülés elrendeléséhez a képviselők ötödére van szükség; törvények alkotmánybírósági felülvizsgálatát pedig a képviselők negyede kezdeményezheti.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

Szerbia kontra Szerbia: az ország, amely saját magával vív harcot

  • Végel László
Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő. A Vučić-rezsim azonban nem hátrál.