Várhegyi Éva

Az év kötvénye

Hogyan juttatott tízmilliárdokat az Orbán-közeli nagyvállalkozóknak az MNB?

Publicisztika

Tiszta szerencse, hogy a Magyar Nemzeti Bank által bő két éve beindított, és most, decem­berben, nagy hirtelenséggel lezárt Növekedési Kötvényprogram (NKP) keretében kibocsátott értékpapírokat nem kínálták fel a nagyközönségnek.

Ezek jelentős része ugyanis kifejezetten gyenge hitelképességű cégek adósságát testesíti meg, így a megtérülése fölöttébb kérdéses. Az „év kötvénye” rangot nem is a vásárlók szemszögéből érdemlik meg az idő során 1550 milliárd forintra felhizlalt jegybanki programban kibocsátott papírok, hanem az ezek révén kölcsönhöz jutott cégek oldaláról nézve. Ha a jelentkezőknek sikerült a befektetőknek nem ajánlott (a szakzsargonban bóvliként aposztrofált) B+ minősítést megkapniuk a kibocsátani tervezett, bármiféle fedezetet nélkülöző, akár 30 évig is terjedő futamidejű kötvényükre, akkor az MNB saját vásárlásaival biztosította az értékesítés sikerét.

Kockáztatom a pénzed

Bár a kötvény hozama a piacon dőlt el, a tuti vevőként megjelenő jegybank jóvoltából ez kevéssé tükrözte az értékpapírt megvásárló hitelező tényleges kockázatát. A program keretében fedezetlen (semmilyen biztosítékkal nem alátámasztott) kötvényt kibocsátó cégek jelentős része máskülönben egyáltalán nem, vagy csak rosszabb feltételekkel (valamilyen fedezet biztosításával, rövidebb futamidővel, magasabb kamattal) jutott volna kölcsönhöz. A kötvények hozamát kialakító aukciókon az MNB a kibocsátott mennyiség felét jegyezhette le, de a másodlagos piaci vásárlásaival – az egy cégre megszabott százmilliárd forintos értékhatáron belül – 70 százalékig is felmehetett a részesedése. A fennmaradó hányadot – esetenként némi jegybanki nyomásra – zömmel az adott vállalat számlavezető bankja vásárolta meg.

A jegybanki hátszélnek köszönhetően a jelentős kockázat ellenére is viszonylag mérsékelt hozamokkal keltek el a növekedési kötvények. Az Opus Global vezetője maga nyilatkozta még 2019 őszén a Portfolio.hu-nak, hogy az akkori 28 milliárd forintos kibocsátásukkal „százmilliós nagyságrendben spórolhatnak kamatki­adást”, mondván: „a jelenleg kibocsátott kötvényeink hozamszintje 3 százalék alatti, míg egy átlagos hitel kamatszintje eléri a 4,5–5 százalékot is”. De a mai rezsimnek szintén kedves Bayer Construct 2021. októberi NKP-kibocsátásáról is úgy vélekedett a forgalmazó szakértője a Privatbankár.hu kérdésére, hogy az „elért árazás igen kedvezőnek mondható, gyakorlatilag a 10 éves zéró kupon állampapírhozammal egyezik meg”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?