Pontosan húsz évvel ezelőtt egy német napilap többeket megkérdezett, mit várunk mi, magyarok a küszöbön álló EU-csatlakozástól. Én akkor habozás nélkül ezt válaszoltam: Komp-ország hajója végre kiköt – Nyugaton. Vagyis: Európában. A Fidesz épp ellenzékben volt. De már jóval korábban kiadta a velejéig antidemokratikus jelszót: „a haza nem lehet ellenzékben”, s előre tudni lehetett, merre kormányozzák majd a hajót, ha újra hatalomra jutnak.
Napok óta tüntetnek Tbilisziben az orosz mintájú „külföldiügynök-törvény” ellen, amit a Putyin-párti kormánytöbbség igyekszik elfogadtatni. A jogszabály ugyanannak a kudarcra ítélt törekvésnek a része, mint az ukrajnai háború: az orosz befolyás megtartása a régi birodalom országaiban.
Nem létező szerbiai magyar beavatkozás amerikai követelésének visszautasításáról beszélt pénteki állami rádiós szózatában Orbán Viktor. Az 1999-es jugoszláviai légiháború során nem volt tervbe véve szárazföldi művelet, nem volt mit megakadályozni. Orbán Háry János-i „visszaemlékezése” egy bő másfél éve kezdődött önfényezés második része.
1941-ben „sporttáborozásra” vittek Németországba többszáz magyarországi sváb fiút Németországba, akiket aztán az SS-be léptettek be. A hazai németek körében végzett náci propaganda minden eszközt bevetett az emberek fanatizálásáért.
Az orosz állami vállalat már nincs abban a helyzetben, mint a háború előtti években: a cég majdnem teljes piaczárással szembesül Európában.
Félő, hogy a nagy részben romokban heverő és politikailag szétszabdalt térséget felfalja az évszázados iráni-arab szembenállás, a nyugat felé özönlő menekülők pedig destabilizálják az Európai Uniót. Az EU sorsa a saját kezében van, mert ő tehetne a legtöbbet a közel-keleti békéért
A zsidó állam politikai sikerként könyvelheti el, hogy látványosan visszaverte a példátlan iráni támadást. Nyugati szövetségesei újból határozottan kiálltak mellette, és Irántól való félelmükben a szomszédos arab országok is inkább Izrael mellett foglaltak állást.
A holokauszt hazai áldozatainak emléknapjára; az áldozatok, családom számos tagja, köztük soha nem ismert nagyapám, Schächter László emlékére
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai médiaszabadságról szóló törvény (European Media Freedom Act – EMFA). A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?
