Pap András László

Isten köve

Kell-e, és hogyan lehetséges új alkotmányt írni a választás után?

  • Pap András László
  • 2022. január 5.

Publicisztika

Az alkotmány – az esetleges ellenzéki választási győzelmet követő – jövőjéről az utóbbi hónapokban, a többi közt a Magyar Narancs hasábjain is folyó vita alkotmányjogi és köz­életi szempontból is figyelemre méltó.

Az (akadémiai hivatásrend természetéből fakadóan) időnként személyeskedő, szenvedélyes írások a politikusokkal és a nem jogász értelmiségiekkel közös gondolkodást segítik elő, és ez virulens, öntudatos szakmai és politikai közösség képét mutatja. Én például úgy gondolom, hogy a vitában való részvétel szakmai, és figyelemmel az itt latolgatott kérdések súlyára, hazafias kötelesség is. Van okunk elégedettséggel tekinteni a magyar politikatörténetben egyedülálló ellenzéki előválasztásra, és az alkotmányosságról folyó vitára is. Ilyen csak reziliens demokráciákban van – még ha, enyhén szólva nem is ez a mindennapokat átható alapérzésünk. És ez nem kis részben a Narancsnak és olvasóinak köszönhető.

Írásom elsődleges célja a diskurzus sarokpontjainak elhatárolása, a különböző érvek és szempontok szétszálazása: segítség ahhoz, hogy átlássuk, hogy miről is van szó. A diagnózist kezelési javaslat is követi majd.

Az alapok

Hatályos alkotmányunk, az Alaptörvény alapján az Országgyűlés többféle döntéshozatali rendben működik.

A „sima” törvényekhez és döntésekhez a szavazáskor jelen lévő képviselők többségének szavazatára van szükség. Léteznek emellett az összes, a 199 képviselő többségét igénylő döntések: például a miniszterelnök megválasztása, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány megszavazása, politikai nyilatkozat elfogadása. Van továbbá mintegy harminc, ún. sarkalatos törvényhozási tárgykör; ezekhez a jelen lévő képviselők kétharmadának támogatása kell, ilyen például a házszabály elfogadása, a képviselői összeférhetetlenség kimondása, a mentelmi jog felfüggesztése, és néhány testület – például a Médiatanács, az új Közszolgálati Közalapítványok vagy a Nemzeti Választási Bizottság – tagjainak megválasztása is. Vannak az összes képviselő kétharmadának szavazatát igénylő döntések, mint például az Alaptörvény módosítása, a hadiállapot és a szükségállapot elrendelése, a parlamenti zárt ülés elrendelése – és a legtöbb ún. közjogi méltóság, például az alkotmánybírók, a legfőbb ügyész, az ombudsman vagy a Kúria és az Állami Számvevőszék elnökének a megválasztása. A köztársasági elnök jelöléséhez és a tisztségétől való megfosztási eljárás, illetve a miniszterelnök elleni bizalmatlansági eljárás megindításához, vizsgálóbizottság létrehozásához vagy rendkívüli parlamenti ülés elrendeléséhez a képviselők ötödére van szükség; törvények alkotmánybírósági felülvizsgálatát pedig a képviselők negyede kezdeményezheti.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.